Már mindenki számára nyilvánvaló lett, hogy a klímaváltozás miatt meg kell változtatni az eddigi termelési szokásokat. Nem lehet csak a négy nagy növényre (búza, kukorica, napraforgó és repce) támaszkodni a profitábilis gazdálkodásban.
Szükséges újabb fajokat bevonni a termelésbe, hogy a gazdaságok pénzügyileg biztonságosabb talajon álljanak. A pénzügyi haszon nem csak a magasabb termésszintben, hanem a vetésforgó miatti tápanyag-gazdálkodásban is tetten érhető. A hatékony, pénztárcabarát gazdálkodás kialakításánál fontos, hogy új fajokat és fajtákat vezessünk be a vetésforgókba.
Egy fontos növényfaj, amire a szántóföldi gazdálkodás stabilitását alapozni lehet még ezekben a szélsőséges időjárási körülmények között, az a szója. Nem minden területen lehet sikeresen termelni, de aki be tudja illeszteni termelési rendszerébe, az nem fog csalódni.
A GMO-mentes szója iránt nagy a kereslet, hiszen nem csak Magyarország, hanem az EU is komoly szójaéhségben szenved és hatalmas importra van szüksége a minőségi takarmányozás biztosítása miatt. Tehát a szója biztos felvevőpiaccal rendelkezik. A gazdának csak azt a biztonságos területet, megbízható fajtát és megfelelő agrotechnikai módszert kell megtalálnia, ami bevételhez juttatja.
Ott, ahol a kukoricát
A szója termesztéséhez célszerű azokat a termőhelyeket választani, ahol a kukoricát is sikeresen lehet termelni. Ezért csak olyan helyeken ajánljuk a termelését, ahol elegendő csapadék vagy öntözési lehetőség áll rendelkezésre.
Fontos a magasabb páratartalom, ezért előnyt élveznek azok a területek, ahol a reggeli harmatok jelen vannak még csapadékmentes időszakokban is. Erdőszélek, csatornák, folyó- és patakmenti területek a legideálisabb termőhelyek.
Különösen oda kell figyelni a vetőmagoltásra is. A fémzárolt vetőmag vásárlása garanciát jelent a minőségi, nitrogénkötő baktériummal oltott vetőmag beszerzésére. A baktériumoltás a hüvelyszámot és így a terméshozamot is növeli, de még annak minőségi paramétereit is javítja, emelve a fehérje- és olajtartalmat.
Az egyre melegebb tavasz és a forró nyár miatt érdemes a vetésidőt előbbre hozni, már április végén lehet vetni és nem kell feltétlenül megvárni a májust.
Dupla gabonasortávra
A fajtaválasztásnál fontos szempont az érésidő, a koraiság. A tenyészidővel szorosan összefügg a növekedési, fejlődési típus. A nagyon korai fajták determináltan növekednek, azaz nem nagyon ágaznak el. Őket mindenképpen dupla gabonasortávra kell vetni.
A középérésű fajtáknál több lehetőség van, mert ebben a csoportban féldeterminált, bokrosodó fajták vannak, melyeket dupla gabonasortávra (maximum 550 ezer mag/ha) vagy kukoricasortávra (155 ezer mag/ha) is lehet vetni.
Általánosságban elmondható, hogy a dupla gabonasortávon mértük a legmagasabb terméshozamokat a kísérleteinkben.
Fajtától függően akár 30-60%-kal is magasabb volt a terméshozam. Van ugyanakkor néhány hátránya is ennek a művelési módnak: magas a vetőmagszükséglet, nem lehet kultivátorozni, a növények állóképessége gyengébb és csapadékos időben a betegségek hamarabb megjelenhetnek.
A nagyobb tőszám viszont mérsékli a gyomosodást. Tehát ahol megbízhatóan kivitelezhető a gyomirtás, ott az alacsonyabb vetőmagnormát lehet használni. A kukoricasortáv esetében a sorközök később zárulnak és ha nem tudunk kultivátorozni, nagyon erős lehet a gyomosodás, a virágzási periódus elhúzódik és a vadkár is jelentősebb lehet, ha nincs kerítés vagy villanypásztor.
Ellenben az arathatóság javul, a rothadás mértéke csökken, a növények állóképessége is jobb. A virágzási idő elhúzódása lehet pozitív tulajdonság is, hiszen ezen az életszakaszon múlik, hogy potenciálisan mekkora termés képződhet és egy hosszabb virágzási periódus segítheti a hőhullámok okozta kár mérséklését.
A kisebb hektáronkénti növényszám az aszály által veszélyeztetett régiókban segítheti a növények túlélését, mert a növények közötti versengés kisebb a talaj vízkészletéért. Azt javasoljuk, hogy az alföldi, aszályosabb körülmények között inkább az alacsonyabb tőszámot vetve érdemes termelni, de fontos odafigyelni a gyomosodás megelőzésére (kultivátorozás, precíz vegyszeres gyomirtás).
dr. Nagy Zoltán, Garamszegi Tibor
Gabonakutató Nonprofit Kft., Szeged
A cikk teljes terjedelmében az Agrofórum újság 2025. februári Extra számában olvasható.
