A Gáza melletti kikötőből történő szállítási korlátozások és „háborús kockázati” pótdíjak megzavarhatják a hamuzsírexportot, bár az előrejelzések szerint az árak nem fognak olyan ugrásszerűen megemelkedni, mint Oroszország Ukrajna elleni inváziója után. Izraelen belül a tej, zöldség- és gyümölcs-ellátásban is gondokat okozhat a háború számos következménye.
A Izrael és a Hamász militáns palesztin csoport közötti fegyveres harcok a műtrágyaellátás és az árak kapcsán váltanak ki félelmet a piacon, mivel a Gáza melletti felségvizek jelentős hajózási csomópontnak számítanak és most „vészhelyzeti üzemmódban” működnek.
Míg Izrael Asdód kikötője, amely a hamuzsírexport egyik fő kapuja, továbbra is nyitva áll, más fuvarozók korlátozásokkal néznek szembe, és bizonyos esetekben „háborús kockázati” pótdíjat vetnek ki a rakományra. Az ICL Group, a világ egyik legnagyobb műtrágyagyártó vállalata közölte, hogy a szállítási műveletek „a vészhelyzet idején továbbra is működnek”. A Scotiabank elemzése szerint a cég az elmúlt években egyre inkább Asdódra támaszkodott a szállításokban – számolt be az Agriculture Dive.
A NorthStandard tengerészeti felelősségbiztosító szerint a gázai határtól körülbelül 30 mérföldre fekvő Asdódnál a be- és kimenő kereskedelem jelenleg „rakétatámadásoknak van kitéve”.
A veszélyes anyagokra is szigorú belépési korlátozások vonatkoznak. Izrael a hamuzsír jelentős termelője, és a kínálat 2-3%-a továbbra is veszélyben van a folyamatban lévő háború miatt – közölte Ben Isaacson elemző a Scotiabank feljegyzésében.
A Morningstar elemzése szerint emelkedtek a műtrágyaárak a Hamász Izrael elleni támadása után, de nem valószínű, hogy olyan jelentős áremelkedés jön, mint ami az orosz-ukrán háború kezdetekor, 2022-ben történt. Alacsonyabb globális kereslet és megnövekedett termelés Fehéroroszországból és Oroszország valószínűleg egyensúlyban tartja a hamuzsír-ellátást.
A piacok szorosan figyelik az izraeli háború kibontakozását. A háború kiterjesztése olyan országokra, mint Irán és Egyiptom jelentősebb hajózási zavarokat okozhat a mezőgazdasági termékek vonatkozásában is – többek között a Szuezi-csatornában és a Hormuzi-szorosban.
Izrael mezőgazdasági szektora is tűz alá kerül
Az október 7-i támadásokat és rakétatámadásokat követően az izraeli határok közelében lévő farmok munkaerőhiánytól szenvednek, vagy elhagyták őket. A szupermarketek polcain észrevehető a termékhiány.
A térségben az állatállományban és a mezőgazdasági infrastruktúrában is keletkeztek károk, felrobbant például egy vízvezeték. Ez azzal a következménnyel járhat, hogy a több száz tehén és borjú nem jut elegendő vízhez.
Az Izraeli Szarvasmarhatenyésztők Szövetsége szerint 16 tejgazdaság található a Gázai övezet határán. A támadás után 12-ben gyorsan visszatértek dolgozni. Egyes farmokban azonban kevesebb munkás dolgozik, akik felváltva tevékenykednek az állandó, szüntelen rakétatűz alatt.
A Kibbutz Nirim biztosítja a tejet Izrael egyik legnagyobb tejtermékgyártójának, de az eszkaláció kezdete óta senki sem ment oda tejért, ezért az hulladék lesz. Ez a helyzet a legtöbb déli tejgazdaságban is – számolt be a The Medialine.
Sok mezőgazdasági munkás Thaiföldről érkezett Izraelbe, és csaknem 30 thai állampolgár vesztette életét a Hamász-támadásban. Másokat megsebesített vagy elrabolt a Hamász. Sok túlélő thaiföldi munkavállaló úgy döntött, hogy elhagyja az országot. Az eredmény a szupermarketek polcain egyre növekvő termékhiány.
Az elmúlt években a mezőgazdasági szektor bírálta az egymást követő izraeli kormányokat, amiért elhanyagolták a helyi termelőket. A szigorú szabályozás és a magas víz- és munkaerőköltségek miatt Izrael mezőgazdasága problémákkal küzd.
Az izraeli megélhetési költségek csökkentése érdekében a kormány eltörölte az importvámokat, és megnyitotta a piacot az import előtt, vonzóbbá téve a külföldi termékeket a fogyasztók számára. Ennek eredményeként az izraeli gazdálkodók száma drasztikusan csökkent.
A paradicsomtermés 70%-a került veszélybe
A háború veszélybe sodorhatja a gyümölcsök és zöldségek betakarítását és szállítását az ottani farmokról – áll az izraeli Földművelésügyi Minisztérium közleményében, amely Izrael kenyérkosarának nevezi a térséget.
Jelenleg „nincs mezőgazdasági tevékenység” a Gázai övezettel szomszédos területeken. Emiatt probléma merül fel „a déli régióból származó élelmiszer-ellátás logisztikája körül” – fogalmaz a minisztérium.
Az érintett területek közé tartozik 4000 hektárnyi paradicsomos melegház, amely az ország kínálatának 70%-át teszi ki, valamint mintegy 15 000 hektár burgonya és 5500 hektár sárgarépa, amelyet most ültettek el. 2500 hektár retek, 1100 hektár édesburgonya, 620 hektár paprika, 620 hektár padlizsán, 500 hektár káposzta, 250 hektár speciális rovarmentes üvegház zöld leveles zöldségek számára, és további 600 hektárnyi üvegház virágok és kereskedelmi növények számára is van a területen – adott hírt a The Times Of Israel.
„Biztonságos logisztikai folyosót” alakítanak ki annak érdekében, hogy segítsék a termények és az állatállomány szállítását az ország déli részéből a boltokba.