Agrárközélet

A szennyvíziszappal csak javul a talaj minősége

Agrofórum Online

Magyarországon több mint 5 millió hektár mezőgazdaságilag művelhető terület van, amelyből 2 millió hektáron javasolható és indokolt a mezőgazdasági szennyvíziszap-hasznosítás. Ám alig használják ki ezt a lehetőséget.

Magyarországon több mint 5 millió hektár mezőgazdaságilag művelhető terület van, amelyből 2 millió hektáron javasolható és indokolt a mezőgazdasági szennyvíziszap-hasznosítás. Ám alig használják ki ezt a lehetőséget.

Amennyiben nem vigyázunk a termőtalajra, akkor a jövőnk nem biztosítható, ugyanis az életfeltételek kielégítéséhez nagyrészt talajra van szükség – hívta a fel a figyelmet a FAO a tavalyi, a talajok nemzetközi éve alkalmából. A szervesanyag-tartalom csökkenése olyan változásokat idéz elő, amelyek során a talaj elveszíti termékenységét, erodálódik és végül alkalmatlanná válik az élet támogatására.

Magyarország a világon második helyen áll azon a ranglistán, amely a rendelkezésre álló és művelhető területek arányát mutatja ki. Ugyanakkor a klímaváltozás a termőföldjeinket szervesanyag-pótlás és ésszerűbb földhasználat nélkül tovább degradálja. Hazánkban minden 2000 lakosnál nagyobb településen szennyvíztisztító telep létesült, ezáltal a földhasználók számára új lehetőségként jelent meg a mikroelemekkel jól ellátott, magas nitrogén- és foszfortartalmú, kommunális szennyvíztisztításból származó iszapok és a szennyvíziszapból készített termésnövelő termékek felhasználása.

A szennyvíziszap zöme a szennyvíztisztás során szaporodó baktériumokból áll, amelyek a szennyvízből szennyezőanyagokat – nitrogénformákat, foszfort és a tápláléklánc mikroelemeit – gyűjtik össze. Legnagyobb értéke a magas, 75–85 százalékos szervesanyag-tartalom. A szennyvíziszapban lévő szén a legfontosabb tápanyag a talajtermékenységet fenntartó mikroszervezeteknek, ezért élő szervezetekre jellemző tápanyagok találhatók bennük (makro-, mezo- és mikroelemek), illetve nyomelemek. A termékké minősített komposztoknál vizsgáltatják a növények számára fontos anyagokat, mint a kalcium és a magnézium. A kötelező iszapvizsgálatoknál pedig a „szennyező nehézfémeket” nézik meg, amelyek többsége egyébként esszenciális mikroelem. Ilyenek a molibdén, réz, króm, mangán, cink.

Az eddigi tapasztalatok szerint a szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosításával ökológiai, környezetvédelmi, hulladékgazdálkodási és klímavédelmi pozitívumok jelennek meg. A geo-biokémiai körforgás természetes módon valósul meg, a szén visszakerül a táplálékláncba, a talaj termékenységét szolgálva. Minőségét tekintve a szennyvíziszap egy összetett anyag, amelyben megtalálhatóak az élet alapját jelentő biogén elemek. Szemcsemérete révén fizikai talajjavító anyag, összetétele révén pedig elsősorban szénforrás, másodsorban tápanyag.

A szennyvíziszap mezőgazdasági területen történő hasznosítását szabályozó 50/2001 kormányrendelet szerint a szennyvíziszap magas nitrogéntartalma miatt egy hektáron évente 2,4–3,7 tonna szárazanyagban kifejezett szennyvíziszap hasznosítható. A nitrátérzékeny területeken maximum 170 kg N-hatóanyag-tartalmú iszap helyezhető ki egy hektárra. Nagyságrendileg több mint 5 millió hektár mezőgazdaságilag művelhető terület van Magyarországon, amelyből 2 millió hektáron javasolható és indokolt a mezőgazdasági szennyvíziszap-hasznosítás. Az évente termelődő szennyvíziszap (200 000 tonna száraz anyag) hasznosításához 60 000 hektárra van szükség. A szennyvíziszap hasznosításával a kis kötöttségű talajoknál a talajfizikai tulajdonságok javulnak: vízvisszatartóbbá válik, elindul a hővezetés, csökken a defláció, a szerves kolloid a vetési mélységben tartja a csírázáshoz szükséges vízmennyiséget. A komposzttermékek pedig a talaj humusztartalmának közvetlen növelésére, illetve mikroelem-utánpótlásra alkalmasak.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Víziközmű Szövetség között folyamatban van egy együttműködési megállapodás megkötése, amelynek célja a vidékfejlesztési szakterület és a víziközmű szektor hazai és nemzetközi szakmai kapcsolatok keretében szerzett információinak, tapasztalatainak és eredményeinek a szakma fejlődésében érdekelt célcsoportok felé történő rendelkezésre bocsátása.

(NAKlap 2016. novemberi szám, fotó: okowater.hu)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Mit hozhat az új KAP ciklus? + podcast

2025. július 15. 16:10

A KAP átalakítása számos kérdést vet fel, ugyanakkor nehéz konkrétumokról beszélni. A BASF és NAK olyan platformot hoztak létre, ahol a témával kapcsolatos kérdéseket vitatták meg a meghívottak.

Gödöllőn kap új otthont a Mezőgazdasági Múzeum

2025. június 11. 13:10

Gödöllőre, a MATE területére költözik a Magyar Mezőgazdasági Múzeum. Az új létesítmény 2029-re készülhet el.

Akkumulátorok új élete: elindult a BASF új üzeme

2025. június 9. 13:10

A BASF új üzeme évente 40.000 EV-akkumulátor feldolgozására képes – kulcsszerepet kap az EU nyersanyagfüggetlenségi céljaiban.

Fügepálinka, aszú, libamáj – ilyen bonbont még nem evett!

2025. június 8. 13:10

Rekordszámú nevezéssel zárult a Brillante-2025 verseny, ahol a legjobb párlatok és pálinkás bonbonok is díjazásban részesültek.

Igazuk van a húselleneseknek? Új videósorozatot indított a NAK

2023. július 25. 16:40

Ki táplálja a húsellenes narratívát? Milyen lenne egy állattenyésztés nélküli világ? Milyen szerepet tölt be az állattenyésztés a vidéki gazdálkodásban és az ökoszisztémák működésében?

Akár egy nap alatt felpörgethetik fejlesztéseiket az agrár-startupok

2019. augusztus 23. 03:44

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Design Terminal 2019. szeptember 22-ig várja azoknak a startupoknak a jelentkezését, akik rapid tanácsadással egy nap alatt akár tucatnyi agrár-, üzletfejlesztési vagy befektetési szakember bevonásával állítanák növekedési pályára vállalkozásukat.

Határozott lépéseket kérnek az Európai Bizottságtól a V4 országok agrárkamarái

2023. április 27. 14:18

A Visegrádi Országok (V4) agrárkamarái, továbbá bolgár, horvát, észt, litván és román gazdálkodói szervezetek közös felhívást intéztek az Európai Bizottsághoz, ismételten határozottan kérve az Ukrajnából származó mezőgazdasági termékek miatti tarthatatlan helyzet sürgős kezelését.

Több mint 160 ezer kérelmet nyújtottak be a gazdák

2023. június 12. 18:06

A határidőig, 2023. június 9-ig beadott 164.603 kérelem több mint 65 százalékának, 107.391 kérelemnek a benyújtásában segítettek a NAK szakemberei.