Állattenyésztés

Rovarlárvákból készítenek takarmányt Magyarországon

Széchenyi István Egyetem

A feketekatonalégy-lárvákból előállított egészséges állateledel-alapanyagok és szerves talajjavító készítmények a hazai agrárium számos területén hoztak forradalmian új, fenntartható megoldásokat.

Az Agroloop és a Széchenyi István Egyetem együttműködési szándéknyilatkozatot kötött, amely új kapukat nyithat meg a takarmánycélú rovarpiac előtt. A tudományos kutatásokon túl kölcsönösen támogatják egymást más területeken is: nemcsak közös fenntarthatósági szemléletet alakítanak ki, de az akadémiai szférában keletkezett tudásanyag ipari-agrárgazdálkodási hasznosítása és bővítése is kitűzött cél – jelentették be a megállapodás aláírásán.

Az európai fehérjekitettség egyre sürgetőbb problémát jelent az agrárszektorban: a világ hústermelésének egynegyede a háziállatok tápjában hasznosul, míg a globális szántóföldi növénytermesztés 75 százaléka takarmánycélú tevékenység.

Ennek kiváltására kínál környezetkímélő alternatívát az Agroloop: helyi élelmiszer-feldolgozók takarmány minősítésű melléktermékeit használja a lárvák etetésére, amik az alacsony értékű biomasszát magas minőségű takarmányfehérjévé és -zsírrá alakítják át.

Új iparág

Az Agroloop takarmánycélú lárvatenyésztési és takarmányalapanyag-előállítási tevékenysége teljesen új iparágat nyitott az agráriumban. Ezt emeli magasabb szintre a Széchenyi István Egyetemmel kötött megállapodás, melynek célja a rovaralapú megoldások közös kutatása és fejlesztése, valamint az ehhez kapcsolódó tudásanyag általános bővítése és hasznosítása.

Az együttműködés kiinduló alapját képezi a fenntarthatóság, amely mindkét fél működésében kiemelt fókuszt kap. A Széchenyi István Egyetem stratégiai fontosságúnak tekinti a fenntartható fejlődést, amit jól mutat az is, hogy az intézményt a Times Higher Education fenntarthatósági célok alapján összeállított rangsorán „a fenntartható városok és közösségek” kategóriában a világ 400 legjobb egyeteme közé sorolták.

A közös projektek várható hatása nemcsak a környezetkímélőbb mezőgazdasági gyakorlatokban, de a hazai és nemzetközi tudományos és szakmai tevékenységekben is megmutatkozik majd.

„Hiszünk abban, hogy a takarmánycélú rovarfehérje-gyártás új távlatokat nyithat a hazai agrár- és élelmiszer-gazdaság fejlesztésében, és hozzájárulhat a jelenkori klímaváltozás mérsékléséhez is – ehhez pedig nélkülözhetetlen a vállalati és akadémiai szektorok összefogása.

Büszkék vagyunk rá, hogy a magyar felsőoktatás egyik legmeghatározóbb fenntarthatósági stratégiájával rendelkező intézményével köthetünk ebben partnerséget” – mondta elPercze Rajmond, az Agroloop társalapító-ügyvezetője.

Kisparcellás vizsgálatok

A megállapodás értelmében az egyetem Mosonmagyaróvári Innovációs Parkja jelentős kutatás-fejlesztési erőforrásokat biztosít a rovarfehérje-gyártó cég számára: kiterjedt laborhálózatával és a saját területén végzett kisparcellás vizsgálatokkal segíti többek között a lárvaalapú szerves trágya tesztelését.

Ennek során kiderülhet, hogy a lárvatrágyával gazdagított talajon nevelt növényeknek tényleg határozottan jobb-e a beporzó képességük, vonzva a beporzó rovarokat, és így valóban felerősítik-e az adott területen nevelt növények reprodukcióját. Ugyancsak válasz születhet arra, hogy a lárvatrágyával gazdagított talaj a növényevő kártevők mekkora részét idegeníti el.

Az Agroloop az így kapott kutatás-fejlesztési eredmények és innovációk gyakorlati alkalmazását, gazdasági hasznosulását bemutatja a hallgatóknak. Így például szakmai támogatással, rendszeres előadásokkal és tanulmányi üzemlátogatások biztosításával segíti az egyetemen bevezetett rovartenyésztés szaktárgy oktatását.

Ezen felül az intézmény Fenntarthatósági Kompetenciaközpontja szervezésében létrejött éves nemzetközi konferencián is megosztja tapasztalatait: az Agroloop és az egyetem munkatársai közös szakmai előadásokon dolgoznak, amelyeket tudományos cikként is közzétesznek, és az ezekhez esetleg illeszkedő kutatás-fejlesztési pályázatokon is közösen indulnak majd el.

„A Széchenyi István Egyetemen kiemelten foglalkozunk a fenntarthatóság kérdésével, ezért az egyik legfontosabb stratégiai célunk az, hogy oktatási és kutatási tevékenységünkkel folyamatosan tegyünk a fenntartható fejlődés érdekében és szélesítsük hallgatóink látókörét a témában.

Ehhez érkeznek most új erőforrások az Agroloop széles portfóliójának és innovatív technológiájának köszönhetően, amely lehetővé teszi, hogy a kutatásaink során szerzett tudásanyaggal kézzelfogható gazdasági és társadalmi hatást érjünk el” – fejtette ki a megállapodás kapcsán dr. Teschner Gergely, a Széchenyi István Egyetem Mosonmagyaróvári Innovációs Parkjának vezetője.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Megvizsgálták a kutyák agyát, az eredmények nyugtalanító kérdéseket vetettek fel

2025. november 15. 16:10

A háziasítás elvileg az agytérfogat csökkenésével jár az állatok esetében. A kutyák vajon miért jelentenek kivételt ebben a farkasokhoz képest?

Hat év börtön jár a törvénysértő sertéstartóknak, nincs több pardon

2025. november 14. 13:10

Megduplázott börtönbüntetés, pénzbírság, pontrendszer – az állatjólétet rendszeresen figyelmen kívül hagyó tenyésztőkre szigorúan lecsapnak Dániában. A példa gyorsan elterjedhet a többi uniós országban is.

Három vármegye, három vírus: soha nem volt ennyire fontos a járványvédelem

2025. november 13. 14:10

Egy hét alatt három súlyos állatbetegség jelent meg Magyarországon. Mi áll a terjedés mögött, és mit tehetnek az állattartók?

Köteles vagyok elviselni a szomszéd állattartásának bűzét és zaját?

2025. november 12. 09:10

A szomszédjog alapját képezi, hogy szükségtelenül senki se zavarja a körülötte élőket. Vajon a nagyobb létszámú állattartás milyen megítélés alá esik?

Különösen fontos az ASP elleni védekezés aratáskor

2020. július 9. 11:17

Magyarországon az ASP csak a vaddisznóállományban van jelen. Éppen ezért a betegség terjedésének lassítása, felszámolása mellett a legfontosabb feladat a házisertés-állományok megóvása.

Korszerű szarvasmarha-takarmányt fejlesztettek ki

2022. május 29. 10:04

A tejelő szarvasmarhák számára fejlesztett ki korszerű, a pálmazsírt kiváltó, nagyüzemi körülmények között is használható takarmányt a Hód-Mezőgazda Zrt. és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE).

Többletforrásban részesülnek az állattartók

2021. július 28. 08:36

A magas takarmányárak okozta rendkívüli gazdasági helyzetre tekintettel az Agrárminisztérium kezdeményezésére a kormány 4,4 milliárd forint többletforrást biztosít az állattartók számára – közölte Nagy István tárcavezető.

Megerősítette idei bevételi céljait a német BayWa Group

2019. november 15. 06:33

Az agrárüzletág első három negyedéves 8,19 milliárd eurós árbevétele 1,3 százalékkal kevesebb az egy évvel ezelőttinél, de az üzleti eredmény 18,1 százalékkal 65,8 millió euróra emelkedett.