Az őszi hajtatásnál egy fontos szabályt kell a termesztőknek szem előtt tartani! A tél felé haladva egyre kedvezőtlenebbek a klimatikus viszonyok a fóliák alatt is, kevesebb a fény, alacsonyabb a hőmérséklet, magas a páratartalom, a növények fejlődése és termésképzése egyre lassúbb, egyre vontatottabb, ami együtt jár a betegségek fokozott mértékű elszaporodásával is. Célszerű a korábbi vetéssel nyárvégi meleget és napsütést kihasználni, és később a fóliával a „félig kész termést védeni a hidegtől”. Ősszel pont fordítva van, mint tavasszal, minél később vetünk, annál nagyobb a kockázata az eredményes termesztésnek!
Viszonylag kis rizikóval jár a spenót őszi hajtatása, ami adódik elsősorban a növény fokozott mértékű, környezettel szembeni toleranciájából, és a hajtatásába befektetett alacsony költségek megtérüléséből.
Egyik legrégebben termesztett zöldségféle a spenót (Spinacia oleracea L.), Közel-Keleten perzsafű néven már régóta ismerték és széles körben fogyasztották, hazánkba a XVI.-XVII. században Szírián és Törökországon keresztül került.
Szántóföldi (nagyüzemi) termesztése megközelítőleg 500 ha-on folyik, alapvetően három iparágat szolgál ki:
- a szárító ipart (pl.: színezékgyártás),
- a gyorsfagyasztott feldolgozást, és
- a konzervgyártást, ahol natúr és különböző krémes püréket állítanak elő belőle (pl. bébiételek).
Kisebb mértékű kereslet a friss spenót iránt gyakorlatilag egész évben van, korábban kisgazdaságokban, őszi-téli időszakban, például a Duna menti községekben, fóliák utóhasznosításának céljából is termesztették. A jó minőségű tartósított spenót azonban háttérbe szorította a frissen szedett iránti igényt, ennek megfelelően a hajtatása is csökkent.
Termesztésre javasolt fajták
A spenótfajtáknak két fontos értékmérő tulajdonsága: a szín és a szárazanyag-tartalom. Az ipar részéről a sötét színű, magas szárazanyag tartalmú spenótfajták a keresettebbek, ezek általában a hosszabb tenyészidejűek, bőtermőbbek. Azonban őszi-téli hajtatásra a rövidebb tenyészidejű fajtákat célszerű vetni, amelyek kevesebb fényben is fejlesztenek leveleket, színük világosabb, szárazanyag tartalmuk általában alacsonyabb. Fólia alatt az úgynevezett áttelelő fajtákat szoktuk hajtatni, amelyek jobban tűrik a hideget, és fényszegény időben is képesek nagyszámú levelet fejleszteni.
Hőigénye:
Más zöldségfajokhoz képest a spenót igénytelen növénynek mondható. A hidegtűrő növényekhez soroljuk, a lombképzés idején az optimális hőmérséklet számár 15-16 °C. Csírázása már 3-4 °C-on megindul, a hideget jól tűri, a télálló típusok a -10 °C-nál alacsonyabb hőmérsékletet is elviselik. Ugyanakkor ezek, a téli-őszi hajtatásra javasolt fajták 20 °C felett gyorsan magszárat fejlesztenek, ezért túl korán nem szabad őket vetni!
Fényigénye:
Hosszú nappalos növény, a magas hőmérséklet hatására 15-16 órás megvilágítás esetén jarovizálódik. Viszont 12 óránál rövidebb napi fény mellett nem képes magszárat fejleszteni. Megfigyelések szerint rövid nappalok hatására több tőlevelet fejleszt, azaz nagyobb termést ad. Fényigény (naphosszúság) tekintetében a fajták között jelentős különbség van.
Vízigény:
Nem nagy, de az őszi termesztése során csak minimális mennyiségű vizet használ fel, a vetést követően a csírázás miatt kell egy ideig gyakrabban öntözni, később a fénytől és hőmérséklettől függően heti egy, napsütéses időben két vízpótlás általában elegendő. Téli hónapokban ennél is ritkább öntözésre van szüksége. Transzspirációs együtthatója 385.
Tápanyag és talajigény:
Fajlagos tápanyagigénye, azaz 1 tonna levéltermés előállításához szükséges makro-tápanyagigénye:
- nitrogénből (N): 3,5 kg/t
- foszforból (P2O5): 1,8 kg/t
- káliumból (K2O): 5,2 kg/t
Káliumtrágyázás a szárazanyag-tartalmat, továbbá télállóságát és fagytűrő-képességét fokozza. Félmikroelemek közül magnéziumból és vasból igényel jelentősebb mennyiséget az intenzív lombképzés miatt. Nitrogén túladagolása, különösen a téli fényszegény hónapokban a levelek nitráttartalmát megnövelheti.
A spenót őszi hajtatása során általában tápanyaghiánnyal nem kell számolni, a főnövények után (paprika, paradicsom, uborka) a talajban maradó nitrogén, foszfor, kálium és mikroelemek, amelyek – különösen szerves trágyázott talajok esetében – fedezik a spenót igényét.
Talajszerkezet iránt kevésbé igényes zöldségnövény, sóérzékenysége közepes, magas mésztartalmú talajokon (5% feletti CaCO3) gyakran mutat vasklorózist. Csak kivételes esetben használunk a termesztése előtt szerves trágyát.
Szaporítása:
Magvetéssel szaporítjuk. A vetés időpontja augusztus vége, szeptember legeleje, így kihasználható a meleg talaj a csírázáshoz, a szeptemberi kedvező léghőmérséklet a lombnövekedéshez. Korábbi vetése a felmagzás miatt kockázatos!
Kisüzemben, szabad földön 25-30 cm-es sortávolságra vetik, hajtatásban ennél kisebb sorköz, azaz 12-15 cm gazdaságosabb. A vetés mélysége a 2-2,5 cm, 1 m2-re megközelítőleg 30-40 g vetőmag igénnyel számolhatunk. Kelés üteme a talajhőmérséklet függvénye.
A spenót csírázási üteme a talaj hőmérséklet függvényében:
| Talaj (C°) | Csírázás (nap) |
| 10 | 12 |
| 15 | 7 |
| 20 | 6 |
| 25 | 5 |
Hajtatása-ápolás:
Különösebb ápolást nem igényel. A fóliaszellőzők nyitásával illetve zárásával a hőmérsékletet törekedjünk nappal 15-16 °C körüli értéken tartani, éjjel 7-10 °C-kal alacsonyabb is elég. A rendszeres szellőztetésnek a spenót esetében növényvédelmi szempontból is nagy jelentősége van, ilyen formán mérsékelhetjük a magas páratartalom kialakulásából adódó gyakori betegségének, a peronoszpórának a fellépését.
Laza, szerves anyagban szegény homokon ritkán előfordulhat az alsó levelek tápanyaghiányból adódó kisárgulása, ilyenkor 1-2 alkalommal történő fejtrágyázással, növényvédő permetezéshez kötött lombtrágyázással, a tápanyagigénye biztosítható. Ilyen célból vízben jól oldódó, ún. komplex műtrágyák használata javasolható.
Tapasztalatok szerint novembertől egészen februárig elég a havi egyszeri öntözés. Később, a kedvezőbb fényviszonyok és a magasabb hőmérséklet miatt kéthetenkénti, majd a hetenkénti öntözés javasolható. Március végén – április elején, az erős lombképzés időszakában, nagyobb vízadaggal (10-15 mm) kell öntözni!
Kézzel szedjük, ilyen formán nem sérülnek meg a szívlevelek, amelyek az újabb hajtások, levelek képződését jelentik. Négyzetméterenként 1,5-2 kg terméssel lehet számolni.
