Növénytermesztés
Növénytermesztés

A precíziós (helyspecifikus) talajművelés

A precíziós (helyspecifikus) talajművelés

Agrofórum Online

A Magyarország talajait jellemző mozaikosság miatt sok esetben az egyes mezőgazdasági táblákon belül is jelentős különbségek vannak.

A precíziós – helyspecifikus – gazdálkodás gyakorlatában sok szó esik a különböző típusú adatok gyűjtéséről, illetve az inputanyag-felhasználás csökkentéséről, azonban nem szabad megfeledkezni arról, hogy a gazdálkodás a talajon történik. A precíziós technológiával művelt táblákon a tápanyag-visszapótlás a talaj kémiai tulajdonságainak ismeretében, illetve tápanyag-ellátottságának függvényében, a korábbi hozamokat is figyelembe véve történik. A jó talajállapot fenntartásához azonban olyan további ismeretekre is szükség van, amely a talaj fizikai féleségének, vagy más tulajdonságainak függvényében az adott táblán belüli különbségeket figyelembe véve végzi el a talajművelést.

A Magyarország talajait jellemző mozaikosság miatt sok esetben az egyes mezőgazdasági táblákon belül is olyan jelentős különbségek vannak, hogy az ilyen talajok művelése megkívánná a helyspecifikus beavatkozást. Hazánk területének valamivel több, mint 22 %-án csernozjom talajok találhatók. Ez a talajtípus mezőgazdasági művelésre kiválóan alkalmas.

A Duna-völgy magasabb részein – például Mosonmagyaróvár környékén – található öntés csernozjom talajokra általánosan jellemző, hogy akár 100-130 cm mély termőréteggel rendelkeznek, kémhatásuk semleges körüli, enyhén lúgos. A humusztartalom a talaj felső rétegében 3-4 %, azonban ez az érték lefelé haladva fokozatosan csökken. A csernozjom talaj jellemzően az agyagos vályog, illetve az agyag textúra csoportba sorolható. Szerkezete morzsás, de az öntés jelleg miatt néhol kevésbé jó. Vízvezető, víztartó képessége közepes, szerves anyag gazdálkodása pedig a szerves kötésben található nitrogén mennyiségétől és az ásványosodás ütemétől függően változik. A csernozjomok összességében jó termőképességű talajok, melyeken a gazdálkodás korlátja a csapadékhiány, illetve a tavaszi időszakban előforduló nedvességtöbblet lehet. A nedvességtöbblet vagy -hiány kialakulásához elegendő lehet a mikrodomborzat változatossága, amely a tökéletesen simának tűnő táblán is jelentős különbséget eredményezhet a termesztett növény fejlettségi állapotában (1. ábra).


1. ábra Ugyanazon a napon készített felvétel a kukorica eltérő fejlettségi állapotáról, melynek oka a táblán belüli eltérő talajnedvesség-tartalom

Mivel értékes, jó termőképességű talajokról van szó, fokozottan oda kell figyelni a szerkezet megóvására, a degradációs folyamatok megelőzésére, vagy ha azok már megfigyelhetők, akkor a folyamat lassítására, megállítására, jó esetben visszafordítására.

Csernozjom talajoknál különösen nagy károkat okoz a száraz talajállapot mellett végzett művelés. Ilyenkor a művelőeszköz széttördeli az aggregátumokat és porosítja a talajt. A porosodással egyidejűleg fokozódik a cserepesedésre való hajlam, valamint a víz- és szélerózióval szembeni érzékenység.

A porosodás mellett ugyancsak nagy károkat okoz a talaj tömörödése is, melynek kiváltó okai között szerepel a nedves talajon való járás, a nedves talaj művelése, valamint az erő- és munkagépek tömegéből adódó terhelés.

Művelés során a művelőeszköz nyomást gyakorol a talajra, ennek következtében csökken a porozitás, összenyomódnak az aggregátumok, romlik a talaj szerkezetessége. A porozitás csökkenése egyértelműen magával vonja a térfogattömeg és a mechanikai ellenállás növekedését (2. ábra).


2. ábra: A talajnedvesség-tartalom (balra) és a talaj tömörödöttség (jobbra) különbségek egy táblán belül

Az aggregátumok sérülése miatt fellépő porosodás következtében a pórusok eltömődhetnek, romlik a talaj vízvezető képessége, szerkezete a tömör rétegen belül gyakran lemezessé válik. A tömör réteg/ek jelenléte akadályozza a növényi gyökerek fejlődését, a víz és a benne oldott tápanyagok mozgását, a magvak csírázását, ami egy idő után termésdepresszióban mutatkozik meg.

Kedvezőtlen esetben belvizes foltok jelennek meg a szántóföldön, a felszínen álló víz hatására kiszorul a talajból a levegő, reduktív viszonyok alakulnak ki, melynek következtében a tarlómaradványok feltáródása vontatott lesz, vagy meg sem történik. Ha a talajba kevert szár- és gyökérmaradványok nem tudnak elbomlani, penészedés figyelhető meg, melynek következtében toxintermeléssel is számolnunk kell, ami tovább rontja a növénytermesztés sikerét. A vízborítás következtében a morzsák szétesnek, eliszapolódik a talaj, ami további degradációs problémát indukál (cserepesedés, porosodás, rögösödés). A belvíz megakadályozza a növények fejlődését, így a vetés foltokban kipusztul a mezőgazdasági táblán (3. ábra).


3. ábra: Belvíz okozta kár egy mezőgazdasági táblán

A tömörödés kiváltó tényezői között említettük az erő- és munkagépek tömegéből adódó terhelést is. Az erőgép járószerkezetének kialakítása nagymértékben befolyásolja az okozott kár mértékét. Minél nagyobb a felfekvési felület, annál kisebb lesz az 1 cm2 talajfelületre eső erőhatás, tehát a tömörítés kockázata. A csúszás mérséklése is pozitívan hat ebből a szempontból. Ezek alapján elmondható, hogy a legkedvezőbbek a lánctalpas, gumihevederes járószerkezetek.

A hozamtérképek segítséget nyújthatnak annak felderítésében, hogy számolnunk kell-e a növénytermesztés sikerét jelentősen befolyásoló talajhibával (4. ábra).


4. ábra: A talaj vontatási ellenállása (balra), illetve a hozamtérkép (jobbra) között szoros összefüggés látható

A penetrációs ellenállás mérésével pontosan megállapítható, hogy a területen hol alakultak ki tömör rétegek, melyek jelenléte zavarja a növények fejlődését. A tömör rétegek átmunkálására – attól függően, hogy hol helyezkednek el – több lehetőségünk is van. A tárcsázás nyomán kialakult művelőtalp réteg megszűntetése középmély szántással is lehetséges, a mélyebben elhelyezkedő (szántás során, vagy a gépek tömegéből adódóan kialakult) tömör rétegeket hatékonyan középmély vagy mélylazítással törhetjük át. A helyspecifikus talajművelés alkalmazásakor változtatható mélységű talajlazítót alkalmaznak, annak függvényében, hogy a táblán belül hol, milyen lazítási mélységre van szükség.

Az értékes tulajdonságokkal rendelkező termőtalajainknál különösen fontos a kímélő művelés, melynek segítségével kedvező állapotban tudjuk tartani a talajt. Érdemes fontolóra venni a mulcshagyó művelést, mellyel a talaj rugalmasságát is fokozhatjuk, valamint a mulcsréteg védi a talajt a kiszáradástól és az eróziótól.

Jelenleg több kísérletben, illetve üzemi méretű alkalmazásban is vizsgálják az ún. sávos talajművelést, valamint a forgatás nélküli talajművelést. Azonban ezen művelési gyakorlatok sikerességét és jövedelmezőségét a talaj és a meteorológiai viszonyok is nagymértékben befolyásolják.

Mindenképpen kerülni kell a sokmenetes beavatkozásokat, amelyek egyrészt a talajszerkezetet rombolják, másrészt a fokozott levegőztetés miatt a talajban szerves kötésben lévő szén oxidációját és ezzel együtt a talaj szénvesztését segítik elő.

Mielőtt a helyspecifikus talajművelést, talajlazítást vagy szántást lehetővé tévő eszközöket beszerzi valaki, érdemes – akár szolgáltatókkal felvételezett – talajtulajdonság térképet készíteni annak kiderítésére, hogy kellően heterogén-e az adott mezőgazdasági tábla ahhoz, hogy érdemes legyen a beavatkozásokat helyspecifikusan elvégezni. Erre lehet jó példa a talajok elektromos vezetőképességének mérése, amely területteljesítményében jó tulajdonságokkal rendelkezik, és kellő felbontásban mutatja meg a táblán belül jelentkező különbségeket (5. ábra).


5. ábra: A talaj elektromos vezetőképességének térképe jelezheti a táblán belül jelentkező különbségeket

Dr. Beke Dóra
NYME Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Növénytermesztési Intézet, Mosonmagyaróvár
Dr. Milics Gábor
NYME Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Biológiai Rendszerek Műszaki Intézete, Mosonmagyaróvár

Az Agrofórum precíziós gazdálkodásról szóló cikkei >>>

(Agrofórum Online)

Új, ősszel vethető lencsefajták

2019. május 14. 11:17

Bár a tavasz a lencse hagyományos vetési ideje, az utóbbi években egyre több kutatás és nemesítési program indult télálló fajták előállítására.

Kukorica posztregisztrációs fajtakísérlet: idén 39 hibridet tesztelnek

2019. május 13. 09:37

A felhívásra a FAO 200, FAO 300, FAO 400, valamint a FAO 500 éréscsoportokban 9 fajtatulajdonos jelentkezett összesen 39 hibriddel, melyeket tíz helyszínen tesztelnek.

Díjmentes az aszálymonitoring-hálózat online felülete

2019. május 6. 14:26

Az aszálymonitoring-hálózat a vízügyi ágazat által létrehozott újszerű, komplex vízhiány-előrejelző rendszer, amely májustól mindenki számára elérhető nyílt, ingyenes internetes felületen.

Akár talajmenti fagy is jöhet - drasztikus időjárás-változás

2019. május 3. 10:27

Már az elmúlt tíz nap esői is számottevően csökkentették a szárazságot az ország aszállyal jobban sújtott, keleti felén, és az aranyat érő csapadéknak az előttünk álló héten is jelentős utánpótlása ígérkezik. Ezzel együtt vasárnaptól átmeneti lehűlés is érkezik.

Fókuszban a megoldások és megtérülés - közeledik a PREGA 2018 Konferencia

2018. január 30. 20:16

Ismerje meg Ön is a legnagyobb hazai precíziós szakmai fórum programtervét!

Megmutatjuk a PREGA 2019 Konferencia részletes tematikáját!

2019. január 15. 07:49

A PREGA Konferencián, egy helyen találkozhat precíziós gazdálkodókkal, precíziós gazdálkodást oktató és kutató intézmények képviselőivel, állami döntéshozókkal, valamint agrárdigitalizációs termékeket forgalmazó, szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások döntéshozóival.

Optimális vetés talajszkenner alkalmazásával

2018. március 20. 06:47

A SmartFirmer képes felmérni és térképezni a talaj szervesanyag- és nedvességtartalmát, valamint a növényi maradványok mennyiségét.

Megtudtuk, mi alapján választanak robotpilóta rendszert az eredményes gazdálkodók!

2019. március 4. 08:48

A robotpilóta rendszer nem kis beruházás, melyet hosszas döntés előkészítés előz meg. Szembe kell állítani a rendszerrel elérhető hasznot, előnyöket a beruházás költségével és a mérlegnek mindig a jó irányba kell billennie!