A húsfogyasztás és az állattartás módja közötti kapcsolat egyre inkább a középpontba kerül az európai fogyasztók tudatosságának növekedésével.
Míg a szupermarketekben már megszokottak a húsok származására és az állattartás körülményeire vonatkozó jelölések, addig az éttermekben és gyorséttermekben ez a gyakorlat még nem elterjedt. A német kormány most azon dolgozik, hogy ezen a területen is bevezesse a kötelező állattartási jelöléseket.
A hamburgi Mönckebergstraße egyik népszerű gyorséttermében, a Mö-Grillnél a vásárlók sorban állnak egy gyors harapnivalóért a karácsonyi bevásárlás közepette. Bár a grillen sülő kolbászok ínycsiklandóak, kevesen tudják, milyen körülmények között tartották az állatot, amelyből a hús származik.
A megkérdezett vásárlók közül többen is pozitívan fogadnák a hús származására vonatkozó információk feltüntetését.
Honnan származik?
Jakob Edelmann szerint „éppen ebben az időben, amikor mindannyian foglalkozunk azzal, honnan származik a hús, jó lenne egy ilyen jelölés”.
Jörg Severin is fontosnak tartja, bár aggódik a megvalósíthatóság miatt: „Csak azt nem tudom, hogyan lehetne ezt gyakorlatban megvalósítani.”
Claudia Gretz pedig úgy véli: „Szeretném tudni, honnan származik a hús, amit eszem, de nem biztos, hogy kötelezővé kellene tenni.”
Csökken a húsfogyasztás
A német törvényhozásban, a Bundestagban nemrégiben vitatták meg azt a törvénymódosítást, amely kötelezővé tenné az állattartási körülmények jelölését a vendéglátóiparban is. Renate Künast, a Zöldek képviselője rámutatott, hogy „a Németországban előállított sertéshús egyharmadát éttermekben fogyasztják el”.
Szerinte a kötelező jelölés a gazdák érdekeit is szolgálná, mivel „az emberek kevesebb húst esznek, és akik még mindig állatokat tartanak és húst termelnek, azoknak a piacon egyértelműen felismerhetőnek kell lenniük”.
Künast hangsúlyozta: „Az emberek tudni akarják, hogyan tartották az állatot, hol tartották, és mire költik a pénzüket. Joguk van ezt tudni!”
2025 nyara hoz változást
A német kiskereskedelemben már létezik egy önkéntes jelölési rendszer, amely négy színkóddal (a vöröstől a zöldig) jelzi az állattartás módját, a ketreces tartástól a prémium kategóriáig. 2025 nyarától ez a jelölés kötelezővé válik a kiskereskedelemben, biztosítva, hogy a fogyasztók széles körben hozzáférjenek ezekhez az információkhoz.
Újranyomtatott étlapok
A Német Szálloda- és Vendéglátóipari Szövetség (Dehoga) azonban bírálja a javaslatot, „bürokratikus őrületnek” nevezve azt. Jens Stacklies, a szövetség képviselője szerint: „Újra kellene nyomtatnom az összes étlapot. Ezeket folyamatosan frissíteni kellene. Mindig egyeztetnem kellene a beszállítóval, hogy valóban azt szállítja-e, amit ígér.”
Költségek
A Német Gazdálkodók Szövetségének (DBV) elnöke, Joachim Rukwied a hús magasabb árát szorgalmazza. Szerinte a jobb állatjóléti körülmények megteremtése építési beruházásokat igényel a gazdáktól, ami jelentős költségekkel jár.
A gazdáknak azonban gyakran hiányoznak a pénzügyi források és a hosszú távú tervezési biztonság ahhoz, hogy ezek a beruházások megtérüljenek – írta honlapján a német ZDF televízió.
Kompromisszumkeresés
A fogyasztók egyre inkább érdeklődnek az iránt, honnan származik az ételük, és milyen körülmények között tartották az állatokat. A kötelező jelölés bevezetése a vendéglátóiparban növelheti az átláthatóságot és a fogyasztói bizalmat, ugyanakkor kihívásokat jelenthet az éttermek és gyorséttermek számára a megvalósítás terén.
A törvényhozók és az érintett iparágak közötti párbeszéd kulcsfontosságú lesz annak biztosításában, hogy a fogyasztók megfelelő információkhoz jussanak, miközben a vállalkozások is képesek legyenek alkalmazkodni az új követelményekhez.
(Kép: Pexels)
