Frankfurtban a Bayer AG vegyipari konszern papírja 3 százalékkal drágult, miután fölröppent a hír, hogy az amerikai Monsanto GMO-óriás meg akarja vásárolni a Bayer agrárkémiai üzletágát – derült ki az MTI tőzsdei híreiből. A Bayer mezőgazdasági részének értékét a svájci UBS 40 milliárd euróra teszik.

A Monsanto már korábban is probálta kiszélesíteni piacát a növényvédő szerek kapcsán, ezért tett ajánlatot a Syngenta megvásárlására, ám a svájci cég 43 milliárd dollárért végül a ChemChina vállalaté lett.

India ultimátumot adott a Monsantónak gyapotvetőmag ügyben

Eközben az a hír is szárnyra kapott, hogy India kiadja a Monsanto útját, ha az nem fogadja el a génmódosított gyapotmag hatósági árát és a szabadalmi díj csökkentését – írta az orosz rt.com hírportál, amiről szintén az MTI számolt be hazánkban.

India a múlt héten közel 70 százalékkal csökkentette a génmódosított gyapotvetőmag után a Monsantónak járó szabadalmi díjat és 2017 áprilisi hatállyal 800 rúpiában (3300 forint) szabta meg egy 400 grammos tasak maximális árát.

Az elmúlt termőszezonban a Monsanto a gyapotvetőmagot tasakonként 830-1100 rúpiás áron értékesítette az ország különböző régióiban.

A Monsanto perrel és hat évtized után az indiai piac elhagyásával fenyegette meg a kormányt.

A Monsanto eldöntheti, hogy elfogadja-e a feltételeket vagy nem – mondta Sanjeev Kumar Balyan mezőgazdasági miniszterhelyettes a Reuters hírügynökségnek. „Ha nem tetszik, el lehet menni. Az extraprofit ideje lejárt” – fogalmazott. „Egyáltalán nem tartunk attól, hogy a Monsanto kivonul az országból, mivel a tudósaink saját génmódosított gyapotvetőmagon dolgoznak” – tette hozzá.

A Monsanto az indiai gyapotvetőmag-piac 90 százalékát uralja. Az indiai versenyhivatal tavaly piaci dominanciájával való visszaéléssel vádolta meg a világcéget. A mezőgazdasági minisztérium ekkor vizsgálatot indított az ügyben, majd bizottságot állított fel a génmódosított vetőmag hatósági árának és szabadalmi díjainak meghatározására.

A cég kétfajta gyapotvetőmagot értékesít Indiában, a Bollgard I. és a Bollgard II. típusokat. Az előbbi szabadalmi díjtól mentes, a második viszont díjköteles.

(MTI nyomán Agrofórum Online)