Véget ért a februári tavasz, de a márciusi meteorológiai előrejelzések is hasonló tendenciát mutatnak. A hosszan tartó meleg minden gyümölcstermő növényt rügyfakadásra késztetett, de az áttelelt szántóföldi növények is sokkal fejlettebbek, mint ahogy március elején kellene lenni.
Az őszi árpa és a búza szinte teljesen bebokrosodott, a fejlettebb árpán már hamarosan kitapinthatók a nóduszok, ami korai szárbaindulást feltételez. A dús, szépen fejlett állományokat belvíz már egyre kevesebb helyen csúfítja, a februári kevés csapadék nem növelte a vízkáros területeket.
Az átlagosnál jóval melegebb időjárás eddig elsősorban a levélfoltosság betegségek lassú, de folyamatos terjedését eredményezte, de a bedúsult állományokban az árpa törperozsda és a sárgarozsda frissen képződött telepei is megfigyelhetőek.
Az ezen rozsdagombákra jellemző rohamos terjedés feltételei már adottak, a kissé hűvösebbre jelzett március azonban tökéletesen megfelel a folyamatos terjedés számára.
A gabonalisztharmat optimális hőmérsékleti igénye ugyan a jelenleginél kissé magasabb, de a túlfejlett árpa és búza a „dunsztos” körülmények között az áttelelt szaporítóanyagból átterjed a fiatalabb levelekre, majd a melegebb körülmények között robbanásszerű járványt idézhet elő.
Újabb kolóniák alakulnak
A gabonán szívogató levéltetű és kabóca fajok számára ideálisak a körülmények a kolónia képzésre, a szűznemzéssel szaporodó kolóniák már most is kihasználják a párás, de nem túl meleg napokat az újabb kolóniák kialakítására.
A már ősszel törpülés vírussal megfertőződött gabonatövek egyre inkább elmaradnak fejlődésben egészséges társaiktól, de a kipusztulás veszélye is reális lehetőség. Egyéb rovarkártevők közül még csupán a vetésfehérítő bogarakat figyelhetjük meg, de létszámuk most sem veszélyes mértékű, de a hámozgatott levelek száma növekedést mutat a táblaszegélyeken.
Védezeni kell a szárormányosok ellen
Az őszi káposztarepce fejlődése is látványos, a szárba indulás felgyorsult. A már hetek óta jelenlevő szárormányosok ellen a rovarölő szeres beavatkozások első fordulóján már túlvannak a gazdálkodók, de valószínűleg még további védekezésekre kell felkészülni.
Egyre több fénybogarat csapdáznak a sárgatálak és a ragacsos fogólapok. A kiéhezett bogarak minden előbújó bimbót megtámadnak zöldbimbós állapotban. A reális fogási eredményekhez folyamatosan a növények felső emeletén kell tartani a csapdákat.
Borús időben a fűhálózással reálisabb fertőzöttségi adatokat kapunk, mint csapdákkal. A repce az egyik legvonzóbb növény a mézelő méhek és más megporzó rovarok számára, tehát kiemelten fontos a méhkímélő növényvédelmi technológiák szigorú betartása, már akkor is, ha a repce még nem virágzik, de a táblán és környezetében más virágzó gyomnövény található.