A szőlőlisztharmat esetében, figyelembe véve az évjárat sajátosságait, véleményem szerint, kizárólag aszkospórás fertőzésre kell készülni.
A szezon kezdetén – felelevenítve az előző évek emlékezetes eseményeit, nehézségeit – latolgatjuk, vajon milyen is lesz az elkövetkező év. Bevallom, több évtizedes tapasztalattal a tarsolyban sem könnyű használható útmutatást adni az előttünk álló évjárat várható kihívásaira. Ennek legfőbb oka a fertőzések, járványok alakulását döntően befolyásoló időjárás kiszámíthatatlansága. A bátrabb időjósok véleménye szerint az előző év szélsőségeit – Európában is – az újabb El-Nino váltotta ki, amelynek hatása még ez év közepéig tarthat. Ha ez a vártak szerint alakul, akkor ismét nagy meleg lesz nyáron. Erre azonban nem alapozhatunk. Akkor járunk el helyesen, ha minden lehetséges helyzetre felkészülten várjuk a történéseket. Ehhez kívánok némi támpontot nyújtani írásommal.
Rövid visszatekintés az előző évekre
2014 a „7 csapás” éveként maradt meg emlékezetünkben. Növényvédelmi szempontból kritikusan nehéz, nagy költségráfordítású év volt. Szántóföldi kultúrákban a sárgarozsdajárvány és a pocok-gradáció, szőlőben az ékköves faaraszoló és más bagolylepke fajok rügykártétele, a korai lisztharmatjárvány, ősszel a szürkerothadás és az ecetes rothadás állította megoldhatatlan feladat elé a termelőket. Mindezek miatt nagy veszteséggel, kevés és gyenge minőségű termést lehetett betakarítani minden ágazatban. A szőlőtermesztők számára legfájdalmasabb emlék, az országos, súlyos lisztharmatjárvány.
2015 száraznak induló, de a végére mégis csapadékosnak számító, extrémitásokkal, szélsőségekkel teli, az elmúlt 114 év 3. legmelegebb nyarú éveként könyvelhető el. Ez az év a szokatlanul gyakori és hosszantartó (3-13, átlagban 8 napos) hőciklusok miatt a „hőhullámok nyara” jelzőt is kiérdemelte. Országosan és az egri borvidéken 6 extrém meleg időszak alakult ki, mely során, 49 napon volt 23 oC felett a napi átlaghőmérséklet, de augusztus 8-15. között éjszaka sem süllyedt 27 oC alá a hőmérő higanyszála (1. táblázat). Megszokott, hogy a tartós meleg, extrém magas hőmérséklet csapadékszegénységgel párosul. Igaz is volt ez augusztus közepéig. Ám a vegetációs idő utolsó 3 hónapja alatt érkezett jelentős mennyiségű esők miatt gyökeres fordulattal, 2015 az évszázad 3. legszárazabb éve helyett, végül a legcsapadékosabb évek közé került, annak ellenére, hogy csak 4 hónap (január, augusztus, szeptember, október) csapadékmennyisége szárnyalta túl a sokévi átlagot (1. ábra).
A júniusi első hőhullám hatására a szőlő gyorsan elvirágzott, a fürtök jól kötődtek, intenzív ütemben fejlődtek a bogyók. Rekordtermés ígérkezett. Június végén záródtak a fürtök, július közepétől kezdődött a zsendülés, a bogyószíneződés. Az extrém augusztusi időjárás felpörgette az érés folyamatát. Sok helyen napperzselés és jégverés okozott kárt. A sekélyebb termőrétegű, rossz vízellátású területeken, a vízhiány káros folyamatokat indított el (savcsökkenés, érésleállás). 2015-ben bölcsen tették, akik figyelembe véve a csapadékszegénység és a hőstressz miatti gátolt tápelem felvételt, kiegészítő levéltrágyázással segítették a növények zavartalan életfolyamatait a nagy termésmennyiség és -minőség eléréséhez. A korai fajtákat augusztus végétől, a középérésűeket szeptember elejétől szüretelték. Október 5-25 között, az ismétlődő mediterrán ciklonokkal érkezett jelentős csapadék miatt, igen nehéz körülmények között, akadozva folyt a közép és késői érésű fajták szürete. A folyamatosan szakadó eső miatt, a megelőző gondos kezelések ellenére, a fogékony fajtákon (Kadarka, Tramini) beindult a szürkerothadás, ami sajnos mérhető termésveszteséget okozott. Mindent egybevetve, általánosságban elmondható, hogy az egri borvidéken 2015-ben rekord mennyiségű és kiváló minőségű termés került a pincékbe.
A növényvédelmi helyzetet tekintve kifejezetten kényelmes, „könnyű” évjáratot élhettünk meg. A vegetációs periódus legkritikusabb időszaka alatt uralkodó időjárás nem kedvezett a kórokozók megjelenésének, veszélyes felszaporodásának. Jelentős költségmegtakarítás volt elérhető megfelelő szermegválasztással és a kritikus időszak után elnyújtott idejű permetezési fordulóval vagy akár elhagyható permetezésekkel.
A 2014. évi korai és súlyos lisztharmatjárvány kudarcain okulva, felkészültebben figyeltek a termelők a fertőzés indulására és fejlődésére. Az előző évhez hasonlóan, 2015-ben is egyszerre – május 1. és 7. között – történt meg az ivaros fertőzés az országban, majd 8-10 nap múlva, (Egerben május 11-én) a szőlő 4-6 leveles állapotában ott voltak az első aszkospórás telepek a levelek fonákán, a zászlós tünetekkel együtt. A lisztharmat nem kedveli a tartósan 30 oC feletti hőmérsékletet, erős UV-sugárzást, ezért lassúbb, gyengébb volt a fertőzés ereje és felszaporodása levélen. A szokásostól is hosszabban rejtőzködve alattomosan és agresszíven támadta a bogyókat. A kezeletlen fürtök lisztharmatfertőzöttsége, a tünetgyakoriságot és mértékét tekintve, mindvégig jelentősen meghaladta a levélfertőzöttséget (2. ábra).
A kísérleti kezeletlen parcellák fertőzöttségi értékei különösen értékesek számunkra, mert így folyamatosan nyomon követhető a fertőzés alakulása, a valós kártételi veszély nagysága, gombaölő szeres beavatkozás nélkül. A 2015. évi adatok bizonyítják, hogy a lisztharmat a legszélsőségesebb extrém időjárási körülmények között is veszélyes. Nyugodtan kijelenthetjük, nem volt hiábavaló a primer tünetek megjelenésétől indítani a kontakt és felszívódó hatóanyagok együttes felhasználását. 2015-ben, az idejében kezdett védekezésekkel sikeresen védhettük meg a szőlőt a lisztharmattól az egész országban.
A többi kórokozó közül a peronoszpóra és feketerothadás fertőzés 2015-ben is elmaradt. A szürkerothadás darázskártétel nyomán jelent meg zsendülés idején, de komoly gondot csak az októberi esőzés során okozott. Tovább terjedt a szőlő aranyszínű sárgaság (FD) fitoplazma kórokozója, az újabb két azonosítással már 7 Dunántúli megyében van jelen. Ugyanakkor komoly ellentmondás van az FD veszélyes vektorának (amerikai szőlőkabóca) egyedszámában az ország keleti és nyugati fele között.
1. kép: Szőlőlevélatka nyári nemzedék miatti bronzosodás kékszőlőn
Egyre több jel utal arra, hogy fokozottabb hangsúlyt kell fordítani a kártevőkre a szőlő védelmében. Így volt ez 2015-ben is.
Fokozódó probléma a korábban kártételi veszélyt nem jelentő kártevők, mint a szőlőtripsz, a lepkekabóca intenzív terjedése, károsítása. A tarka szőlőmoly első két nemzedéke nem károsított, de egyes vélemények szerint a harmadik nemzedéknek jelentős szerepe lehetett az októberi szürkerothadás-fertőzésben. 2015-ben a szőlőlevélatka nyári nemzedékének nagyarányú felszaporodását is tapasztaltuk, elsősorban olyan ültetvényekben, ahol a nagy meleg miatt mellőzték a kén használatát. A levelek színén nagy tömegben tartózkodó atkák szívogatása (fehér és kékszőlőn egyformán) levélszíni bronzosodást okozott (1. kép). Ökológiai termesztésű szőlőben találkozni lehetett a közönséges kétfoltos takácsatka fürtkártételével is (2. kép). Érés kezdetétől a korai illatos fajtákat nagy tömegben lepték el a darazsak, majd a sebeken megjelenő muslicák ecetes rothadást indítottak el. Jó hír, hogy országosan jelentősen kevesebb volt a pettyes szárnyú muslica (Drosophila suzukii).
2. kép: Közönséges kétfoltos takácsatka fürtkár ökológiai szőlőben (Fotó: Stefán Tibor)
A legnagyobb gondot 2015-ben az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) óriási egyedszáma jelentette az ország keleti felében. Már május elején (a lisztharmattal együtt) sokkolóan magas népességgel indult. Az L2 és L3-as lárvák ellen időzített kezelések mérsékelt, átmeneti hatása után, újra nagy tömegű (csapdánként több százat vagy az ezres egyedszámot is meghaladó) imágó lepte el az integrált és ökológiai ültetvényeket a keleti országrészben (3. kép, 3. ábra).
3. kép: Sárga ragacsos lapcsapdán befogott amerikai szőlőkabóca imágók tömege Monorierdő 2015. 07. 07 (Fotó: Elek Rita)
Igen ellentmondásos, és veszélyes a FD fertőzöttség és az amerikai szőlőkabóca jelenlegi helyzete az országban (4. kép).
A Dunántúlon 2013 óta folyamatosan terjed a FD fitoplazma. Már 7 megyében bizonyították jelenlétét, ugyanakkor a veszélyes vektora, az amerikai szőlőkabóca Nyugaton, alig vagy igen kis egyedszámban csapdázható. A karantén kórokozó miatt kötelező a kabóca elleni védekezés a fertőzött területek körzetében.
Az ország keleti felében a FD fitoplazmát még nem azonosították, de a vektor hatalmas tömegben van jelen. Itt csak a szaporítóanyag-előállítóknak kötelező, a többiek számára opcionális a védekezés. Emiatt teljesen egyértelmű, hogy
• az itt lévő szőlőültetvények veszélyeztetettsége sokszorosa a Dunántúliaknak.
• A nagy tömegű szőlőkabóca miatt az FD azonosítását követően robbanásszerű fertőzésterjedésre kell számítani.
• Az igen magas kockázat miatt, halaszthatatlan határozott fellépésre van szükség!
Mire készüljünk, milyen veszélyekre számíthatunk 2016-ban?
Az időjárás alakulása továbbra sem a megszokottak szerint alakul. Az év utolsó két hónapja száraz és közel 2 oC-kal melegebb volt az átlagosnál, 2016 viszont rendkívül sok esővel indult. Március 8-ig több mint 200 mm csapadék érkezett a sorozatos mediterrán ciklonokkal. Csak februárban 19 nap alatt 101 mm esett. Március első napjaiban is hullott, így nemcsak a szántóföldeken, hanem a szőlősorokban is áll a víz. Emiatt, lassan és nehéz körülmények között haladnak a tavaszi munkálatok. A sok csapadék ellenére a hőmérséklet igen magas, 4 oC-kal a sokévi átlag felett van, ezért ha nem jön határozott lehűlés, akkor a szőlő március vége előtt kifakadhat. A kezdet nem valami biztató, és sejtésünk sincs a folytatásról.
4. kép: Az amerikai szőlőkabóca és az aranyszínű sárgaság fitoplazma elterjedtsége Magyarországon 2014- 2015-ben (Fotó: Dancsházy Zsuzsanna)
A szőlőlisztharmat esetében, figyelembe véve az évjárat sajátosságait, véleményem szerint, kizárólag aszkospórás fertőzésre kell készülni. Zászlós tünet megjelenés nem várható (leszámítva a kezeletlen kísérleti parcellákat). Korai, erős járványkitöréstől nem kell tartani, mert az előző évi szélsőséges időjárási körülmények nem segítették a gomba levélen való erőteljes őszi felszaporodását, ezért mérsékelt mennyiségű ivaros termőtest képződött. Az augusztus végére beérett kazmotéciumok lemosódtak, de már az októberi esők, majd a januári és februári csapadékos időszak során sok termőtest felnyílhatott, kiürült. Nagyszámú primer lisztharmattelep megjelenés ugyan nem várható, de figyelmünk ne lankadjon, mert a lisztharmat „személyében” igen alattomos, nagy túlélővel van dolgunk! Volt már rá példa, pl. 2001 tavaszán, hogy néhány aszkospórás primer telepből alakult ki súlyos járvány. Ezért idén is keressük a legelső telepeket, vagy hallgassunk a tapasztalt szakemberektől érkező jelzésekre.
Ne feledjük, hogy
• az ivaros aszkospórás fertőzés feltétele, a szőlő fakadása után (mert az aszkospórák csak zöld növényi felületet fertőznek) egy-vagy több nap alatt hullott 2,5-10 mm csapadék és 12-14 órás levélnedvesség-tartam. Fertőzés után, optimális körülmények között (20 oC) 10-12 nap után várható a szabad szemmel alig észlelhető, apró primer lisztharmat telepek megjelenése a tőke törzstől, kordonkartól max. 1-2 cm-re lévő, legelső kifejlett levelek fonákán.
• Az eredményes fürtvédelem alapja a gomba levélen való szétterjedésének megakadályozása virágzás előtt, mert a kötődött, fejlődő bogyókon megtelepedett kórokozót nem lehet megállítani!
Peronoszpórától elsősorban csapadékos – májusi-júniusi – időjárás esetén kell tartani, ám szélsőséges esetben – ha abszolút szárazra fordulna az idő – el is maradhat a fertőzés. Feketerothadásra ugyanúgy, csak erősen csapadékos időjárási körülmények között, kizárólag olyan területeken kell számítani, ahol évek óta rendszeresen jelentkeznek a tüneti (pl. elhagyott, több éve műveletlen szőlők).
Fakórothadásra jégverés után számíthatunk. Ez esetben a védelem kulcsa a gyorsaság. Jégverés után a 12-18 órán belül le kell permetezni a szőlőt, mert 3 órás késlekedés 50 %-os eredményt ad, 24 órával későbbi kezelés pedig már teljesen hatástalan.
A szürkerothadás is csapadékos időjárás esetén jelent veszélyt. A kártétel szempontjából legkritikusabb fenológiai állapotok: a virágzás, a fürtzáródás előtti állapot, valamint a zsendülés-érés, ám a sebeken, sérüléseken keresztüli fertőzés kockázatát se feledjük (jégverés, molykártétel, lisztharmat okozta repedés, viharkár, fiziológiás bogyórepedés, pettyes szárnyú muslica kártétele). Kulcsfontosságú a fürtzáródás előtti kezelés!
Az előző évi hőhullámok okozta hőstressz, majd az őszi és évelejei csapadékbőség miatt számítani kell a fás betegségekben szenvedő tőkék (esca, fekete kordonkar elhalás, eutypa) állapotromlására, a tünetek erősödésére, intenzívebb megjelenésére, valamint az újratelepített szőlőkben a gyökérbetegségek miatti tőkepusztulás gyarapodására.
A kártevők közül az előző évek tapasztalatai alapján, rügyfakadást követően készüljünk a levélatka korai erős kártételére, vontatott fakadás esetén elsősorban azokon a területeken, ahol a nyári nemzedéke erősen felszaporodott (ez volt a „bronzosodás tünet”) (1. kép). A legfrissebb rügyvizsgálati eredmények is bizonyítják, hogy a levélatkák nagy tömegben húzódtak telelőre. Az atkák mellett fokozódó veszélyt jelent a szőlőtripsz is. Kártétele a fiatal hajtásokon a szőlőlevélatka által okozott tünetekhez hasonló, azzal könnyen összetéveszthető. A szőlőtripsznek évente legalább 3 nemzedéke van, egész vegetációs időszak alatt repül. Egyedszám gyarapodására részben a téli rügyvizsgálatok, másrészt a kabócák megfigyelésére kihelyezett sárga ragacsos lapcsapdák értékelése során figyeltünk fel már 2014-ben és 2015-ben. Az elmúlt évben több fajtánál (pl. Menoir, Kadarka) szembetűnő, durva kártételét is tapasztaltuk, ami miatt rovarölő szeres kezelést kellett végezni. Az előző évi ragacsos csapdák a kabócák mellett, mindvégig jelentős számban fogták a tripszeket is, ami határozottan jelzi, hogy 2016-ban is készülhetünk a tavaszi kártételére.
Számíthatunk a lepkekabóca megjelenésére is, és az agresszív terjedése miatt védekezésre is szükség lehet. 2015-ös védekezési tapasztalatok bizonyítják, hogy az amerikai szőlőkabóca elleni kezelésekkel kordában tartható a lepkekabóca is.
A legnagyobb veszélyt továbbra is az amerikai szőlőkabóca jelenti
A 2015. évi csapdázási eredmények és az elterjedési térkép (3. kép) is bizonyítja, hogy rendkívül fenyegető előjelei vannak a FD járvány kirobbanásának.
• Óriási kockázatot vállal az a szőlőtermelő, aki 2016-tól nem védekezik 2-3 alkalommal az amerikai szőlőkabóca ellen.
• A védekezés mellett, rendkívül fontos a FD legveszélyesebb természetes gazdanövényeinek – a közönséges iszalag, a bálványfa – gyökerestől való eltávolítása, megsemmisítése a szőlőterületek közelében, az utak mentén, mert az ezeken a növényeken élő kabócafajok viszik át a szőlőre, véletlenszerűen a veszélyes karantén fitoplazmát.
• Legalább ennyire lényeges a műveletlen szőlőterületek kivágása vagy művelésbe vétele.
• Be kell látni mindenkinek, hogy ez az egyetlen esély és lehetőség a rendkívül veszélyes aranyszínű sárgaság (FD) karantén fitoplazma betelepedésének és robbanásszerű széterjedésének megakadályozására.
Aki nem veszi komolyan a veszélyt, nem teszi meg ezeket a lépéseket, nem egy év termését, hanem a megélhetése alapját, szőlőültetvényeit kockázatja!
Dr. Dula Bencéné növényvédelmi mikológus, szőlőtermelő
Eger
