Az idei év minden eddiginél nagyobb kihívások elé állította a hazai almatermelőket. A tavaszi fagyok, az aszály és a szélsőséges hőingadozások együtt olyan mértékű terméskiesést okoztak, amelyre évtizedek óta nem volt példa.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a FruitVeB friss körképe szerint a helyzet drámai: a leszüretelt mennyiség nemcsak a fogyasztói igényektől, de még egy átlagos évjárati szinttől is messze elmarad. A piac pedig már most érzi az alapanyaghiány nyomását.
Minden idők egyik leggyengébb termése
A 2025-ös szezonban mindössze körülbelül 160 ezer tonna alma került a gazdák ládáiba, ami a tavalyi – amúgy szintén gyenge – termésnek is csak a fele. Étkezési almából 60-80 ezer tonna, ipari felhasználásra pedig 80-100 ezer tonna állhat rendelkezésre. Ez azt jelenti, hogy az étkezési alma csupán 55-60 százaléka, az ipari alma pedig mindössze 20-25 százaléka egy jó év szokásos mennyiségének.
A hiány különösen szembetűnő a piaci igényekhez képest: a hazai étkezési almafogyasztás 110-120 ezer tonna körül alakul, míg a feldolgozóipar 350-400 ezer tonna almát tudna fogadni. A hazai termelés azonban egyik területet sem tudja kielégíteni, pedig a hazai igények legalább 90 százalékát ideális esetben belföldi alma adná.
Fagy, aszály, hőségstressz
A terméskiesésnek több, egymást erősítő oka volt. A tavalyi nyár és kora ősz három hónapon át tartó extrém aszályt és hőséget hozott, ami jelentősen gyengítette a virágrügyek kialakulását. A legnagyobb károkat azonban mégis az áprilisi és május 10-ei fagyok okozták: az áprilisi hideg az ültetvények 80-90 százalékát érintette, míg a májusi fagy főként az ország észak-keleti részén sújtott – éppen ott, ahol a hazai almaültetvények háromnegyede található.
A tavasz ezt követően sem kedvezett a gyümölcsnek: május szokatlanul hűvös, fényszegény és csapadékban szegény volt, ami tovább rontotta a kötődést. Júniusban viszont sorra jöttek a kánikulai hullámok, amelyek a tartós aszállyal és magas UV-sugárzással együtt különösen az öntözetlen ültetvényeken vezettek súlyos minőségi és mennyiségi kieséshez.
Csökkenő területek, romló potenciál
Magyarországon ma már csak körülbelül 20 ezer hektáron folyik almatermesztés – ez a fele a 20 évvel ezelőtti területnek. Kedvező körülmények között a hazai termelési potenciál 500 ezer tonna lenne, melyből 120-130 ezer tonna étkezési, 370-380 ezer tonna pedig ipari alma lehetne. Ehhez képest a 2024-es termés is alulmúlta az átlagot, mindössze 342 ezer tonnával.
Fajtaválasztás: Idared továbbra is vezet
A hazai ültetvényeken továbbra is az Idared dominál, amely jól alkalmazkodik a helyi éghajlathoz, megbízhatóan terem és jól tárolható. A fajtaválaszték azonban folyamatosan bővül: a Jonagold, Gala, Golden Delicious vagy Red Delicious mellett egyre több új fajta jelenik meg. Ezek azonban korszerű technológiát, új telepítési területeket és jelentős beruházást igényelnek.
Fontos, hogy a piacon megjelenő új fajták gazdasági értékmérő tulajdonságairól nincs elegendő hazai kutatási adat, ezért a szakmai szervezetek óvatosságra intenek: ismeretlen körülmények között ne kezdjenek nagyobb területen telepítésekbe a termelők.
Egészséges, jól tárolható és keresett: az alma értéke nem csökken
A gyenge termés ellenére az alma továbbra is fontos alapélelmiszer. Magas vitamintartalma, jelentős rosttartalma és jó tárolhatósága miatt egész évben népszerű, különösen az őszi-téli időszakban, amikor az immunrendszer támogatásában kiemelt szerepe lehet.
Képek: NAK/Lévai Zsolt.
