Zöldség

Hidegtűrő, de a megfázásra nagyon érzékeny: hajtatott karalábé termesztése

Agrofórum Online

A karalábé területét tekintve a fejes saláta és a hónapos retek után a harmadik legnagyobb felületen termesztett előnövény a fóliákban, de a váz nélküli fóliás termesztése is jelentős, főleg Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyékben. A fűtés nélküli fóliák alá március elején (5-10-e táján), a fűtött hajtató létesítményekbe már februárban kirakják a palántákat, síkfóliás és váz nélküli termesztésre március közepén, szabadba legkorábban március végén ültetik.

Hajtatásra a kisebb gumójú, magszárképzésre nem hajlamos, rövidebb tenyészidejű fehér és kék színű fajtákat használják, amelyek hidegérzékenysége kisebb, gyenge fényviszonyok között is gyorsan növekednek, hamar gumót fejlesztenek. 

A káposztaféléknek, így a karalábénak is a magja apró, ezermagtömege 3–6 gramm, csírázási képességét 4–5 évig tartja meg. 1 gramm magból megközelítőleg 150–170 db palántát lehet felnevelni. 

Számításba jöhető palántanevelési módok:

  • tűzdelt palánta 6-os vagy 8-as cserépben nevelve,
  • tűzdelt palánta 4×4 vagy 5×5-ös tápkockába,
  • 4×4 vagy 5×5 cm nagyságú tápkockába közvetlenül vetve,
  • tálcás palánta 2-3 cm-es sejtméret esetén közvetlen vetéssel és
  • szálas (kopasz, föld nélküli) palánta.

Tápkockás palánta nevelésnél – a mag csírázásától függően – mintegy 15-20 %, szálas palántanevelésnél 10-15 % rátartással számolunk. Hajtatáshoz minden esetben tápkockás (cserepes) palántát használunk, sík fóliás termesztéshez leggazdaságosabb a tálcában nevelt változat, míg korai szabadföldi karalábé neveléséhez a tálcás palánta mellett (1. kép) a földlabda nélküli szálas növények ültetése is számításba jöhet.

Tápkockás palánta nevelésnél a magvetést vagy szaporító ládába végezzük, és a növényeket két szikleveles, két-lombleveles kor között áttűzdeljük tápkockába, vagy a kevesebb kézimunka igény miatt, ami napjainkban gyakoribb, közvetlenül tápkockába történő magvetést alkalmazzák. Ez utóbbi módszer a kezdeti időszakban (már csírázáskor) is nagyobb palántanevelő felületet igényel, ebből adódóan nagyobb a fűtési költség, de a tűzdelés kiesése miatt 7-10 nappal rövidebb.

A palántanevelés ideje az alkalmazott technológiai módszertől függően 50-65 nap, ezért a legkorábbi termesztéshez a magját már december végén – január elején elvetik.

Pikírozással nevelt palánták esetén 15 gramm magot vetünk négyzetméterenként – szaporító ládánként 2,5-3 gramm (sűrű vetés) – ebből 2 000-2 500 egészséges és fejlett, tűzdelésre alkalmas palántára számíthatunk. A tűzdelést lehetőség szerint minél előbb végezzük el, legkésőbb két-lombleveles korban, fejlettebb növény esetén nagyobb a gyökérsérülés, lassabb a regenerálódás.

A karalábé esetében a palántanevelés idején tartott hőmérsékletnek különösen nagy jelentősége van, mivel az alacsony, tartósan a 7-8°C alatti léghőmérséklet elindíthatja a magszár-képződést, ilyenkor a karalábé gumóképződés nélkül magszárat fejleszt. A palántanevelés során a növény – fejlettségétől és a fényviszonyoktól függően az 1-es táblázatban jelzett hőmérséklet tartását javasoljuk.


Növényfejlettség
Napos idő eseténBorús idő esetén
nappaléjjelnappaléjjel
Csírázáskor16 – 20 °C
keléstől tűzdelésig14 – 18 °C12 – 14 °C12 – 16 °C10 – 14 °C
Lombleveles korban18 – 20 °C14 – 16 °C16 – 18 °C12 – 14 °C
Ültetés előtti (edzés)14 – 16 °C12 – 14 °C12 – 14 °C10 – 12 °C
1. táblázat: Karalábé palánta neveléséhez javasolt, fényviszonyoktól és fejlettségtől függő hőmérséklet

A palánták ápolása a hőmérséklet szabályozásából és öntözésből áll. A betegségek miatt jobb a délelőtti öntözés, a növények hamarabb felszáradnak. Az öntözővíz hőmérséklete megközelítőleg a léghőmérséklettel legyen azonos.

Ahhoz, hogy edzett, zömök palántákat kapjunk, rendszeresen kell szellőztetni, és nem szabad melegen tartani a növényeket, még akkor sem, ha úgy tűnk, hogy nagyobb lombozatot fejlesztenek. Ugyanakkor óvni szükséges a palántákat a megfázástól, mert néhány napos hideg (7-8°C alatti hőmérséklet), magszár-képződésüket váltja ki. Soha nem a hosszú, megnyúlt, nagy lombozatú palánta az értékes, hanem a zömök, melynek levél színe sötétzöld, gyökérzete fejlett, fehér, és a tápkockát jól átszőtte.

A termesztés módtól függő palántaigény:

  • hajtatás: 12-16 db/m2
  • korai szabadföldi termesztés (síkfóliás hajtatás): 10-15 db/m2

Kiültetést követően is érzékeny a hőmérsékletre, borús időben magas hőmérsékleten (pl.: szellőztetés hiányában) gyorsan megnyúlik, ugyanakkor az alacsony hőmérséklet – főleg a kiültetés utáni első egy-két hétben –  a már jelzett felmagzását okozhatja. A fóliasátor hőmérsékletét a 2-es táblázat szerint szabályozzuk.

HónapNapos idő esetén Borús időben 
Nappal ÉjjelNappalÉjjel
Február vége14-1610-1210-148-10
Március16-1812-1612-148-10
Április18-2014-1814-1610-12
(Május)20-2420-2216-1812-14
2. táblázat: A hajtatott karalábé hőigénye (°C) kiültetés után, a fényviszonyoktól függően

Az ültetéstől számított 2-3. héttől, a talaj tápanyagtartalmától függően 7-10 napos gyakorisággal, komplex műtrágya (N:P:K arány: ~ 2:1:3) 0,5%-os oldatával, 10 liter/2-3 m2 mennyiséggel tápoldatozzuk. Amint a gumó a dió nagyságot eléri, óvatosabban öntözzünk és tápoldatozzunk (alkalmanként kevesebbet, de gyakrabban a gumók repedés veszélye miatt (2. kép). 

2. kép: Jól gyökeresedett, tálcában nevelt palánta

A karalábé hajtatása során három hiba szokott gyakran előfordulni, amire újból és nyomatékosan szeretnénk a kezdők, de a némi rutinnal rendelkezők figyelmét ismételten felhívni:

  • A karalábé, mint a többi káposztaféle, hidegtűrő növény, magja már 3-5 °C-on csírázásnak indul, és az optimális hőmérsékleti igénye is alacsony, hajtatott körülmények között (március-április) ~14-20 °C, májusban, intenzív napsütés esetén ennél több, 22-25 °C. Egy-egy hideg hajnal nem okoz kárt, de a tartós hideg hatására – fajtától függően – 7-8 °C alatt már megfázik, jarovizálódik, magszárat fejleszt, és csak értékesíthetetlen termést növeszt. Mag vásárláskor erre figyelni kell, mert ilyen tekintetben a fajták között jelentős különbség van!
  • Hajtatása során másik gyakori hiba a palánták mélyültetése. A karalábé esetében az ilyen palántázás a gumó (termés) felületének sérülésével, parásodásával és megnyúlásával jár, ami a piaci értékét nagymértékben rontja. Ültetéskor a tápkocka teteje a föld felszínével essen egybe, esetleg legyen kicsit magasabb, de mélyebbre sohase ültessünk!
  • Öntözés és fejtrágyázás szempontjából kritikus fenológiai fázis a gumóképzés közepe-vége. Kifejezetten egyenletes talajnedvességet igényel, amit csak rendszeres, kisadagú öntözéssel tudunk a növény számára biztosítani. Az ingadozó talajnedvesség, az egyenetlenül adott öntözővíz (tápoldat), a gumók felrepedéséhez vezet. Sekélyen elhelyezkedő gyökérzete miatt, különösen laza talajon könnyű túlöntözni, a repedést kiváltani.

(Vezérkép: Pezibear/Pixabay)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A zöldhagyma hajtatása: fólia alatt a fagyot is elviseli

2024. december 11. 11:10

Vannak, akik már ősszel talajba duggatják, és a tél folyamán fóliát húznak rá, a hideg, nagyobb fagyok beállta előtt fóliával betakarják.

Növénytermesztés egész évben: így építsünk walipinit!

2024. december 11. 06:40

A hagyományos, felszín feletti üvegházakkal ellentétben a walipini üvegház a föld természetes szigetelését és a napenergiát használja.

16 zöldség, amit télen is termeszthetünk

2024. december 5. 06:40

A tartós hideg hatására a növények anyagcseréje lelassul, és a cukor, valamint más ízanyagok a levelekben, gyökerekben és gumókban halmozódnak fel.

Fóliasátrak saját célú zöldségellátásra, II. rész – Fóliatípusok, tartozékaik, építésük és üzemeltetésük

2024. december 4. 11:40

Építésnél ügyeljünk arra, hogy a széllel, viharokkal szembeni biztonságot csak a tökéletesen megfeszített fólia adja!

Fűtetlen és enyhén fűtött fóliák hasznosítása, VIII. – Uborka hajtatása

2024. március 4. 11:40

Az uborkahajtatásnak az ország délkeleti részén komoly hagyománya volt, kis túlzással azt is mondhatnánk, hogy Békés, Csongrád és Bács-Kiskun vármegyék látták el az országot primőr uborkával.

Primőrök fényhiánnyal kapcsolatos minőségi hibái

2021. március 27. 03:36

Az extrém időjárás, a szélsőséges meleg, vagy a téli tartósan borult, fényszegény hónapok, mint a kései lehűlések is kiváltói lehetnek, a zöldségféléknél tapasztalható színhibáknak, amelyek gyakran megelőzhetők vagy mérsékelhetők lennének.

Fűtetlen és enyhén fűtött fóliák hasznosítása, X. – Sárgadinnye hajtatása

2024. március 13. 10:10

A szélsőséges időjárás, az egyre több kórokozó és kártevő, valamint a bizonytalan piaci árak miatt a paprikához hasonlóan a sárgadinnye termesztése is gyakorlatilag átkerült a szabadföldről a hajtató sátrakba, üvegházakba.

Szakmai nap a hajtatott paradicsomágazatot érintő legfontosabb kérdésekkel

2023. április 24. 11:20

Szakmai napot rendeznek 2023. június 2-án Mórahalmon. A Magyar Paradicsom Napján a hajtatott paradicsomágazatot érintő legfontosabb kérdésekről értekezhetnek a résztvevők.