Sajnos éghajlatunk a friss zöldségfélék fogyasztását csak 6 hónapon keresztül teszi lehetővé, a téli, kora tavaszi, késő őszi hónapokban kénytelenek vagyunk tartósított vagy tárolt zöldségféléket fogyasztani, amelyek táplálkozási értéke nem azonos a tavaszi vagy a nyári, napfényben gazdag időben nevelt és szedett friss zöldségfélék beltartalmi értékével.
Ugyanakkor a műanyag fóliák széles körű elterjedése lehetővé tette a nagyüzemi, magas technológia színvonalú hajtatás mellett a magángazdaságokban, saját célra termelő kisüzemekben is a primőrök nevelését, a friss zöldség fogyasztás idejének a széthúzását.
Minden kertészkedő célja, hogy a rendelkezésére álló fóliasátrat a lehető leggazdaságosabban használja ki, minél korábban kezdje a termesztést, és ősszel minél tovább hasznosítsa. A lehetőségeket alapvetően meghatározza a termesztő létesítmény fűtési szintje és a termesztendő növény hőigénye.
Az úgynevezett fűtés nélküli vagy hideg fóliák alatt február végétől, március elejétől egészen október végéig, november elejéig nyílik lehetőség a termesztésre.
A hajtatható zöldségnövények hőmérséklet igénye eltérő, hasznosítás szempontból alapvetően két csoportra szokás osztani: melegigényesek és hidegtűrők. A melegigényes fajokat (paprika, paradicsom, uborka, dinnye, tök, tojásgyümölcs) április közepétől-végétől lehet biztonságosan ültetni, míg a hidegtűrőket (karalábé, karfiol, káposzta, hagyma, fejes saláta, hónapos retek, sárgarépa, petrezselyem, sóska, spenót, burgonya) március első napjaitól.
Időben történő ültetéssel, jó növénypárosítással, ezeket az egyszerű fóliasátrakat akár három növénnyel is tudjuk egy évben hasznosítani, tavasszal hidegtűrő előnövénnyel, utána melegigényes főnövénnyel, illetve a nyár végén, szeptember elején újra hidegtűrők kiültetésével (őszi hajtatás).
Talajelőkészítés, magágy-előkészítés
Rövid tenyész idejéből, alacsony hőmérséklet igényéből adódóan egyik legjobb előnövény a hónapos retek, vetése a talajfagy felengedése után lehetséges, ezért a fóliák alatt, a magágy előkészítését szerencsésebb már késő ősszel elkezdeni.
A retket koraiság miatt többnyire homokon vagy homokos vályogon hajtatják. Ezeken a talajokon már február végén megindul a csírázása. Maga a retek nem feltétlenül igényli a humuszban gazdag talajt, de homokon – a rosszabb vízgazdálkodás következtében – a sekélyen elhelyezkedő gyökerek körüli talaj hamar kiszáradna. Ezért minden esetben speciális talaj-előkészítésre van szükség!
Ősszel, miután a letermett növények maradványaitól megtisztítottuk a területet, érett (földdé érett!) szerves trágyát forgatunk le. Gyakran találkozni olyan véleménnyel, aminek semmi alapja, hogy a hónapos retket nem szabad szerves trágyázni, mert attól büdös lesz.
A jó minőségű komposztálódott istállótrágya, de más szerves trágya is, ideális feltételeket nyújt a retek mag csírázásához, amit nem annyira a talaj tápanyagtartalmának növelése, hanem elsősorban a szerkezetjavítás céljából adunk, és a talaj felső 15-20 cm-es rétegébe munkálunk be.
Bár a 10-15 kg/m2 szerves trágya hatóanyag tartalma fedezné a retek tápanyagigényét, de a lassú bomlása miatt műtrágya-kiegészítésre is szükséges van, ezért a talaj-előkészítése során foszfort és káliumot is ki kell bemunkálni.
Közepes tápanyagszint esetén 4-5 dkg/m2 szuperfoszfátot (20%) és 3-4 dkg/m2 kálisót (40%) vagy kénsavas kálit (50%) tanácsos adni. Foszfort viszonylag keveset igényel a retek, káliumból többet, jelentős szerepe van a színanyagok kialakulásában és a hidegtűrő képességben.
Van olyan vélemény, amely szerint a kálium a pudvásodást is csökkenti, de (!) tudni kell, hogy a sok műtrágya rontja a mag csírázását. A nitrogén műtrágyát ősszel, a veszteségek miatt ne használjunk, indító- és fejtrágya formájában megosztva adjuk.
Tavasszal, vetés előtt az elegyengetett, asztal simaságú talajra 2 cm vastagságban érett szerves trágyát kell szórni, majd ezt egészen sekélyen, 2-3 cm mélyen gereblyével elkeverjük a talajjal. Ilyenformán a legfelső rétegében egy olyan magágyat tudunk kialakítani, amiben a mag lendületesen csírázik, továbbá jó víztartó képessége miatt a kiszáradástól sem kell tartani.
Magvetés
A vetés fűtetlen fólia alá február végétől, március elejétől esedékes, miután a talajfagy kiengedett. A több munkával járó, de lényegesen jobb minőséget adó négyzetes vetést célszerű alkalmazni a szórva vagy a soros vetéssel szemben.
Tekintettel arra, hogy a hazai fogyasztók – ellentétben más országokban tapasztalható kereslettel – a 30-40 mm feletti átmérőjű retek gumót igénylik, ezért nagyobb távolságra, 7×7 vagy 8×8-cm-re, a nagyobb gumójú fajtákat (pl.: Óriás vajretek) 9×9 vagy 10×10 cm-re vessük. A vetés mélysége 1,5-2,0 cm legyen. A még sekélyebb vetés gyorsabban kiszárad, a mélyebb vetés pedig lassabban fog csírázni.
A retek vetésére – mivel nagyon fárasztó, és a hideg talajon hasalva vagy ülve kellemetlen kézimunka – többféle módszer terjedt el: a talaj előlyuggatás hengerrel vagy lyuggató fával, papírra ragasztás, gépi vetés.
Egyszerűbbé és gyorsabbá teszi a vetést a papírra ragasztás, ilyen esetben a magot selyempapírra, víz hatására oldódó anyaggal (pl.: csiriz) ragasztják. A szintetikus ragasztókkal óvatosan kell bánni, csak a papírt szabad nagyon vékonyan azon a ponton bekenni, ahová a magot helyezzük, egyébként az ilyen anyag a nedvességtől elszigeteli a magot, ezzel nagymértékben rontja a csírázást.
A talajra terített papírt (magot) érett komposzttal vagy tőzeggel 1-2 cm vastagon takarjuk. A kelés elősegítése érdekében az így kihelyezett magot használt fóliával le is teríthetjük, elősegítve a talaj melegedését és ezáltal a csírázását. A vékony papír a talaj nedvességtől gyorsan lebomlik, a kelést nem zavarja, a sziklevelek megjelenésekor a fóliát azonnal távolítsuk el!
Másik vetési módszer az érett trágyával vagy tőzeggel dúsított talajba sekély, 1-2 cm-es lyukakat kell készíteni, és ebbe tenni a magot, majd seprővel óvatosan talajt húzni a lyukakra, ilyenformán letakarni a magot. A módszer csak saját célra termesztőknek javasolt, az áru termesztők géppel vetnek.
Hőmérséklet, páratartalom, víz- és tápanyagellátás szabályozása
A fűtetlen fóliák esetében a hőmérséklet szabályozására nagyon korlátolt a lehetőség, csupán a szellőzők és ajtók nyitása és zárása, esetleg kettős takarás jöhet számításba. Ebből adódóan a cél, a hőoptimum tartása a gyakorlatban nem mindig valósítható meg.
A mag csírázása már 2-3 °C-on megindul, az optimális talajhőmérséklet a csírázáskor és a gumó képzésnél 9-13 °C között van.
A hónapos retek hidegtűrő növény, hőmérsékleti optimuma borús időben, lombleveles korban 13 °C , de fényviszonyoktól függően 10-20 °C között jól fejlődik. Éjjel a nappali értékeknél 4-6 °C-kal mindig alacsonyabb hőmérsékletet célszerű tartani, hogy az intenzívebb éjszakai disszimilációval a nappali asszimiláció eredménye (szerves anyag terméke) ne csökkenjen.
Az említettnél magasabb hőmérséklet „csalónak” tűnhet, mert ugyan a lombozat erőteljes növekedését eredményezi, de a gumók fejlődésben visszamaradnak, ahogy mondani szokás: a növény lombra és nem a gumóra dolgozik. A hideget jól bírja, néhány fokos fagyott még elviseli.
A fény hiányára nagyon érzékeny, borús időben, elhasználódott, piszkos fólia alatt, vagy túl sűrű vetés esetén, vékony, megnyúlt gumókat fejleszt. A fajtamegválasztással óvatosnak kell lenni, ugyanis egyes (nyári) fajták kora tavaszi vetés esetén gumót nem fejlesztenek!
A hónapos retek gyökérzete sekélyen helyezkedik el, ezért gyakrabban, de kisebb vízadagokkal öntözzük. Vízigénye a tenyészidő folyamán fokozatosan növekszik, kezdetben minimális, heti egyszeri, később a gumóképzés idején, a hőmérséklettől és a talaj kötöttségétől függően kétszeri-négyszeri öntözést is igényel.
Nagyon nehéz az optimális talajnedvesség tartása, pontos szabályozása. A talaj rövid ideig tartó, csak átmeneti kiszáradása is a gumó pudvását váltja ki, a felmagzás hajlamot erősíti. Az egyenetlen vízellátás a gumók felrepedését okozza. Egy-egy alkalommal ~10 mm-nél több vizet ne adjunk, helyette az öntözések és tápoldatozások számát növeljük.
Fűtetlen fóliák alatt a páratartalom szabályozására is korlátozott a lehetőség. 80% körüli légnedvességet igényelne, amit márciusban gyakran a külső légtér nedvességtartalma jelentős mértékben meghalad, így a szellőztetés nem sokat használ. Magas páratartalom az igen veszélyes gombás betegségét, a peronoszpóra fertőzését elősegíti.
A gumóképzés megindulása előtt elkezdhetjük a retek fejtrágyázását. Két- három alkalommal, vízben jól oldódó műtrágya 0,3-0,5%-os oldatával, 10 liter/1-3 m2 tápoldatozzunk! Nagyadagú N-fejtrágya hasonlóan a túlöntözéshez, a gumók repedését okozhatja!
A retek gyakori károsítója az ún. tavaszi káposztalégy. A fehér nyüvek a gumóban hosszanti és keresztirányban járatokat fúrnak, tanácsos ellene vetés előtt a talajt fertőtleníteni.
