Egyértelműen bebizonyosodott, hogy a hűvösebb időjárást és a rendszeresebb csapadékeloszlást mesterségesen nem lehet pótolni.
A csemegekukorica-termesztés hazánk egyik sikerágazata lehetne, ám számos ok miatt mégsem nevezhető annak. Pedig Magyarország Európa legnagyobb termelője ezen a téren, és a csemegekukorica (a zöldborsóval együtt) a hűtőiparnak az egynegyedét, a konzerviparnak pedig a háromnegyedét szolgáltatja.
A csemegekukoricát nagyjából 30 ezer hektáron termesztik idehaza, és feldolgozása és felhasználása miatt a zöldségnövények közé soroljuk, miközben a termesztésénél ugyanolyan problémákkal szembesülnek a gazdák, mint a szántóföldi növényeknél.
Itt pedig évek óta az aszály, a csapadékhiány, az extrém magas hőmérsékleti csúcsok jelentik rá a legnagyobb veszélyt. Öntözés nélküli termesztése kockázatos, de szerencsére Magyarországon az ültetvények 90 százaléka öntözött, ami nagy termésbiztonságot garantál.
Vagy legalábbis garantált eddig, az egyik termesztő ugyanis nemrég az InfoRádiónak nyilatkozva azt mondta, hogy a nagy meleget és az óriási UV-sugárzást már ezek a növények sem tudják tolerálni.
Pásztor Tamás őstermelő, a Tímári Csemege Szövetkezet igazgatósági tagja szerint az idei termés a tavalyinál alacsonyabbnak ígérkezik. A tartós 35-40 fok közötti hőhullámok olyan szintű légköri aszályt okoznak, hogy hiába öntöznek folyamatosan, képtelenek segíteni vele a növényeken. Egyértelműen bebizonyosodott, hogy a hűvösebb időjárást és a rendszeresebb csapadékeloszlást mesterségesen lehetetlen pótolni.
Most abban bíznak a magyar termesztők, hogy legalább a 17-18 tonnás átlagos terméshozam meglesz a földeken. Ez azért is fontos, mert a hazai csemegekukorica-vásárlók 99 százalékban magyar áruhoz jutnak hozzá, vagyis ezen a téren valóban önellátók vagyunk.
