Növénytermesztés

Búzatermesztés 200 évvel ezelőtt

Agrofórum Online

A mai, erősen gépesített módszerekhez képest a búzatermesztés 200 éve fizikailag sokkal megterhelőbb és időigényesebb volt, mint manapság. De milyen munkafolyamatok történtek, mire a búzát végre el tudták tárolni?

A talaj előkészítése és a vetés

A talaj előkészítése a vetéshez általában az előző év őszén kezdődött. A talajművelés fontos része volt a szántás, amelyet ló vagy ökör által húzott fa- vagy vasekével végeztek. Ezek sokkal kevésbé voltak hatékonyak, mint a modern gépek, de lehetővé tették a földművesek számára a talaj feltörését és a vetésre való előkészítését. Ezután a talajt boronával tovább törték és egyengették. Ezt gyakran egyszerű fa- vagy vaskaróval végezték, amelyet szintén állatok húztak.

Magát a vetést általában kézzel végezték. A gazdák a búzamagokat egyenletesen szórták szét a talajon. Ez a technika nagy szakértelmet és tapasztalatot igényelt- A vetés után a földet gyakran újra boronálták, hogy a magokat enyhén beborítsák a földdel, és megvédjék őket a madaraktól és más állatoktól.

Növényápolás

A vegetációs időszak alatt a búzaföldek folyamatos foglalkozást igényeltek. Az egyik legnagyobb kihívást a gyomirtás jelentette, mivel a gyomok túlnőttek a fiatal búzanövényeken, és elhasználták a fontos tápanyagokat és a vizet. A gyomirtást kézzel, kapákkal és gyomkésekkel végezték, ami nagyon munkaigényes tevékenység volt. A gazdáknak rendszeresen végig kellett járniuk a földeket, és eltávolítaniuk a gyomokat, hogy a búzanövényeknek elegendő helyük legyen a növekedéshez.

A kártevők és betegségek szintén veszélyt jelentettek a termésre. A gazdáknak azonban csak kevés eszközük volt e veszélyek elhárítására. Gyakran támaszkodtak olyan hagyományos módszerekre, mint a kártevők elriasztására szolgáló kísérőnövények ültetése vagy hamu és mész kiszórása a talaj javítása és a kártevők ellen.

Betakarítás

A betakarítás a búzatermesztés egyik legmunkaigényesebb fázisa volt. Késő nyáron kezdődött, amikor a búza megérett. Az aratást szinte kizárólag kézzel, sarló és kasza segítségével végezték. A parasztok lekaszálták a búzát, és kévékbe kötötték. Ezeket a kévéket aztán száradni hagyták. Néhány napos száradás után a kévéket szekerekre rakodták, és elvitték kicsépelni. A cséplés, azaz a szemek elválasztása a száraktól és a héjtól, különösen nehéz feladat volt. A munkások ritmikusan verték a kévéket, hogy a szemeket szétválasszák. Ez nemcsak fizikailag megerőltető, hanem időigényes tevékenység is volt.

Tisztítás és tárolás

Miután a búzát kicsépelték, a szemeket meg kellett tisztítani, hogy eltávolítsák a pelyvát, a szennyeződéseket és a gyommagvakat. Ezt általában rostálással végezték.

A búzaszemeket ezután zsákokba töltötték, és száraz, jól szellőző helyen tárolták a penészesedés megelőzése érdekében. Sok gazdálkodónak voltak erre a célra speciális magtárai vagy pajtái. A jó tárolás kulcsfontosságú volt a búza minőségének megőrzése és a kártevők vagy a nedvesség okozta veszteségek elkerülése érdekében.

A technológiai fejlődés és hatása

A 19. század folyamán a technológiai fejlődés fokozatosan kezdte megváltoztatni a mezőgazdaságot. A mechanikus cséplőgépek bevezetése az 1830-as és 1840-es években sokkal egyszerűbbé és hatékonyabbá tette a cséplési folyamatot. A gépeket kezdetben lovak hajtották, majd később gőzgépek váltották fel őket, amelyek lehetővé tették a termelékenység jelentős mértékű növekedését.

A jobb ekék és más mezőgazdasági eszközök kifejlesztése szintén hozzájárult a talajművelés és a vetés javításához. Ezek az újítások azonban társadalmi változásokat is eredményeztek, mivel kevesebb munkaerőt igényeltek, és így sok mezőgazdasági munkás életét változtatták meg.  

Fotó: Pixabay

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A napraforgónak előbb csak a fele kelt ki, mégis csúcstermésnek örülhetett egy gazda

2025. december 30. 09:10

Vajon milyen tényezők határozzák meg azt, hogy egy növényi kultúra kiemelkedő terméseredményt hozzon? Egy biogazdálkodót nagy meglepetés ért az idei szezonban.

1000 munkaórát tett idén egy fiatal lány a kombájnjába, őrült dologra vállalkozott

2025. december 27. 16:10

Képtelenség eldönteni, hogy őrült kalandba vagy jól átgondolt vállalkozásba fogott-e egy fiatal gazdalány Amerikában.

Millió hibát elkövethetünk a komposzttea elkészítésekor, felsoroljuk, mire érdemes ügyelni

2025. december 23. 09:10

A komposzt és a komposzttea tulajdonságaiban alapvető különbségek vannak, érdemes ezt figyelembe venni, különben kárt okozhatunk a kertünkben, növényeinkben.

Decemberben aratják az árpát, ez a legnagyobb fricska a természettől

2025. december 20. 09:10

A klímaváltozás újabb érdekes következménye, hogy a kísérletezéstől nem félő gazdaságok jelentősen kibővíthetik a másodvetésű növények körét.

Betakarítás mesterfokon – John Deere kombájnok

2023. május 19. 13:22

Közeledik a nyári betakarítási szezon, amely minden gazdálkodónak az évben az egyik legfontosabb művelet.

Miért lesz fás a karalábé és reped fel?

2023. július 29. 04:39

Az utóbbi években nem sikerül jól a karalábétermesztés, a legtöbb gumó fás belül és fel is szoktak repedni. Kérem szépen válaszukat! Miért lesz fás a karalábé, és miért reped fel?

Így termelnek szezonon kívül szamócát

2024. január 21. 14:10

Régóta lehet tudni, hogy a robotoknak, az automatizálásnak és a mesterséges intelligenciának köszönhetően a mezőgazdaság területén ugrásszerű fejlődés várható.

Aratás közben külön gyűjti össze a gyommagvakat egy új kombájn – de vajon miért?

2023. november 18. 13:10

Újfajta cséplési eljáráson dolgozik egy német egyetem. A megoldás lényege, hogy a gyomnövények magjait a betakarítógépek külön tudják kezelni a kultúrnövény magvaitól.