Növényvédelem

Újabb sorscsapás érkezik: terjed Európában a japán cserebogár

Agrofórum Online

A japán cserebogarat 2014-ben írták le először Olaszországban, de már az Alpoktól északra is megtalálható. Nemcsak a rétek, legelők és gyepek vannak tőle veszélyben, hanem az erdők, szántóföldek és a gyümölcs-zöldség kultúrák is.

Idén nyáron Bázelben is regisztrálták a japán bogarat (Popillia japonica). Az Ázsiából származó invazív kártevő – nemcsak a pajor, hanem a kifejlett bogár is – a mezőgazdasági és erdészeti területeken azzal okoz kárt, hogy a leveleket, virágokat, gyümölcsöket és gyökereket is támadja, és több mint 300 gazdanövénye van.

Károsítja egyebek mellett:

  • a szántóföldi növényeket, például kukoricát, burgonyát és spárgát;
  • réteket, legelőket és gyepeket;
  • számos fafajt, különösen a gyertyánt és a hársat, de a gyümölcsfákat is;
  • zöldségféléket (paradicsom, bab);
  • rózsát és csipkebogyót;
  • gyümölcsféléket, mint például az eper, szeder, málna, áfonya;
  • és a szőlőt is.

Mivel gyorsan terjed és a tápnövényei nálunk is jelen vannak, nagy a kockázata annak, hogy a japán cserebogár hazánkban megtelepedjen. És ha elterjed, aligha lehet megállítani. Ezért a hatóság külön kéri a lakosságot, hogy aki ilyen bogarat lát, az jelentse a növényvédelmi hatóságoknak.

A japán cserebogár polifág kártevő, a lárva a gyökereket rágja, az imágó pedig több mint 300-féle növényfajt fogyaszt
A japán cserebogár polifág kártevő, a lárva a gyökereket rágja, az imágó pedig több mint 300-féle növényfajt fogyaszt

Hogyan lehet megállítani a japán cserebogár terjedését?

Ha a kártevő egyszer már megtelepedett, nagyon nehéz megszabadulni tőle. Az olaszországi tapasztalatok azt mutatják, hogy a rovar a megjelenését követő első néhány évben évente akár 10 kilométert is terjed.

A fejlődési ciklus a petéből bogárrá válásig egy év alatt befejeződik, ha az éghajlat kedvező számára. Ha a hőmérséklet tavasszal 10 °C fölé emelkedik, a lárvák a talaj felsőbb rétegeibe vándorolnak. Itt 4-6 hét múlva bebábozódnak és ivarérett bogárrá fejlődnek. Ezek májusban–júniusban kelnek ki.

A fő repülési időszak május közepétől augusztusig tart. Ekkor a bogarak tömegesen jelenhetnek meg. A nőstény 40-60 tojást rak legelőkön vagy akár a sportlétesítmények füves területein. Terjedését felgyorsítja, hogy a petéit 4-6 naponként rakja le, akár 10-15 alkalommal, miközben vándorol, így nagyon gyorsan terjed. A lárvák a fű gyökereit fogyasztják, a madarak és a vaddisznók pedig felforgatják a talajt, hogy a lárvákhoz jussanak.

A lárvák néhány hét múlva kelnek ki. Késő ősszel a talaj mélyebb rétegeibe költöznek, itt töltik a telet. Tavasszal visszatérnek a felső talajrétegbe, és újra elkezdenek táplálkozni és kárt okozni.

Védekezés a japán cserebogár ellen

A védekezésre mindig komplex folyamatként kell gondolni, mert önmagában egyik megoldás sem vezet százszázalékos eredményre.

Biológiai védekezés: A parazita fonálférgek, mint például a Heterorhabditis bacteriophora, hatékonyak a japán cserebogár lárvái ellen.

Kémiai védekezés: A szintetikus piretroidok és más rovarölő szerek mellett az azadirachtin hatóanyagú, neem olajat tartalmazó termékek is engedélyezettek a gyümölcsösöket, zöldségeket támadó bogarak ellen.

Mechanikai védekezés: A gyökérkártevők ellen olyan talajművelő eszközök is használhatók, amelyek csökkentik a lárvák és a bábok számát.

Fotó: Pixabay

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Az invazív ázsiai lódarázs visszaszorításában magyar kutatók is segítenek

2024. szeptember 16. 11:10

A módszer lényege, hogy egy miniatűr jeladót rögzítenek a darazsakra, így azok elvezetnek a fészekhez.

A Salmonella baktérium lehet a klímaváltozás egyik nyertese

2024. szeptember 6. 13:10

A meleg és a pára nemcsak a növénybetegségeknek kedvez, hanem a nyomukban elszaporodó Salmonellának is, amely a nyers zöldségekkel fertőz.

Legfontosabb tudnivalók a gyomirtó szerek okozta károkról

2024. szeptember 2. 14:40

A gyomirtó szerek használata körültekintést igényel, mert elővigyázatlan használatukkal több kárt lehet okozni, mint hasznot.

Szántóföldi védekezés a meztelencsigák ellen

2024. augusztus 27. 10:40

Az év első fele kedvezett a csigák felszaporodásának. Bár még nem tudjuk, mit hoz az ősz, érdemes rájuk felkészülni, különösen repce vetése esetén.

A goji bogyó ellensége: ördögcérna gubacsatka (Aceria kuko)

2023. november 22. 12:40

Magyarországon a burgonyafélék (Solanaceae) családjába tartozó leggyakoribb fajokat 12 nembe sorolják. Vannak közöttük fontos élelmiszernövények (pl.: burgonya, paprika, paradicsom, tojásgyümölcs/padlizsán), élvezeti növények (pl.: dohány), gyógyászati drogot szolgáltató fajok (beléndek, csattanó maszlag), dísznövények (pl.: petúnia) és az utak mentén, parlagokon, kertekben, mezsgyéken és szántóföldeken előforduló gyomnövények (pl.: fekete csucsor). A fajok jelentős része adventív (behurcolt vagy behozott).

Érdemes megtartani és teleltetni a megrágott levelű muskátlit?

2023. december 5. 04:36

Muskátli levelein sok apró rágást találtam, mi okozza? Hogyan védjem meg a növényemet? Érdemes megtartanom, és ilyen állapotban teleltetnem?

Az étkezési paprika növényvédelme - növénykórtani problémák (2/1.)

2019. március 28. 09:17

A hajtatott paprika legfontosabb növénykórtani problémái között szerepel a paradicsom bronzfoltosság vírus (TSWV), amelynek terjesztésében a nyugati virágtripsz játszik szerepet.

Mi károsítja a kőrisfák levelét?

2019. szeptember 21. 04:36

D. Edit kérdése: Kőrisfáim levelei összetekerednek, majd hervadnak, elhalnak. Mi okozhatja ezeket a tüneteket?