Idén különösen súlyos a rendkívül fertőző madárinfluenza megjelenése a szomszédos Ausztriában. A felső- és alsó-ausztriai farmokon több ezer csirkét leöltek, a bécsi egészségügyi minisztérium most megpróbálja megakadályozni, hogy romoljon a helyzet.
A 2000-es évek óta a madárinfluenza (HPAI) agresszív változatai jelentik az egyik legnagyobb gondot az európai baromfiipar számára minden évben. Eddig azonban mindig a tengerparti területek voltak a leginkább érintettek, idén azonban Közép- és Kelet-Európa – és így Ausztria – bizonyul a legnagyobb epicentrumnak az EU Élelmiszerbiztonsági Hatóságának (EFSA) „madárinfluenza-radarja” szerint.
A vírusnak jó a hideg időjárás
„Több mint 20 éve dolgozom az állatorvosi területen, de még soha nem találkoztam ilyesmivel” – számol be Ulrich Herzog, az Egészségügyi Minisztérium osztályvezetője. Herzog szerint Ausztriában az elmúlt években mindig szerencsések voltak az emberek, sajnos idén ez nem így van.
A madárinfluenza mindig tavasszal és ősszel fordul elő, amikor a vadon élő madarak vonulnak, az ürülékükkel terjesztik a vírust, amely hideg hőmérsékleten jó három hónapig fertőzőképes marad.
„Ha összehasonlítjuk a 2023-as és a 2024-es évet, azt látjuk, hogy idén korábban nőtt az esetek száma” – elemzi Friedrich Schmoll, az AGES állategészségügyi osztályának vezetője.
Az árvíz hatásai
Október elején jelentették a szezon első esetét egy házi baromfiállományban a felső-ausztriai Braunau körzetben. Amstetten kerületben öt cég és néhány vadon élő madár tesztje mostanra pozitív lett. Ez azt jelenti, hogy a betegség eljut az osztrák baromfitenyésztés központjába. Amstetten 3,3 millió állatával az ország legmagasabb baromfisűrűségű kerülete.
„Az első hullámot kicsit későbbre vártuk volna” – ismeri el Herzog. Az AGES a szeptemberi árvízzel való összefüggést is vizsgálja. A madarak állóvízben hagyott ürülékének köze lehet a terjedéshez.
Több százezer állatot öltek meg
Az érintett gazdaságokban eddig több mint 230 000 csirkét és pulykát kellett leselejteznie egy holland tulajdonú cégnek. Ezek többsége egy biberbachi cégnél volt, ahol a hatalmas logisztikai erőfeszítések miatt katonai segítségre is szükség volt.
A teherautók 137 000 elhullott csirkét Tullnba szállították tetemfeldolgozásra. Legutóbb az 1970-es években volt szükség ilyen szintű beavatkozásra, amikor a ragadós száj- és körömfájás (FMD) terjedt el a kérődzők körében az Enns környékén.
Ausztria kockázati terület
A vízimadarak terjesztik a vírust, de ritkán mutatnak tüneteket. Mára egész Ausztria fokozott HPAI-kockázatú területnek minősül. A baromfitenyésztőket arra utasítják, hogy hálókkal és fedett helyekkel védjék állataikat a vadon élő madarakkal való érintkezéstől.
Az állatokat csak zárt helyen szabad etetni és itatni. Ez utóbbihoz olyan ivóvizet kell használni, amelyhez a vadon élő madarak nem fértek hozzá – írt az osztrák Bauern Zeitung. A szakértők szerint a tüneteket csak ritkán mutató, de a vírust terjesztő kacsákat és libákat is el kell különíteni a többi házi baromfitól.
Jelek
Gyorsan fel lehet ismerni a madárinfluenza tüneteit: a lappangási idő egy-három nap. Légzési problémák, csőrlégzés jelentkezik; orrfolyás, zöldes-vizes színű hasmenés; vérzés; duzzanat a fej területén, neurológiai tünetek; a tojásrakási teljesítmény csökkenése, vékony vagy hiányzó tojáshéj; csökkent élelmiszer- és vízbevitel; fáradtság és láz a tünet.
Magyarország
Hazánkban is rohamosan terjed a madárinfluenza, a vírus H5N1 altípusát mutatta ki a Nébih laboratóriuma az elhullott állatokban.
Baranya vármegyében az érintett állomány felszámolása és a járványügyi nyomozás folyamatban van. Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyékben is szigorú intézkedéseket rendeltek el. Tilos a baromfi és más, fogságban tartott madarak vásárokba történő bevitele Magyarország teljes területén.
(Kép: Pixabay)