Franciaország jelenleg a gyümölcs- és zöldségfélék felét importból szerzi be, amit kínosnak tartanak egy olyan országban, amely büszke mezőgazdasági hagyományaira – nyilatkozta Martijn Weijtens, a párizsi holland nagykövetség mezőgazdasági képviselője a Reutersnek.
A francia kormány ezért nagyszabású beruházásokat és fejlesztési terveket hirdetett meg, többek között a Franciaország 2030 elnevezésű program keretében, amely több százmillió eurós forrásokat szabadít fel a kertészeti ágazat számára.
Franciaország 2030
„Franciaország legnagyobb frusztrációja az, hogy a gyümölcsök és zöldségek felét importból szerzi be – magyarázta Martijn. Annak érdekében, hogy ez megváltozzon, most különféle alapokból pénzt szabadítanak fel. A legjelentősebb ezek közül a France 2030 program, amelyből több százmillió euró áll majd a rendelkezésükre.
Amikor Macron elnök hatalomra került, a hazai termelés középpontjában a csúcsminőség állt: a hozzáadott érték, a megkülönböztethetőség biztosítása. Most úgy látják, hogy ez a stratégia többnyire működik, de közben a kis büdzsével rendelkező átlagembereket is el kell látniuk termékkel. A francia fogyasztók vásárlóereje is csökkent – szögezte le Martijn. – Ennek következtében kereslet mutatkozott az olcsóbb, nagyüzemi módon előállított termékek iránt. A francia fogyasztók szívesen vásárolnak francia árut, de ha ennek túl magas az ára, akkor inkább a spanyol vagy a marokkói paradicsomot veszik meg. Ha pedig ilyet Franciaországban is meg tudnak termelni, az annál jobb.”
Önellátóbbak
A francia kormány azt tűzte ki céljául, hogy 2030-ra a jelenlegi 50%-hoz képest 5%-kal több gyümölcsöt és zöldséget termeljen belföldön, és 2035-re a zöldség- és gyümölcsellátás 60%-a független legyen. Bár ezek a célok meglehetősen szerénynek tűnnek, Martijn szerint reálisak lehetnek, figyelembe véve a rendelkezésre álló kötelezettségvállalást és az erőforrásokat, valamint a mai mezőgazdasági és kertészeti ágazat sokszínűségét.
„Bár vannak modern gazdaságok, például Bretagne nyugati részén és a Loire régióban, az ágazat túlnyomó részét a kisüzemi termesztés teszi ki. Az ágazatba belépők között sok idealistával találkozhatunk: kisléptékű, fenntartható jellegű, rövid termelési láncra összpontosító projektekkel. Bár ezek a kezdeményezések is rokonszenvesek, Franciaország élelmiszer-szükségleteinek kielégítéséhez nagyüzemi termelésre van szükség. Ebben a tekintetben az üvegházak korszerűsítése is mindenképpen prioritást élvez” – mondta Martijn, aki szerint ebben a kérdésben természetesen az érzelmek is nagy szerepet játszanak.
„Az üvegházak iránt ambivalens a hozzáállás: egyfelől helyben termesztett élelmiszert, a tudás fejlesztésének lehetőségét és a foglalkoztatás növelését biztosítják, másfelől azonban az üvegházakra úgy tekintenek, mint valami ipari dologra: hiszen nagy méretűek, esetenként le is vannak festve és megközelíthetetlenek jegyezte meg Marieke Riesmeijer, a Mezőgazdasági Tanács munkatársa. – A franciák ragaszkodnak a hagyományosan vidéken termesztett zöldségek és gyümölcsök ideális képéhez. Ez tükröződik például a helyi termelést tanúsító címkék és pecsétek sokaságán, valamint a biotermesztésre vonatkozó jogszabályokon is: az üvegházak fűtése évekig egyáltalán nem volt engedélyezve. Azonban most még ezeken a szabályokon is változtatnak, hogy a bioszektorban is lehetővé tegyék az egész éves termesztést.”
Agrivoltaika
A fenti trendekből profitáló egyik ágazat az „agrivoltaika”, amely a napelemeket a mezőgazdasággal és a kertészettel kombinálja. A borászati ágazat például látta, hogy a napelemek árnyékoló hatása révén olyan területeken is lehetséges a szőlőtermesztés, amelyek túlságosan forrónak tűntek. Ezenkívül a bogyósgyümölcsök és más növények termesztése terén is vizsgálják ezeket a lehetőségeket.
Ugyanakkor ez egy ellentmondásos dolog, hiszen a mezőgazdasági és kertészeti területeket elvileg nem lehet egyszerűen napelemek elhelyezésére használni. Úgy tűnik, az agrivoltaika egy win-win helyzetben van, ezért olyan jogszabályokat vezettek be, amelyek világossá teszik a játékszabályokat, bár az e kérdést bővebben tisztázni hivatott joggyakorlat még nem alakult ki.
Az ágazat fenntarthatósága mindenesetre reflektorfénybe került
„Nagy hangsúlyt fektetnek a klímabarát működésre – magyarázta Martijn. – Az éghajlat forró, szó szerint és átvitt értelemben is. Ezt számos területen látni lehet: mind a vízhasználatban és a szennyvíztisztításban, például az új, klímarezisztens növények termesztésében. De figyelmet fordítanak a széles körű meteorológiai biztosításokra is, amelyekre új rendszert vezettek be, és persze a csomagolási szabályokra, amelyeket szintén nemrég újítottak meg: nagyon részletes szabályok vonatkoznak a műanyag csomagolás használatára, amely csak akkor megengedett, ha nincs más lehetőség, valamint a csomagolás újrahasznosítására” – mondta.
A piaci fejleményeket nagymértékben befolyásoló másik tényező a munkaerő: mind a rendelkezésre állás, mind a munkakörülmények. Franciaország teljes erőbedobással a robotizáció felé halad, mivel a munkaerő korlátozottan áll rendelkezésre és drága. Nemrég a miniszterelnök egy innovációs paktumot kötött Hollandiában, amelyben az agrotechnika – a robotikára, a digitalizációra és a genetikára összpontosítva – igencsak nagy szerepet tölt be.
(Fotó: Barbara Rosner/Pixabay)
