Zöldség
Zöldség

Fűtetlen és enyhén fűtött fóliák hasznosítása, VIII. – Uborka hajtatása

Fűtetlen és enyhén fűtött fóliák hasznosítása, VIII. – Uborka hajtatása

Agrofórum Online

Az uborkahajtatásnak az ország délkeleti részén komoly hagyománya volt, kis túlzással azt is mondhatnánk, hogy Békés, Csongrád és Bács-Kiskun vármegyék látták el az országot primőr uborkával.

Újabban a magas energiaköltségek miatt a termesztése jelentősen visszaesett, a lakosság téli és kora tavaszi igényének nagyobb részét exportból fedezzük. Ugyanakkor jó lehetőség kínálkozik a piacon a későbbi megjelenésre – akárcsak a saját célú hajtatásra is – az áprilisi kiültetésű, fűtés nélküli fólia alatti termesztéssel.

Kisebb gazdaságokban hónapos retek, karalábé, illetve fejes saláta után javasolható az ültetése másodhasznosításként nyár közepéig.

Környezeti igénye

Az uborka a legtöbb meleget igénylők csoportjába tartozik, termő korban, borús időben 25 °C körüli érték mondható számára ideálisnak. Néhány napig tartó hűvösebb idő (10-12 °C) a hajtásrendszer növekedésének a leállását eredményezi, stressz hatást vált ki, aminek jellegzetes tünete a nóduszokon csoportosan fejlődő deformált termések megjelenése (1. kép).

1. kép: Környezeti stressz hatására a nóduszokon tömegesen jelentkező, később deformálódó uborkatermések

Bár sokan úgy vélik, hogy az uborka számára nem lehet elég meleget tartani, pedig a 35-40 °C körüli hőmérséklet – mint a legtöbb zöldségféle esetében is – az asszimilációs folyamatok leállását okozza.

Az uborka hőmérsékleti optimuma is a fényviszonyok függvényében változik. Az 1-es táblázatban megadott értékek tartása törekedjünk, ami a fűtés nélküli hajtatóházakban nehezen és nem mindig tartható! Hőmérséklet tekintetében lényeges különbség van a fajtacsoportok, de a fajták között is.

Növekedési fázisNappalÉjjelKözeg-, illetve talajhőmérséklet
Napos időbenBorús időbenNapos időt követőenBorús időt követően
Magvetéskor2525252525
Palántanevelés első 2 hét22-2420-2320-2318-2023
Palántanevelés második 2 hét20-2219-2120-2118-2021
Ültetés idején20-2218-2020-2220-2121
Termő korban25-2820-2520-2516-1821
1. táblázat: Hajtatott uborka hőigénye (°C)

Érzékeny a gyökérközeg hőmérsékletére! Hideg talajon, ideális léghőmérséklet esetén is, a növekedés stagnál, 21°C alatt a gyökértevékenység (növekedés, víz– és tápanyagfelvétel) csökken, 16-18 °C-on minimális. A gyökér- és szártőbetegségek a hideg talajon fokozott mértékben jelentkeznek.

Kevésbé fényigényes, mint a paprika és a paradicsom, ebből adódóan tavaszi hajtatása során fényhiányból adódó fejlődési rendellenességekkel ritkán lehet találkozni, többnyire csak használt, piszkos fóliaborítás esetén fordulnak elő.

A nappalok hosszúsága a hím- és a nővirágok arányának alakulására van hatással, az ún. rövidnappalos fajták (a hajtató fajták jelentősebb része ehhez a csoporthoz tartozik) rövid megvilágítás hatására több nővirágot fejlesztenek.

Gondos öntözés

Vízigényes növény, júniusban, júliusban naponta 4-5 litert is képes elpárologtatni. Gyökérzete sekélyen helyezkedik el, ebből adódóan gyakrabban, de kisebb adagokkal célszerű öntözni, talaj minőségtől függően alkalmanként 15-20 mm-t kijuttatva.

Kifejezetten páraigényes, ebből adódóan a vízpótló öntözés mellett, napsütéses időben szükséges a párásítása. Napjában többször is nedvesítsük a talajt 1-2 mm-es vízadag (ne a növényre permetezzük a vizet!), hogy a számára optimális 75-80%-os légnedvesség meglegyen.

A talaj szerkezetére, még a talajigényéről ismert paprikánál is érzékenyebb. Cserepedésre hajlamos, tömött, levegőtlen, szikesedésre hajlamos talajon gyenge, vékony szárat, apró, kékeszöld leveleket, torz terméseket fejleszt. A pangó talajvízre, mint a levegőtlen talajra nagyon érzékeny.

Nagy tápanyag igényű növény, főleg nitrogénből hasznosít sokat. Hosszú szárán egymást követően fejleszti a terméseket, ennek megfelelően az első uborkák megjelenése után kiegyenlített, folyamatos tápanyagellátást igényel. Az alsó, idősebb levelek sárgulásával gyorsan jelzi a tápanyaghiányt, mindenekelőtt a nitrogénét.

Talajelőkészítés

Talajaink természetes állapotban alkalmatlanok az uborka hajtatására. Homoktalajokon a víz- és tápanyagmegkötő-képesség javítása miatt, kötöttebb talajon a levegőzöttség fokozása céljából, nagyarányú (20-30 kg/m2) szerves trágyával lehet a kívánt szerkezetet számára biztosítani.

Gyakran elkövetett hiba, hogy ilyen célból még éretlen(!), magas ammónia tartalmú, istálló vagy baromfi trágyát használnak, amelyek esetében a kipárolgó ammónia a hajszálgyökereken kívül a leveleket is leperzseli (2. kép).

2. kép: Az éretlen trágyából párolgó ammónia a hajszálgyökereken kívül a leveleket is leperzseli

A műtrágyák megválasztására, mennyiségük meghatározására a talaj pontos ismerete nélkül nehéz tanácsot adni. A foszfort 80-100%-ban az ültetés előtt, a szerves trágyával együtt kell a talajba munkálni.

A káliumot célszerű megosztani, 50%-ot az ültetés előtt alaptrágyának adni, a másik felét, kis adagokban a nitrogénnel együtt fejtrágyaként kijuttatni. A hajtatott uborka fejlett kacsok képzésével jelzi a jó víz- és tápanyagellátást, a számára kedvező klímát(3. kép).

3. kép: Az uborka nagy levelekkel és fejlett kacsok képzésével jelzi a jó víz- és tápanyagellátást, a kedvező klímaviszonyokat

Áprilisi ültetésű uborka esetében, enyhén fűtött vagy fűtés nélküli fólia alatt, közepes tápanyag-ellátottságú talajon megközelítőleg:

  • 25-30 g/m2 nitrogén (N),
  • 10-15 g/m2 foszfor (P205), és
  • 30-40 g/m2 kálium (K20)

igénnyel lehet számolni átlagos termés mellett. Magnézium felvétele is számottevő, a tenyészidő hosszától, a termésmennyiségtől függően 4-5 g/m2 MgO.

Fajtamegválasztás szempontjai

Az uborkának két típusát hajtatják:

  • az úgynevezett partenokarp, vagy öntermékenyülő (magnélküli), rövidebb és hosszabb termésű kígyóuborka fajtákat és  
  • a félhosszú vagy saláta fajtákat, amelyek megtermékenyítéséhez méhek szükségesek.

A partenokarp, vagy ismertebb néven kígyó uborkák csak fűtött körülmények között adnak elfogadható termést, fűtés nélküli fólia alá nem javasolt az ültetésük, gazdaságosabbak a félhosszú, salátatípusok.

Szaporítás, palántanevelés

Az uborkát hajtatáshoz palántáról szaporítják. Magját néhány órás langyos vizes előáztatás után tápkockába vagy cserépbe, kiváló szerkezetű közegbe, többnyire rostos tőzegbe vetik. Nagyobb méretű tápkocka (10×10 cm-es), illetve tőzeggel töltött cserép (12-14 mm-es) használata célszerű.

Palántanevelési ideje rövid: a vetéstől számítva 4-6 hét alatt ültetésre alkalmas növény nevelhető. A kiültetés előtti hetekben, a megnyúlás elkerülése érdekében, tanácsos szétrakni a palántákat annyira, hogy négyzetméterenként 15-20 növénynél több ne legyen. A jó uborkapalánta nem a hosszú száráról, és sok leveléről ismerhető fel, hanem a tápkockát (cserépföldet) sűrűn átszőtt, hófehér gyökeréről!

Az uborka „halála”, ha hideg talajba ültetjük! A megnyúlt, palánták nehezen erednek, gyakran esnek a különböző gombásbetegségek áldozatául (4. kép).

4. kép: A megnyúlt palánták nehezen erednek, gyakran a palántadőlés betegség áldozataivá válnak

Régi termesztői hiba a sűrű ültetés, a termesztők gyakran gondolják, hogy a sűrűbben ültetett növényről több termést lehet szedni! Valóban a fűtés nélküli termesztésnél javasolt ~2-2,5 db/m2 növény kirakáskor még nagyon kevésnek tűnik, de a gyorsan növő uborka hamar megtölti a fólia légterét (5. kép).

5. kép: Fejlett korban – szemben a kiültetési állapottal – a 2-2,5 db/m2 növényállomány elég sűrűnek bizonyul

A szedési és ápolási munkák miatt a sortávolság 100-120 cm-nél nem lehet keskenyebb. A termesztési gyakorlatban – tavaszi ültetés esetén, vagyis fűtetlen fólia alatti hajtatáshoz – a következő sor- és tőtávolságot használják általában: 100×50 cm-es, 120×35-40 cm-es normálsoros elrendezést, illetve ikersoros megoldásnál 120+80×40 cm-es variációt.

Ápolás és betakarítás

A kiültetett növényeket azonnal fel kell kötözni! Szemben a paradicsommal, nem a zsineget kötjük a növény szárához, hanem a növényt vezetjük a földbe szúrt dróthoz rögzített zsinegre, tekintettel az uborka sekély és gyenge gyökérzetére.

Mint már a vízigény kapcsán említésre került, nem célszerű nagy víz-adagokkal öntözni az uborkát, a gyakoribb, de kevesebb, legfeljebb 15-20 mm-es mennyiség előnyösebb.

Nagy, egészséges leveleket – amelyek feltétele a folyamatos termésképzésnek – csak 75-80% páratartalmú légtérben képes fejleszteni. Ennél szárazabb környezetben apróbb és sötétebb leveleket növeszt az uborka, a levélen a száraz levegőre utaló nekrotikus foltok jelentkeznek (6. kép). Ugyanakkor a nagyobb páratartalom (85-90%) már lassítja a transzspirációt, elősegíti a gombabetegségek (a peronoszpóra és a botrítisz) fertőzését.

6. kép: Száraz levegő hatására a leveleken nekrotikus foltok keletkeznek (ilyen eset lehet, ha a szellőzőkön és a bejáraton keresztülfúj a szél, párásító öntözés elhagyásakor, vagy intenzív szellőztetés alkalmával nagy melegben)

Az uborka hajlamos magát „túlteremni”, több termést kötni, mint amennyit kifejleszteni képes, ebből adódóan egy idő után leáll, lelassul a lombnövekedése. A főszáron, fűtés nélküli hajtatás során, 50-70 cm-ig távolítsuk el a terméskezdeményeket, ezt követően – az időjárástól, fényviszonyoktól függően is – fokozatosan terheljük.

Az ápolási munkához tartozik az oldalhajtások eltávolítása, és azok rendszeres, 2-3 naponkénti tekergetése a zsineg körül, valamit idővel az alsó elöregedett levelek eltávolítása. Miután a növény a zsineg tetejét elérte (kb. 2-2,5 méter), a főszárat visszavágjuk és a legfelső 2-3 oldalhajtást terméskezdeményeivel meghagyjuk, visszaengedjük a talaj irányába.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Termesszünk ősszel kínai kelt!

2024. július 2. 10:10

A kínai kell tenyészideje igen rövid és a felszedést megelőzően a hideget is jól bírja, így másodvetésre kifejezetten alkalmas.

Karácsonyra újburgonya? A tarlóburgonya termesztése

2024. június 28. 08:40

A burgonya másodvetésben történő termesztésének sok előnye van, viszont csak öntözött területeken érdemes belevágni.

Hiába a jó vöröshagymafajta és az öntözés, ha nincs tápanyag

2024. június 25. 10:10

Aktuális az áttelelő vöröshagyma talaj-előkészítése és trágyázása. A megfelelő technológia használata a nagy termés alapja.

Jelentős drágulást okoz a csapadék az uborkánál

2024. június 10. 14:40

A több mint 30%-os emelkedéssel a nagybani árak jelenleg 4-5 PLN/kg (360-455 Ft/kg) között mozognak, és a drágulás még aligha ért véget.

Brutális károkat okozott a szél a fóliás termesztőknél

2022. február 2. 13:04

A tavaszi nemkívánatos fagyokat lassan megszokjuk, a nyári-őszi extrém aszályos időszakok sem lepnek már meg egy gazdát sem, a jégverésnél már automatikusan ülünk le viharkárt jelenteni. A klímaváltozás szélsőséges időjárásának leginkább kitett mezőgazdaságot azonban január utolsó hétvégéjén ismét megtépázta az átvonuló front. Szó szerint…

Fűtetlen és enyhén fűtött fóliák hasznosítása, XV. – Étkezési paprika hajtatása, I. rész

2024. március 26. 11:10

A megváltozott éghajlati viszonyok következtében biztonságosan csak fóliával vagy üveggel védett helyen lehet jó minőségű, a piaci elvárásoknak megfelelő paprikát előállítani.

Fóliák hasznosítása, III. – Tavaszi fejes saláta hajtatása

2024. február 8. 11:10

Nálunk – más európai országokhoz képest - a levélzöldségek fogyasztása (fejes saláta, jégsaláta, endívia saláta, spenót, sóska stb.) meglehetősen szerény. Csúcsidőszaknak számít a kora tavasz és húsvét környéke, még kisebb csúcsnak mondható a késő őszi kereslet, de télen és nyáron minimális az igény a levélzöldségfélék iránt.

Fűtetlen és enyhén fűtött fóliák hasznosítása, XI. – Paradicsom hajtatása, I. rész

2024. március 18. 16:10

Az egyik legnépszerűbb és legnagyobb mennyiségben fogyasztott primőrünk a paradicsom, amelynek termőfelülete az elmúlt években lényegesen nem változott, megközelítőleg 400 hektáron hajtatják, az így megtermelt paradicsom mennyiség 130-140 ezer tonna.