15℃ 7℃
október 31. Farkas, Rodrigó, Wolfgang
Tápanyag-utánpótlás

Hogyan trágyázzuk ősszel a rózsát, hogy gyönyörű virágokat hozzon?

Agrofórum Online

A rózsáknak három fő makrotápanyagra van szükségük – nitrogénre (N) a lombozat növekedéséhez, foszforra (P) a gyökérnövekedéshez és káliumra (K) a virágképzéshez –, valamint különböző mikrotápanyagokra, köztük vasra, kalciumra és magnéziumra.

Annak érdekében, hogy meglegyen a kiindulási alapja, célszerű talajvizsgálatot végeztetnie. A talajvizsgálat azt is megmondja, hogy a talaj pH-ja megfelelő-e a rózsák számára – a rózsák a semleges vagy enyhén savanyú, 5,5–6,5 pH-értékű talajt kedvelik.

Hogyan és mikor trágyázzuk a rózsákat?
Az, hogy mikor kell a rózsát trágyázni, és mennyi műtrágyát érdemes használni, a rózsa fajtájától és a tenyészidőszak hosszától függ. A tearózsák például több tápanyagot igényelnek, mint a bokorrózsák.

  • A nitrogén-műtrágyázást júliustól abba kell hagyni, mivel az új hajtások már nem tudnának annyira megerősödni, hogy ne károsodjanak meg a kemény téli fagyok és a zord időjárás előtt, és ez fogékonyabbá tenné a növényt a betegségekkel és a kártevőkkel szemben.
  • Tavasztól nyárig minden virágzási időszak után trágyázni kell, de a műtrágya mennyiségét minden alkalommal fokozatosan a felére kell csökkenteni. A trágyázást hat-nyolc héttel a területre jellemző első átlagos fagy időpontja előtt abba kell hagyni. Ez megakadályozza, hogy a növény késő nyáron nagy mennyiségű új, zsenge hajtást hozzon, amelyet az őszi és téli hideg időjárás károsíthat.
  • A konténeres rózsák gyakrabban igényelnek trágyázást, mint a talajban nevelt fajták.
  • Az újonnan ültetett rózsákat csak foszforral szabad trágyázni, ami elősegíti a gyökerek fejlődését és megtelepedését. Várja meg, amíg a rózsa virágzik, mielőtt bármilyen más műtrágyát adna hozzá.

A rózsatrágyáknak két alapvető típusa van, a szerves és a szervetlen műtrágyák. A legtöbb szerves trágya természetes úton lassabban és hosszabb idő alatt kerül a talajba, mint a szervetlen trágyák.

  • A komposztált trágya mindhárom makrotápanyag – N, P és K – kiváló forrása. Mindig győződjünk meg arról, hogy a trágya „öreg”, különben magas nitrogéntartalma miatt a növényekben műtrágyaégést okoz.
  • A csontliszt foszfort ad a talajhoz, a szárított vérliszt szintén jó nitrogénforrás. Körülbelül egy evőkanálnyit vigyen fel minden egyes növény köré.
  • A folyékony haltrágya vízzel hígítva gyorsan felszabaduló szerves nitrogénforrás.
  • Léteznek speciális rózsatápok, amelyek a rózsa magasabb foszforigényéhez vannak igazítva, N-P-K arányuk például 18-24-16. A mennyiséget illetően kövesse a műtrágya címkéjén található utasításokat.

Ne feledje: A túlzott trágyázás káros is lehet, mivel megnövelheti a növények betegségekkel és kártevőkkel szembeni sebezhetőségét, és negatívan befolyásolhatja a talaj minőségét. Ezért fontos a helyes mennyiségű és típusú trágya kiválasztása.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A jó indulás fél siker – mi történik a kalászosokban ősszel?

2025. október 22. 15:10

Az őszi kalászosok sikerének háromnegyede már ősszel eldől – a gyökérfejlődés és a bokrosodás most határozza meg a jövő évi hozamot.

A szerves anyagok lebontását elősegítő mikrobiális talajélet

2025. szeptember 29. 09:10

A szerves anyagok lebontása nélkül nincs talajtermékenység – de mi minden befolyásolja a folyamatot?

Keserűsó: a rózsák titkos fegyvere

2025. szeptember 27. 08:10

A keserűsó segít a rózsák egészségében és virágzásában – természetes megoldás a dús és színes virágokért.

Hogyan csökkentsük a terméskiesés kockázatát őszi búzában?

2025. szeptember 2. 10:10

Az őszi búza gyökérfejlődésének támogatása kulcsfontosságú a stressztűrés és a magasabb terméshozam eléréséhez.

Zöldségtermesztőknek a foszfortrágyázásról

2023. január 17. 11:28

Jól ismert hazai növénytermesztési lapunkban nemrég egy írás jelent meg a foszforról, amelyben a szerző az alacsony talaj-foszforszintet a hazai termőföldek egyik termés-limitáló tényezőjének nevezte. A zöldségfélék esetében nem végeztünk felmérést, nincsenek külön pontos ismereteink a szántóföldi zöldségfélékkel hasznosított területek foszforellátottságáról, ha nem is limitáló tényező, de valószínű a tápanyagellátás egyik gyenge, vagy éppen a leggyengébb láncszeme.

A káposztafélék tápanyagmérleg alapján számított környezetkímélő trágyázása, I. – Talaj- és tápanyagigény

2023. október 2. 08:10

Magyarországon a káposztafélék termőterülete az elmúlt tíz évben jelentősen visszaesett, megközelítőleg csak 2500–3000 ha-on termesztenek fejes káposztát, kelkáposztát, karalábét, brokkolit, karfiolt, kelbimbót és kínai kelt. A szabadföldi termesztésen kívül jelentős a fóliával takart terület, ahol a fejes káposzta mellett karalábét és kínai kelt hajtatnak.

A gyümölcskultúrák védelme az ökológiai termesztésben

2022. június 8. 05:36

Cikksorozatunk első részében arra világítunk rá, hogy mi a különbség az ökológiai és az integrált növénytermesztés között.

Az alaptrágyázás elmélete és gyakorlata

2018. november 28. 19:54

Beszélgetés Lajos Mihállyal, az Agrofil-SZMI Kft. ügyvezetőjével.