Ház, táj

Ismerjük fel a beporzó rovarokat a kertünkben! – A méhfélék II.

Agrofórum Online

Melyik méhfajok nem termelnek mézet? Mi a közös a faliméhben és a bundásméhben?

Az előző cikkben a bundásméh-fajokkal és a poszméh-fajokkal ismerkedtük meg, ebben a cikkben pedig a művészméhekről, köztük a szabóméhekről, a faliméhekről és a pelyhesméhről lesz szó, és nem hagyjuk ki a földiméhek bemutatását sem.

Művészméhek

A művészméhek (Megachiliidae) közé több mint 4000 faj tartozik, amelyek az eddigi fajokhoz hasonlóan szintén a hártyásszárnyúak rendjébe tartoznak. Az egész világon elterjedtek, kivéve a sarkkörökön túli területeket. A művészméhek közé tartoznak a faliméhek, a szabóméhek, a kőművesméhek, és a pelyhesméhek is.

A művészméhek teste a poszméhekénél (Bombus sp.) kevésbé szőrös. A fajok többsége magányosan él. A nőstény gondoskodik az utódokról: a petéknek szánt fészektől kezdve az utódnevelésig mindenért ő a felelős. Ivadékbölcsőik lehetnek idegen járatok, elhagyott csigaházak vagy növényi szárak is. A fészket az erős rágóikkal kiszabott levéldarabokkal és egyéb természetes anyagokkal bélelik ki.

Számos termesztett növényünk fontos beporzói. Mivel a nyelvük mérete alapján a hosszúnyelvű méhek közé sorolhatók, ez teszi alkalmassá őket a pillangós- és ajakos virágú növények speciális virágainak beporzására is. Ezekről a növényekről is gyűjtenek nektárt.

Fontos tudni, hogy a legtöbb vadméh-fajhoz hasonlóan a művészméhek sem támadva védekeznek: a hímeknek egyáltalán nincs fullánkjuk vagy rágószervük, amellyel árthatnának az embernek, a nőivarú egyedeket pedig, ha kézbe vesszük, akkor az életüket védve tudnak szúrni, de az sem veszélyes ránk nézve.

Szabóméhek

A szabóméhek (Megachile) nemzetségébe tartozó fajok magányosan élő, 7-17 mm hosszúságú vadméhek. Rágóik a levéllemez részeinek kiszabására módosultak, innen ered a nevük is.

Májustól-októberig találkozhatunk a kifejlett, repülő szabóméhekkel, akik főleg délelőtt dolgoznak

A szép, ívesen kivágott levéldarabkákat nem elfogyasztják, hanem ezekkel a cső alakú lárvabölcsőt (üregeket) bélelik ki, ebben fejlődnek a lárváik. A fészek bejárati nyílását szintén levéldarabokkal zárják le. A fészkük lehet fán keletkezett mélyedésben, de talajüregben is. A fészek előkészítése után a nőstény méh elkezdi gyűjteni a virágport és a nektárt, amellyel a kikelt lárva táplálkozni tud majd. Általában a hímek kelnek ki először, és a fészkelőhely közelében várják, mikor bújnak elő a nőstények. Párosodás után a hímek jellemzően elpusztulnak. Májustól-októberig találkozhatunk a kifejlett, repülő rovarokkal, akik főleg délelőtt dolgoznak.

Mivel magányos méhfajokról van szó, amelyek nem rendeződnek családokba: nincsenek dolgozók, és a fajfenntartás érdekében minden nőstény termékeny, és maga építi a fészkét. Ezek a fajok nem termelnek se mézet, se méhviaszt, viszont beporzó tevékenységük hiánypótló, mivel a többi méhfajhoz képest nagyobb távolságokat tesznek meg, így messzire el tudják vinni a testükre tapadt virágport.

Faliméhek

A Magyar Környezeti Nevelési Egyesület idén hirdette meg először az Év Beporzója címet, amelyet 2023-ban a faliméh kapott meg. A faliméhek (Osmia) közel 350 fajt számolnak, Nálunk gyakori a szarvas faliméh (Osmia cornuta) vagy a vörös faliméh (Osmia bicornis).

A háziméhektől eltérően és a bundásméhekhez hasonlóan a nőstények lábairól hiányzik a kosárka

A szarvas faliméh nevét két kiemelkedő „szarvacskájáról” kapta, amelyek a fészkek betapasztásában játszanak szerepet. A nőstények különböző növényi szárakba, gyakran nádszálakba vagy kifurkált fadarabokba, esetleg a földbe vájt cincérjáratok belsejébe helyezik el petéiket. A petékből kikelő lárvák számára a tápláló pollent is ide raktározzák el. Egyetlen nádszálba több költőkamrát is létrehoznak, amelyeket sárfallal választanak el egymástól, és ezekbe rakják a petéiket. A háziméhektől eltérően és a bundásméhekhez hasonlóan a nőstények lábairól hiányzik a kosárka, viszont cserébe a testükön lévő szőrzet jóval hosszabb.

A faliméhek fontos szerepet vállalnak a megporzásban, ugyanis számos növényfajt látogatnak, és az évnek már a korai szakaszában (március-áprilisban) tüsténkednek is. A kedvencei közé tartoznak az alma, körte és a cseresznye. A mezőgazdászok megfigyelése szerint a faliméhek jelenlétében a betakarított alma és cseresznye mennyisége jelentős mértékben megnövekedett. Hatékonyságuk 120-200 alkalommal haladja meg a háziméhekét. Ez úgy lehetséges, hogy a háziméhekkel ellentétben a hímek is látogatják a virágokat, ellenállók a háziméheket veszélyeztető betegségekkel szemben, szelídebbek és szúrásaik is kevésbé fájdalmasak. Más faliméh-fajok az eper, szilva és más gyümölcsfák virágait porozzák be

Pelyhesméh

A pelyhesméh (Anthidium manicatum) májustól augusztusig figyelhető meg, de júniusban és júliusban a leggyakoribb. Testén kifejezett, fényes potroha sárgás vagy fehér foltos, esetleg szalagosan tarkázott. Életmódja eltér a többi művészméh-fajétól, ugyanis igazi őrzővédő egyéniség: a hímek őrként védik a virágokat a betolakodóktól, és csak a saját nőstényeiket engedik oda a kiválasztott virágokhoz.

A pelyhesméh hímje sokáig őrzi a saját virágait, és csak saját fajtársainak nőstényeit engedi oda

A párzás is a virágokon történik, majd a nőstények egy kiválasztott fában, vagy talajban levő üregekbe, esetleg nádszálakba petéznek. A sejtek falait szájszerveik segítségével a növények leveléről lekapart szőrszálakkal bélelik ki. Ehhez a kövirózsát, a muskátlit, a gyapjas nyuszifült és a közönséges cickafarkot látogatják a legtöbbet, a gyomnövények közül a molyhos ökörfarkkórót és a szamárbogáncsot kedvelik.

Földiméh

A földminéhek (Melittidae) fajszáma elmaradt a többi vadméh-faj számától, mégis több kontinensen elterjedtek. A földiméhekhez tartoznak a gatyásméhek, amelyek nevüket a 3. lábukon lévő, nagyon erősen fejlett virágporgyűjtő kosárkáról kapták.

A földiméhek nem ritkán balkonládába is raknak fészket

Egyáltalán nem agresszívek, megszokták az ember közelségét, mégpedig annyira, hogy akár balkonládák, teraszra kihelyezett növények földjébe is építenek fészket. Ha elégedett volt az otthonnal, akkor nem távolodik jelentősen a helytől.

Érdekesség

A művészméhekhez visszakanyarodva, idén nyáron Békéscsaba város önkormányzatának és a lakosságnak is példaértékű volt a hozzáállása egy nálunk megtelepedett, Távol-Keleten őshonos művészméh-fajjal kapcsolatban. Tudniillik az óriás művészméh megtelepedett a városban, a Széchelyi ligetben, ahol több odvas fának a törzsébe is elkezdtek fészkeket építeni. A ligetben egy játszótér is található, de a gyerekek és szüleik is pozitívan fogadták az új jövevényt, senki nem bántja a körülkerített fatörzseket, így ott nyugodtan gondozhatják a méhek is az utódaikat.

Ha van a kertünkben nádból készített darázsgarázs vagy rovarhotel, abba biztosan beleköltöznek a faliméhek, ezért ne fukarkodjunk a lakóhelyek kihelyezésével!

Kapcsolódó cikkek:

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Hogyan előzzük meg a madarak ablaknak ütközését?

2024. december 15. 05:40

Télen fokozottabb a veszélye annak, hogy a kistestű, környezetünkben élő és telelő madarak nagy erővel nekirepülnek a házon lévő üvegfelületeknek. Egy kis odafigyeléssel ennek elejét tudjuk venni, lássuk, mit tehetünk!

Jótanácsok a karácsonyi élelmiszer-vásárláshoz

2024. december 13. 05:40

Nemcsak anyagilag spórolhatunk az előre megtervezett bevásárlásokkal és a tudatos termékválasztással, hanem a környezetet és az egészségünket is óvjuk vele.

Mi a teendő, ha nálunk áttelelő fehér gólyát láttam?

2024. december 5. 05:40

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület idén is több bejelentést kapott itthon maradó fehér gólyákról. Miért maradnak télen is nálunk? Mit kell tennünk, ha látunk egy madarat?

Hogyan történik a fák injektálása?

2024. december 3. 05:40

Egyáltalán, mit jelent az injektálás? Mi a célja az eljárásnak? Milyen előnyei vannak a permetezéssel szemben, és mik a legfontosabb szabályai?

Mákos guba, a megunhatatlan

2018. december 21. 04:47

Karácsony mákos guba nélkül? Nem-nem, az teljesen kizárt.

Gombapaprikás

2018. március 23. 09:27

Nincs az a mennyiség gombapaprikásból, ami ne fogyna el nálunk. Családilag imádjuk, még azt is megkockáztatom, hogy ha választani kellene a pörkölt és a gombapaprikás közül, akkor minden esetben az utóbbit választanánk.

Rögös utak

2018. július 18. 13:46

Tizenévvel ezelőtt sem volt sokkal jobb a helyzet, mint az idén, bár akkor azt írtuk; a terméskilátások nem túl bíztatók, de a piaci árak kifejezetten jók. 

Kertünkbe látogató madarak – Tengelic és meggyvágó

2022. január 5. 04:36

Nagy örömünkre a madáretetőket számos színes egyéniség is felkeresi, köztük a tengelic és a meggyvágó is megtisztelhet minket. Ismerkedjünk meg közelebbről a bájos kis csapatjátékossal és a „vascsőrű” túlélővel!