Úgy tűnik a pisztácia termesztésére egyre több lehetőségünk nyílhat Magyarországon is. Legalábbis Badics László sikerekről számol be köveskáli, permakultúrás területén, ahol nemcsak pisztácia terem, hanem sok már egzotikusnak mondható gyümölcshozó fafaj is.
A pisztácia fája jellegében leginkább a cserszömörcére hasonlít, hiszen a szömörcefélék családjába tartozó növényről van szó. Kétlaki növény lévén a termésképzéshez hím- és nőivarú növényekre is szükség lesz. Az értékes termésű, gyantás illatot árasztó növény jó választás lehet ott, ahol az aszályos körülmények miatt más növény nehezen állja meg a helyét, jóllehet, hazánkban még nagy ültetvényes tapasztalatok nincsenek.
Hazai úttörő a pisztácia termesztésében
Badics László a hazai úttörők közé tartozik, és tapasztalatai értékesek lehetnek a vállalkozó szelleműek számára is. Terméshozama 15-20 éves korára éri el a maximumát, és abban az esetben, hogyha nem zsarolják le a fát (gondoljunk csak az intenzív termesztésre Kaliforniában), ez a terméshozam hosszú távon is fenntartható, de ettől kezdve nem számíthatunk a hozam növekedésére.
A pisztáciának is kell a fagy
A pisztáciának is kell a fagy, a téli mélynyugalomra: László szerint a mínusz 20-25 fok is elviselhető a növény számára, és úgy véli, hogy az egyébként rendkívül dekoratív növény dísznövényként egyáltalán nem igényel öntözést, azonban, hogyha termő fát szeretnénk, 2-3 öntözést meghálál.
Kedvező termőhely
Ugyan a pisztáciának még nem a legkedvezőbb a hazai klíma, mivel nem eléggé aszályos az esősebb időszakok miatt, a talaj, termőhely tekintetében találhatunk kielégítő helyet számára. Kerülni kell a fagyzugos, párás, megrekedő levegőjű területeket, ahol a talaj köves, sziklás, és egyben tápanyagdús is.
Badics László bazalttörmelékkel egészítette ki a köveskáli talajt, bár óva int attól, hogy a fiatal fák gyökerét túlzottan terítsük a sötét színű kőzettörmelékkel, hiszen az a nyári időszakban perzselheti a fiatal pisztáciát. A talajkezeléstől a zamatanyagok gazdagodását várja a termelő.
A növény természetes környezetében sokkal kevesebbet terem, a fenntarthatóság szellemében azonban pelletált marhatrágyát a gyökérzónába juttatva nagyobb sikereket érhetünk el.
További részletekért tekintsd meg videónkat!