Az élőállat-szállítókkal, takarmányosokkal, termelőkkel együtt 10 ezres nagyságrendű a madárinfluenza-károsultak száma. A feldolgozóüzemek nagyon nehezen állnak talpra, a korábbi termelési szint az év vége felé állhat vissza.
Mintegy háromezer embert érintett közvetlenül a madárinfluenza-járvány, százak egzisztenciája ingott meg vagy omlott össze emiatt Magyarországon.
– A madárinfluenza miatt álltak le a munkával 9 vízi szárnyas vágó-, feldolgozó üzemben. Ez a vis maior helyzet 2016. november eleje után az exportorientált vállalkozásokat teljesen hasba akasztotta. Mintegy háromezer embert érintett. Nem tudjuk pontosan, hogy mennyi embert bocsátottak el, azt viszont igen, hogy több cégnél voltak elbocsátások és jelentős létszámcsökkentések. Az élőállat-szállítókkal, takarmányosokkal, termelőkkel együtt 10 ezres nagyságrendű az érintettek száma – mondta a hrportal.hu-nak Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnöke.
Csorbai hallott olyan cégről, amelynél 2016 decemberében csak egy napot vágtak. Ha nincs árbevétel, viszont munkabér-költség van, a veszteséget egy cég sem képes sokáig kompenzálni. Úgy tudja, a cégek nagy része megpróbált úgy „játszani”, a szó jó értelmében, hogy kiadták a szabadságokat, voltak a dolgozók fizetés nélküli szabadságon, valamennyi állásidőt is fizetettek.
A víziszárnyas-feldolgozás újrakezdésére 3-4 hónapot kell várni, ekkorra nő fel az állomány, és ez jelenleg több helyen folyamatban van. Baromfifeldolgozóktól származó információk szerint május-június táján lesz alapanyag, tehát ekkortól kezdődhetnek a vágások. A Baromfi Termék Tanács elnöke szerint optimista esetben az őszi hónapok közül lehet valamelyik az első, amelyikben utolérik a tavalyi év hasonló időszakának teljesítményét a vízi szárnyas esetében. Csorbai Attila elnök az októberre tippel.
A kiskunmajsai baromfi-feldolgozóban is leállás volt az alapanyaghiány miatt. Van, aki azt mondja, nehezen jön ki a munkanélküli segélyből, és nincs más munkalehetőség ezen kívül, ami februárban megszűnt. A letelepített napos kacsa 9-10 hét nevelés, további 2 hét tömés után lesz vágható, reményeik szerint májusban kezdhetik meg a feldolgozást. Azt, hogy a kiskunmajsai feldolgozás mikorra érheti el a madárinfluenza járvány előtti volumenét, egyelőre nem tudják. Elmondták, hogy veszteségük eddig több mint százmillió forint, és kérdéses, hogy mikorra tudják kiheverni a járvány okozta károkat.
A Pannon Fine Food orosházi üzemében intézkedések sorozatával próbálták elérni azt, hogy a 223-ból minél kevesebb munkavállalótól kelljen megválniuk. Reményeik szerint nyár elején a termelésük visszaállhat a tavalyi, optimális működési szintre, ami elmondásuk szerint annak köszönhető, hogy tulajdonosaik a termelőik által felnevelt és hizlalt libát és kacsát saját feldolgozóüzemükbe hozzák.
Azt viszont nem lehet tudni, hogy amikor újrakezdik a feldolgozást az üzemek, hol lesznek a baromfi-feldolgozókból elbocsátott dolgozók, ami gond, mert ide rutinos kezek kellenek.
– Ez egy nagyon speciális munka. Vannak olyanok például, akik éveken át tanulják, hogyan kell szakszerűen kiszedni a májat. Ha ezek az emberek elmennek, nagyon nehéz lesz pótolni őket. Az ágazat újraindulásának az egyik fontos tényezője lesz, hogy milyen gyorsan tudják pótolni a feldolgozó üzemek a saját munkatársaikat. Bízom abban, hogy a dolgozók is megértik azt a vis maior helyzetet, amibe a vállalkozások kerültek, és nem válnak elpazarolt emberi erőforrássá a jövőben, hanem visszatalálnak a munkavállalók a megszokott munkakörükbe – mondta Csorbai Attila.
A speciális tudással magyarázható, hogy a feldolgozóüzemekben dolgozók fizetése 20-30 százalékkal a mindenkori minimálbér fölött van – állítja a terméktanács elnöke egy korábbi felmérésükre hivatkozva.A víziszárnyas-termelést nemcsak kacsa- és lúdtermelésnek szokták nevezni, hanem hízott- vagy soványáru-termelésnek is (utóbbiakat a húsukért és nem a májukért tartják). Csorbai Attila elmondta, hogy a „húsos” termelő cégek között többen nem, vagy kevésbé voltak érintettek a madárinfluenzában.
– Ezeknél folytatják a vágást, ez azonban a hazai termelésnek csak a 40 százalékát jelenti. Ha a madárinfluenzával érintett részek újraélednek, akkor becslésem szerint a sovány ágazat a 60 százalékát fogja tudni megtermelni a tavalyi évinek, a hízott pedig 45 százalékot – mondta.
A magyarországi baromfi-feldolgozók most egy kormányhatározatban bíznak, aminek „Azonnal cselekszünk” a neve, de úgy tűnik, hogy késve lesz hatása. Várhatóan 1 milliárd forintot bocsát majd a madárinfluenza miatt veszteséget elkönyvelő cégek rendelkezésre a foglalkoztatási problémáik kezelésére.
(HR Portál)