23℃ 12℃
október 6. Brúnó, Renáta, Renátó
Növénytermesztés

Miért nem fertőzöttek általában a vírusos növények magjai?

Agrofórum Online

A tudósok kiderítették, hogy a növények hogyan akadályozzák meg a vírusok átadását a termésüknek. A felfedezés segíthet az emberi betegségek anyákról gyermekre történő átvitelének megakadályozásában is.

A növényi vírusok gyakran a vetőmag-kereskedelem révén terjednek. Éppen ezért probléma, hogy a beteg növény termésében is jelen lehet a vírus.

Mi az alacsony fertőzési szint oka?

A folyamatban az a különös, hogy ha egy vírusos anyanövény például 100 magot terem, akkor a palántáknak valószínűleg csak 0-5%-a lesz fertőzött. A tudósok már egy évszázada vizsgálják, hogyan képesek az anyanövények megakadályozni, hogy a vírus a következő generációra átterjedjen. Egy kutatócsoport ezt a rejtélyt akarta megoldani. Ennek érdekében meghatározta az immunrendszerben azt az útvonalat, amely megakadályozza a vírus átadását a szülőktől az utódokra, amit vertikális átvitelnek is neveznek.

Ehhez a mustárfélék családjába tartozó növény, az Arabidopsis több száz fajtáját oltották be uborka-mozaikvírussal. Ez a vírus a neve ellenére több mint 1000 növényfajt képes megfertőzni, és sárgulást, gyűrű alakú foltokat okoz, valamint a levél- és a termés felületén jellegzetes mintázatot hoz létre. Ezután a kutatók elemezték a növényeket, hogy megtudják, mely gének teszik őket és a vetőmagot ellenállóbbá a vírussal szemben.

Úgy tűnik, hogy két gén játszik ebben jelentős szerepet, melyek csak a magok fejlődésének korai szakaszában működnek. Ezek a gének az úgynevezett RNS-interferencia útvonalon működnek.

A sejtekben a genetikai információ a DNS-ből RNS-vé, majd fehérjékké alakul át. Néha a kettős szálú RNS-t kisebb darabok keletkeznek, amelyeket kis interferáló RNS-nek vagy siRNS-nek neveznek. Ezek a fragmentumok blokkolják a fehérjék termelését, amelyek közül néhány a behatoló vírusból származhat.

Hogyan fertőzhetnek a vírusok mégis egyik generációról a másikra?

Hipotézisük vizsgálatához a kutatók olyan mutáns növényeket állítottak elő, amelyekben két kulcsfontosságú RNS-interferencia-útvonal génjét törölték. E két enzim nélkül a növény nem tud siRNS-t előállítani a vírusfertőzések gátlására. A siRNS-ek nélkül pedig a vírusellenes immunutak nem működnek.

A mutáns növények normálisan nőttek és magokat is termeltek. Amikor azonban a két enzimet nélkülöző növényeket megfertőzték az uborka-mozaikvírussal, nagyon súlyos tünetek jelentkeztek rajtuk. Kevesebb magot termeltek, és ami még fontosabb, tízszeresére nőtt a vírusátvitel aránya. Az új palánták akár 40%-a is fertőzött volt.

A következő kérdés, amire a kutatók választ kerestek, az volt, hogy a nem mutáns növények magjainak kis százalékát hogyan képesek a vírusok mégis megfertőzni. Kiderült, hogy a vírus egy olyan fehérjét termel, amely blokkolja az RNS-interferencia útját az anyanövényekben.  

Az emberi szervezetben is jelen van a folyamat

A kutatócsoport a továbbiakban azt teszteli, hogy a magokban azonosított immunútvonal erősítésével tovább tudják-e csökkenteni a vírusátvitel arányát. Mivel ez az útvonal széles körben jelen van számos szervezetben, beleértve a gerincteleneket, gombákat és emlősöket, a felfedezés az állati és emberi betegségek megelőzésében is segítséget jelenthet.

Ilyen lehet például a Zika-vírus, amely súlyos születési rendellenességeket, többek között mikrokefáliát és más agyi rendellenességeket okozhat. A kutatók azt remélik, hogy a felfedezést felhasználhatják a vertikális Zika-átvitel arányának csökkentésére, például a vírusfehérjére ható gyógyszerek fejlesztésével.

Fotó: Pixabay

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Új irányt vesz a szója nemesítése: az aszály ellen is segíthet

2026. október 4. 07:10

Mélyebbre hatoló gyökérzetű szóját fejlesztenek amerikai kutatók. A cél a jobb vízhasznosítás és a talaj szénkészletének növelése.

Háromszor nyitják ki évente: mit őriznek a sarkvidéki magbunkerben?

2026. október 2. 07:10

Több mint 1,4 millió vetőmagmintát őriznek a svalbardi magbunkerben. A gyűjtemény a jövő növénynemesítéséhez is fontos tartalék.

Érett már a napraforgómag? Három jel, amelyet érdemes figyelni

2026. szeptember 28. 11:10

Mikor érdemes levágni a napraforgó fejét? Három jól felismerhető jel segít eldönteni, hogy elérkezett-e a magok betakarításának ideje.

Búza és szója egyszerre a területen – ilyen a váltakozó vetés

2026. szeptember 26. 16:10

Üzemi körülmények között vizsgálták, hogyan termeszthető együtt az őszi búza és a szója. Kihívást jelentett, hogy az egyes műveleteket különböző időben kell végezni a két kultúrában.

Öntözés és alkalmazkodás nélkül veszélybe kerülhet a hazai vetőmag-előállítás

2026. május 12. 08:10

A Vetőmag Szövetség szerint a tartós aszály miatt a termelésbiztonság és a vetőmagok minősége is egyre nagyobb kockázatnak van kitéve.

Klímastabil kukoricák a kiemelkedő termésért

2024. december 5. 12:10

Ne hagyja, hogy az éghajlatváltozás rányomja bélyegét a gazdálkodására: válasszon a Magyarországon már bizonyított kukorica-vetőmagok közül!

RAPOOL-REPCÉK 2020: SHREK

2020. június 17. 11:02

A SHREK kiváló termőképességű középérésű hibrid, amelynek őszi fejlődési erélye kiemelkedő, így megkésett, kései vetésekhez is alkalmazható.

Az IAEA és a FAO vetőmagokat küld az űrbe

2022. november 29. 08:25

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) és az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) vetőmagokat küldött az űrbe, hogy fokozzák a Földön az éghajlatváltozás pusztításaihoz alkalmazkodni képes új növénykultúrák kifejlesztésére irányuló közös erőfeszítéseiket.