Zöldség-Gyümölcs

A túlzott esőzések hatásai gyümölcstermő növényeinkre

Agrofórum Online

Az idei évben abszolút nem panaszkodhatnak a mezőgazdászok, hogy kevés csapadék hullott az eddigi hónapokban. Szinte minden héten bőséges esővel gazdagodtak a talajszelvények hazánk területén.

A termesztett növényeink a tenyészidőszak során alapvetően vízigényesek, csakúgy mint az emberi szervezet. A növények esetében a fotoszintézis zavartalan működéséhez, a tápanyagok raktározásához, a különböző biokémiai folyamatokhoz és a transzspirációhoz elengedhetetlen.

Nagy esőnek nyögés a vége

Hazánk klímája drasztikusan megváltozott az elmúlt húsz évben, a csapadék formája, eloszlása, mennyisége sem olyan, mint az elmúlt évszázadban. Általánosságban kijelenthető, hogy a gyümölcstermő növényeknek bizonyos fenofázisban megnő a vízigénye, ilyen időszakok például a virágzás és a terméskötődés utáni időszak vagy a nyári intenzív gyümölcsátmérő-növekedés is. Ebben az időszakban fajtától, talajtípustól, és domborzattól függően heti szinten átlagosan 20-25 mm csapadék szükséges az életműködések zavartalan fenntartásához.

Az érkező csapadék akkor hasznosul a leghatékonyabban, ha időben elnyújtva, közepes cseppméretben érkezik. A hirtelen, nagy mennyiségű esőzések erodálják a talajt, elmossák a termőréteget, szabaddá téve ezáltal a hajszálgyökereket. Kifejezetten veszélyes ez a jelenség Észak-Magyarország gyümölcstermő körzeteiben. A hirtelen lehulló csapadék állóvizet eredményezhet, főleg a kötöttebb talajokon, ahol pangó víz alakulhat ki.

Vízelvezetés jelentősége a gyümölcsösökben

A gyümölcstermő területek jelentős része az árterek mellett, folyópartok közelében alakult ki. Gondoljunk csak a tradicionális diótermő vidékekre vagy a zalai gyümölcsösökre. A fiatal csemeték elültetésénél fontos a beöntözés, ezzel légtelenítjük az ültetőgödröt, csökkentve annak az esélyét, hogy valamilyen aerob baktérium vagy gombatörzs megtelepedik a gyökérzónában. A beöntözés serkenti a hajszálgyökerek fejlődését is, a tartós vízállás viszont képes teljes ültetvények sorsát megpecsételni.

Egy átlagos szántóföldi kultúra, például kukorica, búza, tritikálé, 10-12 nap után elhal a tartós vízborítottság hatására. Ugyanis a növényi sejtekben elbomlanak a létfontosságú klorofillmolekulák, felhalmozódnak a különböző nitrit típusú sejtmérgek.

A gyümölcsösök ennél azért ellenállóbbak, azonban itt sem szabad megfeledkeznünk a megfelelő vízelvezetésről. A gyümölcsösök vízelvezetése kiemelten fontos, tekintetbe vége az elmúlt hónapok csapadékmennyiségének hektikus alakulását.

Mit tehetünk már az ültetés előtti időszakban, hogy ne okozzon jelentős kárt a túlzott csapadék? Először is javasolt a mélylazító használata a területen ültetés előtt, ennek segítségével feltörjük a 40-50 cm-es rétegekben lévő esetleges agyagos vízzáró rétegeket. Másodszor a mély fekvésű részeket érdemes átalakítani valamilyen formában kisebb „víztározóvá” vagy árokká, ahol szabadon össze tud gyűlni a területen összefolyó víz. Harmadszor kisebb árkok kialakításával hatékonyan tudjuk elvezetni a területről a hirtelen kialakuló felesleges esővizet.

A hirtelen csapadék hatására a termés is sérülhet

A hirtelen nagy mennyiségű eső ellehetetleníti a különböző ápolási munkák elvégzését, például sorközök fűvágása, tőközkasza használata, kertészeti permetező alkalmazása. A munkagépek nehezebben közlekednek az ültetvényben, a sáros talaj pedig plusz üzemanyag-fogyasztást jelent.

Probléma merülhet fel a szüreti időszakban érkező esőzésekkel is. Számos meggyfajtánk amiatt lesz értéktelen, hogy a hirtelen csapadék miatt kicsattannak a szemek, ráadásul ezután jellemzően valamilyen sebparazita gomba is megtelepszik a gyümölcsökön, például a Botrytis cinerea, Monilinia laxa.

A belvíz kialakulásának megelőzése érdekében érdemes időnként a termő ültetvények sorközét is meglazítani egykéses mélylazítóval, illetve ma már használhatjuk a sűrített levegős gyökérszellőztetést, amellyel csökkentjük a gyökérzóna kötöttségét is. Alkalmazhatunk esővédő hálót, fóliát, melynek segítségével megvédhetjük gyümölcseinket az említett abiotikus károsodásoktól.

Egy mezőgazdász számára minden csepp természetes csapadék kincset ér, főleg a 2022-es év történéseinek tükrében. Azonban ahhoz, hogy elkerüljük a túlzott vízmennyiség káros hatásait, szükség esetén érdemes elvégeznünk a fent említett munkákat gyümölcstermő ültetvényeinkben.

Fotó: Pixabay

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Paradicsompüré kényszermunkával? Kínai lehet az olasz paradicsom

2024. december 15. 14:10

A ZDF és a BBC televíziók kutatása szerint kényszermunkával készülhet Kínában a paradicsompüré, nem Olaszországból származik.

Hogyan védjük meg a szabadföldi növényeket a fagytól?

2024. december 8. 10:10

Az éjszakai fagy nagy mértékben képes károsítani a növényeket. Minél alacsonyabb a hőmérséklet, annál nagyobb pusztítást végezhet.

Üvegházakra felvitt bevonat növelheti a termelés hatékonyságát

2024. november 30. 16:10

Az üvegházakat vonnák be azzal a rejtélyes bevonattal, amely az UV-fényt vörössé alakítja, amely jobban elősegíti a növények fejlődését.

Hihetetlen, a görögök most kezdik a szamóca betakarítását

2024. november 27. 14:40

A görög szamócatermesztők helyzete továbbra sem fenékig tejfel: a legnagyobb gondot – ahogy az előző években is – a munkaerő jelenti.

Így lehetne elkerülni, hogy az Alföld sivataggá váljon

2023. szeptember 20. 10:10

Az egyre gyakoribb özönvízszerű esők miatt a csapadék jó része a folyókon keresztül gyorsan eltávozik az országból. De van megoldás a káros folyamatok kivédésére.

Olaszországban sem kímélte a fagy az ültetvényeket

2021. április 25. 05:19

A Coldiretti szerint az extrém időjárási események gyakoriságának folyamatos növekedése több mint 14 milliárd eurós kárt okozott már az olasz mezőgazdaságban.

Mi okozza a fenyők tömeges pusztulását?

2019. január 31. 09:37

É. Zoltán kérdése: A tél beálltával egyre feltűnőbbé, láthatóvá válnak az elpusztult (kiszáradt) fenyők a környékünkön. Különösen a lucfenyőknél gyakori. Mi okozza a fenyők tömeges pusztulását?

A csapadékos nyarak vámszedője: a blumeriellás levélfoltosság

2023. augusztus 30. 06:40

A csonthéjas gyümölcsfajok közül a cseresznyét és a meggyet veszélyeztető blumeriellás levélfoltosság elhatalmasodása esetén a fertőzött fák augusztusban akár a teljes lombtömegüket elveszíthetik.