Ukrajna rugalmasan állt át a hadigazdálkodásra, ám a lassan két éve tartó háború nyomot hagyott minden termelői szektoron, így a mezőgazdaságon is. Elemzők szerint az új ukrán agrárium nem hasonlít majd a korábban megismertre.
Magyar gazdasági és politikai szereplők rendszeresen az Ukrajna által jelentett „veszélyes” konkurenciára hívják fel a hazai gazdatársadalom figyelmét. Pedig az Oroszországgal lassan két éve háborúzó szomszéd állam agráriuma – érthető módon – jelenleg nincs a legjobb formában, és a remélt békekötést követően alighanem hosszú évekbe fog telni, mire igazán versenyképessé válik Európában.
De milyen állapotban is van ma Ukrajna gazdasága? Ezt a kérdést feszegette cikkében az Economics Observatory oldal is, rámutatva, hogy az orosz invázió milliókat taszított szegénységbe északkeleti szomszédunkban, és legyengítette a gazdaságot (erre utal a 2022-es 35 százalékos GDP-visszaesés is), bár teljesen tönkre tenni nem tudta azt.
Ukrajna meglehetősen gyorsan és rugalmasan állt át a hadigazdálkodásra, fenntartva alapszintű működését. 2023-ban akár már minimális, 0,5 százalékos GDP-növekedés is elképzelhető lesz.
A szegények aránya a társadalomban bő egy esztendő leforgása alatt 5,5 százalékról 24,2-re emelkedett a Világbank szerint. Ez bő 7 millió embert jelent, vagyis az egykori Szovjetunió egyik legszegényebb államában több évtizednyi stabil gazdasági fejlődés eredményei mentek most egy csapásra veszendőbe.
Bár Ukrajna a világ legnagyobb gabonaexportőrei közé tartozott (főleg a kukorica, búza, árpa esetében), jelenleg az élelmiszerellátás biztonsága terén globálisan a sereghajtók közé sorolható. Európa hajdani éléskamrájában a háború előtt az ország területének 55 százalékát használták mezőgazdasági termelésre, a népesség 14 százaléka dolgozott az agráriumban, a termények pedig 45 százalékát tették ki (ez bő 22 milliárd dollárt jelent) a teljes exportnak.
Az impozáns számokból mára nem sok maradt, persze 6 millió ember hirtelen távozását egyetlen ország sem bírná elviselni káros következmények nélkül. Hogyan lesz ebből újra működő gazdaság? Amíg tart a háború, addig sehogyan.
Különösen úgy, hogy az orosz győzelmet sem lehet eleve kizárni, a napokban például a Portfolio.hu oldal a The Economist elemzése alapján az ukrán nép és a nyugati segítség kimerülését jósolta 2024-re. Oroszország jövőre néhány tekintetben komoly fölénybe kerülhet a harctereken: több drónja és tüzérségi lövedéke lesz, hadserege egyre sikeresebb elektronikai hadviselést adaptál.
A két fél háborúja globálisan is kihat az élelmiszerellátás biztonságára. A fegyveres konfliktust megelőzően Oroszország és Ukrajna együttesen a világ búzaexportjának 36 százalékát biztosították, napraforgóolajból pedig több mint a felét.
A Bretton Woods Project nevű gazdasági oldal szerint az ukrán agrárszektor alaposan át fog alakulni a háborút követően. Kalkulációk szerint a mezőgazdaság újjáépítése 29,7 milliárd dollárba fog kerülni 2024 és 2033 között, de ez attól is függ, milyen mértékű talajkárok, talajszennyezés történik a katonai műveletek eredményeképpen.
A mezőgazdasággal foglalkozók 80 százaléka jelenleg is Ukrajna szegénységtől sújtott vidéki területein él, a harcok befejeződése után tehát elsődleges feladat lesz a kis- és középtermelők megsegítése, felemelése.
Az országban már a háborút megelőzően is a mezőgazdaság számított az egyik legnagyobb szennyezőnek, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása egy évtized alatt 30 százalékkal növekedett, vagyis erőteljes korszerűsítésre van szükség a gépesítés és minden más terén ennek visszaszorítására.
Az elemzés szerint elképzelhetetlen, hogy Ukrajna a háború után rögtön visszatérjen a mezőgazdasági termelés korábbi szintjére, vagy akár még növelje is kibocsátását. A kis- és közepes gazdaságok erősítése, a környezetvédelem, valamint az átláthatóbb birtokviszonyok megteremtése alaposan átrajzolják majd az ország agráriumáról alkotott eddigi képünket.
(Fotó: Marek Studzinski/Pixabay)
