A gránátalma legalább olyan misztikus gyümölcs, mint az Éden almája, vagy a rómaiak fügéje, hiszen a legtöbb kultúrában az élet és halál, az újjászületés és az örök élet, a termékenység és a házasság, valamint a gazdagság szimbólumaként használták.
Úgy tartják, hogy a gránátalma Iránból és Afganisztánból származik, ahol ősidők óta termesztik, fogyasztják, sőt, régebben szent növényként zoroasztriánus istentiszteleteken és rituálékon használták. A gránátalma a zoroasztriánusok számára a lélek halhatatlanságát és a természet tökéletességét jelképezte.
Mit mond a mitológia?
Az iráni mitológia szerint Esfandiyār legyőzhetetlen hőssé vált, miután megevett egy gránátalmát. Hérodotosz arról írt, hogy a perzsa háborúk idején a perzsa elit hadsereg, a halhatatlanok dárdáit ezüst gránátalma díszítette, ez is hozzájárult az elsöprő győzelmükhöz.
Az ókori kínaiak úgy hitték, hogy a gránátalma egyfajta „lélek-koncentrátumot” tartalmaz, amely halhatatlanná teszi őket, ezért minden csata előtt a harcosaik gránátalmát ettek. A babilóniaiak úgy vélték, hogy a gránátalma magok elrágása a harc előtti legyőzhetetlenné teszi őket.
A hettiták termésistene szőlővel, búzával és gránátalmával áldotta meg követőit. Az ókori egyiptomiakat gránátalmával együtt temették el. E szokás mögött az a vélekedés állt, hogy a gránátalma (mint a termékenység szimbóluma) elősegíti az eltemetett lelkek újjászületését.
A görög mitológiában a gránátalmát a „halottak gyümölcsének” tartották, és úgy hitték, Adonisz véréből származik. Mivel a gránátalmafa egész évben örökzöld, tökéletesen alkalmas arra, hogy az emberi elme a lélek halhatatlanságával, a gyümölcshúsban rejlő magokat pedig a bőséggel és a jóléttel hozza összefüggésbe.
A gránátalmát a görög Héra istennővel is kapcsolatba hozták; Polikleitosznak az argivei Héraionban található Héra-kultuszképén Héra egyik kezében jogarral, a másikban gránátalmával látható – utóbbi a termékeny vér és a házasság jelképe. Egyes görög nyelvjárásokban a gránátalmát „rhoa”-nak nevezték, ami feltehetően Rhea földistennő, Héra anyjának nevéhez kapcsolódik.
Hádész, Perszephoné és a gránátalma
A gránátalma kiemelkedő szerepet játszik Perszephoné Hádésszel (az alvilág istenével) kötött kényszerházassága mítoszában. A történet szerint Hádész elrabolta Perszephonét, és magával vitte az alvilágba, hogy a felesége legyen. Démétér, Perszephoné anyja (a termékenység istennője), mivel halottnak hitte a lányát, gyászba borult, és így a Földön nem nőttek többé a növények.
Zeusz, Perszephoné apja megparancsolta testvérének, Hádésznak, hogy engedje szabadon a lányt. Hádész eleget tett a kérésnek, de előtte tőrbe csalta a lányt: gránátalmával kínálta meg, ő pedig hat magot megevett – ezáltal tudtán kívül örökre az Alvilágban rekedt. Szabály szerint ugyanis az, aki az alvilágban bármilyen ételt elfogyaszt, az örökkévalóságig ott reked.
Perszephonét végül Hermész szabadította ki az alvilágból, akit azért küldtek, hogy visszahozza őt, de a gránátalma magok miatt a lány arra kárhoztatott, hogy ettől kezdve minden év egyharmadát (a téli hónapokat) odalent, az Alvilágban töltse, az év fennmaradó részét pedig a fenti istenek között.
Azóta abban a három hónapban, amíg Perszephoné az alvilág trónján ül férje, Hádész mellett, az édesanyja, Demeter gyászba borul, és nem ad termékenységet a földnek – ez magyarázza (a görög mitológia szerint), miért nem terem semmi a téli hónapok során.
„Egyetlen gyümölcs nőtt azon a fán, egy fényes gránátalma gyümölcse. Perszephoné felállt a szekéren, és leszedte a gyümölcsöt a fáról. Aztán Aidoneus rábeszélte, hogy ossza el a gyümölcsöt, és miután megosztotta, Perszephoné megevett hét gránátalma magot.” Az Aranygyapjú, Padraic Colum (1881-1972)
Gránátalma a modern Görögországban
A gránátalma a görögök számára még mindig erős szimbolikus jelentőséggel bír. A görög ortodox naptár fontos ünnepein, így karácsonykor is bevett szokás, hogy az asztalt gránátalmával díszítik. Újév napján hagyományosan egy gránátalmát törnek össze a földön – ez a babonák szerint szerencsét hoz a ház népének.
Új otthonba költözéskor a ház vendégei hagyományosan gránátalmát hoznak, amely a bőség, a termékenység és a szerencse jelképe az új tulajdonos számára.
A görög ortodox egyházban a gránátalma magjait a kolivában, a gyászszertartások alkalmával készített ételben használják – a mennyország édességének szimbólumaként.
A gránátalma emellett bizonyítottan egyedülálló természetes kozmetikum. Számos görög kozmetikai cég használ a termékei természetes összetevői között gránátalmát, amely köztudottan kiváló bőrápoló és öregedésgátló hatással bír.