Zöldség

Hidegtűrő, de a megfázásra nagyon érzékeny: hajtatott karalábé termesztése

Agrofórum Online

A karalábé területét tekintve a fejes saláta és a hónapos retek után a harmadik legnagyobb felületen termesztett előnövény a fóliákban, de a váz nélküli fóliás termesztése is jelentős, főleg Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyékben. A fűtés nélküli fóliák alá március elején (5-10-e táján), a fűtött hajtató létesítményekbe már februárban kirakják a palántákat, síkfóliás és váz nélküli termesztésre március közepén, szabadba legkorábban március végén ültetik.

Hajtatásra a kisebb gumójú, magszárképzésre nem hajlamos, rövidebb tenyészidejű fehér és kék színű fajtákat használják, amelyek hidegérzékenysége kisebb, gyenge fényviszonyok között is gyorsan növekednek, hamar gumót fejlesztenek. 

A káposztaféléknek, így a karalábénak is a magja apró, ezermagtömege 3–6 gramm, csírázási képességét 4–5 évig tartja meg. 1 gramm magból megközelítőleg 150–170 db palántát lehet felnevelni. 

Számításba jöhető palántanevelési módok:

  • tűzdelt palánta 6-os vagy 8-as cserépben nevelve,
  • tűzdelt palánta 4×4 vagy 5×5-ös tápkockába,
  • 4×4 vagy 5×5 cm nagyságú tápkockába közvetlenül vetve,
  • tálcás palánta 2-3 cm-es sejtméret esetén közvetlen vetéssel és
  • szálas (kopasz, föld nélküli) palánta.

Tápkockás palánta nevelésnél – a mag csírázásától függően – mintegy 15-20 %, szálas palántanevelésnél 10-15 % rátartással számolunk. Hajtatáshoz minden esetben tápkockás (cserepes) palántát használunk, sík fóliás termesztéshez leggazdaságosabb a tálcában nevelt változat, míg korai szabadföldi karalábé neveléséhez a tálcás palánta mellett (1. kép) a földlabda nélküli szálas növények ültetése is számításba jöhet.

Tápkockás palánta nevelésnél a magvetést vagy szaporító ládába végezzük, és a növényeket két szikleveles, két-lombleveles kor között áttűzdeljük tápkockába, vagy a kevesebb kézimunka igény miatt, ami napjainkban gyakoribb, közvetlenül tápkockába történő magvetést alkalmazzák. Ez utóbbi módszer a kezdeti időszakban (már csírázáskor) is nagyobb palántanevelő felületet igényel, ebből adódóan nagyobb a fűtési költség, de a tűzdelés kiesése miatt 7-10 nappal rövidebb.

A palántanevelés ideje az alkalmazott technológiai módszertől függően 50-65 nap, ezért a legkorábbi termesztéshez a magját már december végén – január elején elvetik.

Pikírozással nevelt palánták esetén 15 gramm magot vetünk négyzetméterenként – szaporító ládánként 2,5-3 gramm (sűrű vetés) – ebből 2 000-2 500 egészséges és fejlett, tűzdelésre alkalmas palántára számíthatunk. A tűzdelést lehetőség szerint minél előbb végezzük el, legkésőbb két-lombleveles korban, fejlettebb növény esetén nagyobb a gyökérsérülés, lassabb a regenerálódás.

A karalábé esetében a palántanevelés idején tartott hőmérsékletnek különösen nagy jelentősége van, mivel az alacsony, tartósan a 7-8°C alatti léghőmérséklet elindíthatja a magszár-képződést, ilyenkor a karalábé gumóképződés nélkül magszárat fejleszt. A palántanevelés során a növény – fejlettségétől és a fényviszonyoktól függően az 1-es táblázatban jelzett hőmérséklet tartását javasoljuk.


Növényfejlettség
Napos idő eseténBorús idő esetén
nappaléjjelnappaléjjel
Csírázáskor16 – 20 °C
keléstől tűzdelésig14 – 18 °C12 – 14 °C12 – 16 °C10 – 14 °C
Lombleveles korban18 – 20 °C14 – 16 °C16 – 18 °C12 – 14 °C
Ültetés előtti (edzés)14 – 16 °C12 – 14 °C12 – 14 °C10 – 12 °C
1. táblázat: Karalábé palánta neveléséhez javasolt, fényviszonyoktól és fejlettségtől függő hőmérséklet

A palánták ápolása a hőmérséklet szabályozásából és öntözésből áll. A betegségek miatt jobb a délelőtti öntözés, a növények hamarabb felszáradnak. Az öntözővíz hőmérséklete megközelítőleg a léghőmérséklettel legyen azonos.

Ahhoz, hogy edzett, zömök palántákat kapjunk, rendszeresen kell szellőztetni, és nem szabad melegen tartani a növényeket, még akkor sem, ha úgy tűnk, hogy nagyobb lombozatot fejlesztenek. Ugyanakkor óvni szükséges a palántákat a megfázástól, mert néhány napos hideg (7-8°C alatti hőmérséklet), magszár-képződésüket váltja ki. Soha nem a hosszú, megnyúlt, nagy lombozatú palánta az értékes, hanem a zömök, melynek levél színe sötétzöld, gyökérzete fejlett, fehér, és a tápkockát jól átszőtte.

A termesztés módtól függő palántaigény:

  • hajtatás: 12-16 db/m2
  • korai szabadföldi termesztés (síkfóliás hajtatás): 10-15 db/m2

Kiültetést követően is érzékeny a hőmérsékletre, borús időben magas hőmérsékleten (pl.: szellőztetés hiányában) gyorsan megnyúlik, ugyanakkor az alacsony hőmérséklet – főleg a kiültetés utáni első egy-két hétben –  a már jelzett felmagzását okozhatja. A fóliasátor hőmérsékletét a 2-es táblázat szerint szabályozzuk.

HónapNapos idő esetén Borús időben 
Nappal ÉjjelNappalÉjjel
Február vége14-1610-1210-148-10
Március16-1812-1612-148-10
Április18-2014-1814-1610-12
(Május)20-2420-2216-1812-14
2. táblázat: A hajtatott karalábé hőigénye (°C) kiültetés után, a fényviszonyoktól függően

Az ültetéstől számított 2-3. héttől, a talaj tápanyagtartalmától függően 7-10 napos gyakorisággal, komplex műtrágya (N:P:K arány: ~ 2:1:3) 0,5%-os oldatával, 10 liter/2-3 m2 mennyiséggel tápoldatozzuk. Amint a gumó a dió nagyságot eléri, óvatosabban öntözzünk és tápoldatozzunk (alkalmanként kevesebbet, de gyakrabban a gumók repedés veszélye miatt (2. kép). 

2. kép: Jól gyökeresedett, tálcában nevelt palánta

A karalábé hajtatása során három hiba szokott gyakran előfordulni, amire újból és nyomatékosan szeretnénk a kezdők, de a némi rutinnal rendelkezők figyelmét ismételten felhívni:

  • A karalábé, mint a többi káposztaféle, hidegtűrő növény, magja már 3-5 °C-on csírázásnak indul, és az optimális hőmérsékleti igénye is alacsony, hajtatott körülmények között (március-április) ~14-20 °C, májusban, intenzív napsütés esetén ennél több, 22-25 °C. Egy-egy hideg hajnal nem okoz kárt, de a tartós hideg hatására – fajtától függően – 7-8 °C alatt már megfázik, jarovizálódik, magszárat fejleszt, és csak értékesíthetetlen termést növeszt. Mag vásárláskor erre figyelni kell, mert ilyen tekintetben a fajták között jelentős különbség van!
  • Hajtatása során másik gyakori hiba a palánták mélyültetése. A karalábé esetében az ilyen palántázás a gumó (termés) felületének sérülésével, parásodásával és megnyúlásával jár, ami a piaci értékét nagymértékben rontja. Ültetéskor a tápkocka teteje a föld felszínével essen egybe, esetleg legyen kicsit magasabb, de mélyebbre sohase ültessünk!
  • Öntözés és fejtrágyázás szempontjából kritikus fenológiai fázis a gumóképzés közepe-vége. Kifejezetten egyenletes talajnedvességet igényel, amit csak rendszeres, kisadagú öntözéssel tudunk a növény számára biztosítani. Az ingadozó talajnedvesség, az egyenetlenül adott öntözővíz (tápoldat), a gumók felrepedéséhez vezet. Sekélyen elhelyezkedő gyökérzete miatt, különösen laza talajon könnyű túlöntözni, a repedést kiváltani.

(Vezérkép: Pezibear/Pixabay)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Paradicsom után mit ültessünk? Szakértői tanácsok

2025. augusztus 20. 13:10

A paradicsom betakarítása után sem kell üresen hagyni az ágyást – mutatjuk, milyen növényekkel használhatjuk ki hatékonyan a területet.

Varga-kordon: így neveljük hatékonyan a paradicsomunkat!

2025. augusztus 18. 05:40

A paradicsom az egyik legnépszerűbb zöldségnövény a házikertben, hiszen ízletes, sokoldalúan felhasználható, és viszonylag kis helyen is nevelhető. Ugyanakkor a látszat csalóka: a paradicsomgondozásnak számos buktatója van!

Miért együnk több uborkát a forró napokon?

2025. augusztus 15. 14:10

Az uborka magas víztartalmával, vitaminjaival és ásványaival természetes módon frissít és támogatja a szervezet nyári hidratálását.

Mitől lilul a paradicsom és a paprika levele?

2025. augusztus 15. 05:40

A paprika és paradicsom leveleinek lilulása esetén könnyen felismerhető a probléma, és néhány kertészeti beavatkozással orvosolható.

Miféle rovarok terjednek a fóliában nevelt paradicsomon?

2023. december 22. 04:36

A képen látható apró rovarok terjednek fóliában nevelt paradicsomokon. Saját célra termesztek, és ez az első próbálkozásom mini fóliaházamban. Mik ezek, és mivel tudok ellenük védekezni, elsősorban vegyszermentes módszerekre gondoltam?

Hajtatott padlizsán palántázása és nevelése

2020. február 18. 04:37

A padlizsán termesztésének egyik akadálya a környezettel szemben támasztott magas igénye. Ilyen tekintetben leginkább a paprikához hasonlít, de még annál is több meleget kíván.

Fűtetlen és enyhén fűtött fóliák hasznosítása, XVII. – Étkezési paprika hajtatása, III. rész

2024. március 28. 11:10

A paprika ápolása kevesebb munkával jár, mint a paradicsomé, de a támrendszer mellett nevelté hasonlít a paradicsomhoz, rendszeresen kell a zsineghez rögzíteni, oldalhajtásait metszeni, esetleg levelezni.

Szamócatermesztés szabadföldön és hajtatásban

2018. április 19. 08:04

Lajosmizse határában fekszik az a nagyjából 1 hektár területű ültetvény, ahol Kisjuhász Attila feleségével és segítőjével, évtizedek óta foglalkozik szamócatermesztéssel.