A Meteorológiai Világszervezet (WMO) új frissítése szerint 60%-os, az amerikai Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlat-előrejelző Központja (CPC) előrejelzése szerint 71 százalékos valószínűséggel alakul ki La Niña jelenség szeptembertől.
La Niña spanyolul kislányt jelent, de időnként anti-El Niñónak vagy egyszerűen „hideg eseménynek” is nevezik. Nem meglepő tehát, hog a La Niña az El Niñóval ellentétes hatású.
Észak-Amerika
A La Niña jelenség idején a passzátszelek még a szokásosnál is erősebbek, több meleg vizet tolva Ázsia felé. Az amerikai kontinens nyugati partjainál a feláramlás fokozódik, ami hideg, tápanyagban gazdag vizet hoz a felszínre. Ez általában szárazsághoz vezet az Egyesült Államok déli részén, valamint heves esőzésekhez és áradásokhoz a Csendes-óceán északnyugati részén és Kanadában.
A La Niña évében Amerikában a téli hőmérséklet délen melegebb, északon pedig hűvösebb a szokásosnál. A La Niña súlyosabb hurrikánszezont is okozhat.
Ezek az éghajlati feltételek várhatóan 2025 január–márciusáig fennmaradnak. A La Niña azzal, hogy a csapadékmennyiség csökkenését okozza az észak-amerikai területeken, a mezőgazdasági területekre is veszélyt jelent.
Dél-Amerika
Ez a fejlemény súlyosbíthatja a meglévő aszályhelyzetet is. Az AccuWeather meteorológusai szerint különös figyelmet kell fordítani Argentínára, Uruguayra és Brazília délkeleti részére, ahol nyáron aszályproblémák és csökkent terméshozamok várhatók.
Ugyanakkor Brazíliában 2024 utolsó negyedévében egyre több csapadékra számítanak, ami lehetővé teheti a helyi szójatermesztők számára, hogy a 2024/25-ös szezonban magasabbtermést érjenek el olajos magvakból az előző évhez képest.
Európa
Tudjuk, hogy az időjárási jelenségek hatással vannak a Csendes-óceán hőmérsékletére, de hogyan hatnak Európára?
Észak-Amerikában az El Niño vagy a La Niña megérkezésének egyértelműbb hatásai vannak. Minél távolabb kerülünk azonban a csendes-óceáni epicentrumuktól, annál kevésbé kiszámíthatóak a változások. Ráadásul ezek a jelenségek Európában sokkal kisebb mértékben fejtik ki a hatásukat, de változások így is megfigyelhetők.
Az Azori-szigetek feletti magas légnyomás és az Izland feletti alacsony légnyomás közötti egyensúlyra törekvés befolyásolja a szelek áramlását. Ez azért fontos, mert ez a sáv az Atlanti-óceánon keresztül szállítja az esőt, és ez határozza meg, hogy hol esik Európában.
Míg az El Niño melegebb telet hozhat Európába és az Egyesült Királyságba, addig a La Niña általában hidegebb telet eredményez. A jelenlegi – rendkívül bizonytalan – előrejelzések szerint tehát az előttünk álló télen alacsonyabb légnyomásértékek várhatók és hidegebb lehet, mint tavaly.
Azt mindenképpen szem előtt kell azonban tartani, hogy bizonytalan és a mi területünkön nagyon gyenge hatású változásokról van szó, ezért biztos előrejelzést az idei télre semelyik meteorológiai szolgálat sem tud adni.
Fotó: Pixabay