„Éva, szívem, Éva, most érik a szilva” – a népdal ismeretlen szerzője elsősorban nem a termés betakarítására ösztönözte nevezett kedvesét, ezt már valamikor az általános iskola végén világossá tette számomra egy remek pedagógus, aki nem szorítkozott csupán a száraz ismeretanyag átadására. Arra viszont jó pár évet kellett várnom, hogy igazán megszeressem, megtanuljam értékelni ezt a nyár végétől akár október végéig frissen elérhető, szedhető gyümölcsöt.
Kis hazai szilvatörténelem
Egykori súlyát jól tükrözi az, hogy a szilvafák száma az összes többi gyümölcsfa együttes számát is felülmúlta az 1895-ös országos összeírás szerint. A Felső-Tisza és a Szamos alsó, torkolata fölötti szakaszának vidékét egyenesen a szilva hazájának nevezték egykor (Luby M. 1939), hiszen itt négy fajta él, különösebb emberi beavatkozás, támogatás nélkül.
A kékszilva/kökényszilva a gyümölcs mérete miatt kapta a nevét, de azzal szemben éretten mézédes. Lekvárnak nem igazán alkalmas, ám nem megy pocsékba, arrafelé pálinka készül belőle.
A penyigei/nemtudomszilva tojásdad alakú, gyümölcse hamvasabb és kétszer akkora, mint a kékszilváé, ebből készül a Szatmár aranyának isnevezett lekvár. A boldogasszonyszilva nagyobb, mint a penyigei, gömbölyű, setét-veres-kék színű. Nevét azért kapta, mert a klímaváltozástól mentes korban Boldogasszony napjára, vagyis augusztus 15-ére ért be.
Nem túl tiszteletteljes névadás eredménye a lotyó/fosószilva. Ez tulajdonképpen a Mirabolán, amely szigorúan pálinkának való – valószínűleg ez nem zaklatja fel túlzottan a hazai lakosságot, nem élik meg hiányként.
Félvadak
Ugyanezen a tájon terem a duránci, amelynek hosszúkás gyümölcse ízletes, nem magvaváló, evésre a legjobb. A berbencei magvaváló, aszalmánynak, lekvárnak jó. A veresszilvát, a fecskeszilvát szintén jól ismerik arrafelé.
Napjaink
A tavalyi év adatai szerint 5848 hektáron termeltünk szilvát, a termőterület folyamatosan csökken. Ha fellapozzuk a tíz évvel ezelőtti adatokat, akkor azt látjuk, hogy akkoriban 8000 hektárral rendelkeztünk.
Ami nem változott, az az, hogy a meghatározó termesztőkörzetek az észak-keleti térség és az ország középső része. Egy „normális” év 60-65 ezer tonna körüli szilvatermést hoz. Míg a szilva korábban jelentős exportcikkünk volt, az utóbbi három évben a terméskiesések miatt 2-4 ezer tonna közé korlátozódik a kivitt mennyiség.
A szilvaimportunk nem jelentős, az utóbbi öt évben 1-2 ezer tonna között mozgott. A világ első szilvatermelője Kína, de szomszédjaink, Románia és Szerbia is dobogós helyen vannak.
Negyedik legfontosabb gyümölcsünk
Ehhez képest „frissen” a szilvát alig esszük, sokkal inkább keresett pálinka, lekvár vagy aszalvány formájában. Pedig igencsak fontos lenne, amúgy frissen, fáról szüretelve fogyasztani, hiszen számos olyan tulajdonsága van, amelyért más, szerencsésebb társait már szuperélelmiszernek kiáltottak ki.
Például kevés cukor-, és magas víztartalom jellemzi. 100 gramm gyümölcs nagyjából 50 kalória (209 Kj) energiát zár a héja alá. Szénhidráttartalma pedig 10,3 g körüli. Vagyis a közvélekedéssel szemben nem egy cukorbombáról van szó.
Vitaminjai közül, ha a legfontosabbakat említjük, akkor azok az A-provitamin, a béta-karotin, a B1- és B2-, illetve csaknem valamennyi B-vitamin, továbbá a C-vitamin. Nagyobb mennyiségben tartalmaz ásványi anyagokat (kálium, kalcium, foszfor és magnézium) és cinket. A növényi antioxidánsok közül jelentősebb mennyiségben antocián színanyagokat és flavonoidokat tartalmaz, rutint és quercetint.
Terítve az alja, felszedjük hajnalra
Ha mindez kedvet hozott a friss termés megkóstolására, akkor nincs más dolgunk, mint az, hogy ellátogassunk a szeddlemagad.hu oldalra, majd felkeressük azokat az ültetvényeket, ahol a Čačanska lepotica, a Jojo, a Katinka, a Presenta, a Topfive, a Topper, a Stanley, a BlueFre, a Besztercei terem.
Ahogy azt megszokhattuk, a közvetlenül a termelőtől beszerzett gyümölcsök nemcsak sokkal zamatosabbak, mint sokat utaztatott társaik, de az áruk is jóval fogyasztóbarátabb. Információink szerint a legtöbb ültetvény 450-500 forint körüli összegért kínál egy kilogramm gyümölcsöt.
Jelenleg az alábbi helyszíneken lehet szedni vagy a termelőtől vásárolni ezt a méltatlanul háttérbe szorult gyümölcsöt. A termelőhelyek listája folyamatosan bővül, így érdemes vissza-vissza látogatni az oldalra.
Helyszínek:
Bács-Kiskun vármegye:
Kecskemét, Bács Zöldért Zrt.
Kecel, Dakota Kert
Fejér vármegye:
Gárdony, Borbás Kert
Soponya, Borbás Kert
Győr-Moson-Sopron vármegye:
Győrszentiván, Mészáros Gyümölcsös
Győrszentiván, Nagy Család Gyümölcsöse
Heves vármegye:
Gyöngyös, Székely Családi Gazdaság
Nógrád vármegye:
Borsosberény, Berényi Aronia Kert
Pest vármegye:
Érd, Elvira Major
Pécel, Hardi Miklós Kertje
Pomáz, Margitligeti út
Soroksár, MATE-MKSZM Nonprofit Kft. Soroksári fióktelepe
Szob, Nagy Családi Gazdaság
Szokolya, Lakati József Gyümölcsös
Tök Jó Gyümölcs
Somogy vármegye:
Csurgó, Ulrich Gyümölcsös
