A Budai Arborétum története gyakorlatilag elválaszthatatlanul összekapcsolódik a kertészeti oktatás kialakulásával Magyarországon. Október 13-15. között került megrendezésre az „Őszkert” 2023 Őszi Kertészeti Napok, melynek keretein belül az arborétum fennállását is ünnepelték a résztvevők.
2023. október 13-án az Őszi Kertészeti Napok keretében tudományos emlékülést tartottak a 130 éves Budai Arborétum és mindazok tiszteletére, akik fáradhatatlanul dolgoztak az arborétum mai szépségének és örökségének megteremtéséért. A szakmai programba a délelőtti órákban a Budai Arborétum fejlődéséről és küldetéséről, kiemelkedő dendrológiai értékeiről és a madárbarát kert programról volt szó, majd délben sor került egy emlékfa elültetésére az arborétumban. Ezt követően több időpontban, szakvezetéssel bejárhatták a vendégek az egész gyűjteményt. A vezetők Sütöriné dr. Diószegi Magdolna egyetemi adjunktus, Dr. Kohut Ildikó egyetemi adjunktus, illetve Dr. Ördögh Máté egyetemi adjunktus voltak az Egyetem Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszékéről.
A szakmai nap során délelőtt 10 órától egészen 16 óráig növényvédelmi szaktanácsadást is igénybe lehetett venni a Növényvédelmi Intézet munkatársaitól. Amennyiben a segítséget kérők megfelelő növényi mintával is készültek, úgy a növény egészségi állapotáról pontosabb diagnózissal is tudták segíteni a látogatókat.
A szaktanácsadás és a „tárlatvezetés” mellett workshopokkal és bemutatókkal is készültek a szervezők, különféle átfogó témákban: a gyümölcsök egészségvédő értékeiről, a szüret utáni tennivalókról, a gyógynövényekkel kapcsolatos őszi teendőkről, a házi gombatermesztésről, bogyósgyümölcsűek telepítéséről, otthoni lepkenevelésről és lugasgondozásról is vihettek haza a résztvevők egy nagy adag tudást.
A szervezők (MATE Budai Campus Főigazgatóság, MATE TTDI Dísznövénytermesztési és Dendrológiai Tanszék, MATE Kertészettudományi Intézet) és a társszervezők is (Magyar Tudományos Akadémia, KÉB Dísznövény Albizottsága, MATE Szőlészeti és Borászati Intézet, Szőlészeti Tanszék, MATE Növényvédelmi Intézet) nemcsak a jelen értékeire, de a múlt örökségének megőrzésére is nagy hangsúlyt fektettek. Az a bizonyos történelem pedig valahogy így kezdődött…
Réges-régi múlt…
A kertészeti oktatás kialakulása dr. Entz Ferenc, a szabadságharc orvosának kezdeményezésére kezdődött meg 1853-ban. Ebben az évben alapították meg a Haszonkertészeket Képző Gyakorlati Tanintézetet a Gellért-hegy déli lábánál. Ma ugyanitt a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem budai épületegyüttesét (vagy ahogy a mai napig sokan emlegetik, a Kertészeti Egyetemet) fonja körbe az immár 130 éves Budai Arborétum.
Az arborétum területét Budán a Ménesi út két részre osztja: az Alsó és a Felső kertre, amelyek korban és jellegben is eltérnek egymástól. A XIX. század végén pusztító filoxérajárványig ezen a területen szőlőskertek terültek el. A filoxéravészt követően kezdték el a Felső kertet betelepíteni arborétum létrehozása céljából 1893 telén. Az arborétum tervezője és vezetője ekkor a német származású kertész-dendrológus, Räde Károly volt. Több mint ezerféle fa és cserje, valamint kilencven különböző évelő faj került az akkor 3 hektáros területre.
Az 1920-as években 1 hektárral bővült az arborétum kiterjedése, melynek hasznosítási tervét dr. Rerrich Béla, a kor kiváló építésze készítette. Az ekkori növénygyűjtemény 1370-féle fa- és cserjefajból állt.
A világháborúk pusztításait követően 1949-ben felújítási munkálatok indultak meg, amelyek elsősorban dr. Nádasi Mihály nevéhez fűződtek. Az Alsó kert eredetileg a tanintézet kertészeti telepe volt, és a Felső kerttel ellentétben a háborút követő évtizedekben több lépcsőben alakult arborétummá.
Gyönyörű jelen
Az arborétum jelenlegi növényanyaga csaknem kétezer fás szárú dísznövényfajt és -fajtát, több száz hagymás évelő növényt és csaknem 250-féle egyéb évelő dísznövényt foglal magába. Különösen értékes kincsei közé tartozik – a teljesség igénye nélkül – a nyírlevelű körte, az imafüzérfa, a perzsa varázsfa, a berkenye tölgy és az örökzöld liliomfa.
Köszönet illeti a Budai Arborétum minden alapítójának, gondozójának és őrzőjének munkáját, hogy ilyen páratlan kincseket sikeresen megőriztek a számunkra!
Kapcsolódó cikkek:
Krausz Dóra blogja
„Csináljuk, de kedvvel!” – szeretett Nagyapám lelkesítő mondata vált egyik mottómmá, amikor úgy döntöttem, a mezőgazdaságban szeretnék értékteremtő munkát végezni egy élet hivatásaként. Ennek a célnak az eléréséhez a családomtól és barátaimtól támogató szeretetet és minden segítséget megkapok mind a mai napig. Korábbi tanulmányaimat Budapesten végeztem, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökként, ahonnan a fenntartható növénytermesztés és növényvédelem iránti elköteleződésem vitt egyenesen Gödöllőre. A Szent István Egyetemen növényorvos hallgatóként megszerzett tudásommal és egy dinamikus kutatócsoport tagjaként gyűjtött tapasztalataimmal szeretném a fenntartható növényvédelem és a környezettudatos háztáji gazdálkodás elveit minél több emberrel megismertetni. Bár még nekem is rengeteget kell tanulnom, e témákban szeretném segíteni a kedves Olvasókat annyi új ötlet, új tapasztalat, új szemlélet megosztásával, amennyi becsülettel módomban áll. Hiszem, hogy értő odafigyeléssel, kitartással, nyitottsággal és lelkes hozzáállással hosszú távon gyümölcsöző a Természettel való együttműködés.
