Jóllehet a hazai szántóföldi növénytermesztés vetésszerkezetében a magas fehérjetartalmú növények részaránya csupán a töredékét képezi annak, ami a hazai igényeket képes lenne kielégíteni, az utóbbi időben bevezetett kiemelt uniós támogatások, a GMO-mentes szója iránti megnövekedett igény és a fehérjeimport csökkentése érdekében évről évre egyre több próbálkozás történik a szója magyarországi termesztésének felfuttatására. A fehérjeprogramokhoz illeszkedő, jövedelmező szójatermesztés azonban csak a technológiai elemek pontos betartásával és megfelelő szakmai felkészültséggel valósítható meg.
A szójatermesztés kritikus technológiai elemeinek sorába tartozik a növényvédelem kérdése. Ennek egyik alappillére minden kétséget kizáróan a növényállomány gyommentességének biztosítása, a másik pedig a különféle rovarkártevők elleni sikeres védekezés megvalósítása.
Jelen ismereteink szerint a szójának nincsenek speciális kártevői, ezért termesztése során elsősorban a polifág (sok tápnövényű) fajok károsításával kell számolni. Közülük legnagyobb veszélyt a különösen száraz, meleg nyarakon tömegesen fellépő takácsatkák okozzák, de szintén jelentős gazdasági kárt idézhet elő az egyes évjáratokban magas egyedszámban rajzó, világszerte elterjedt vándorlepke faj, a bogáncslepke (Vanessa cardui) is. Életmódját tekintve egy igazi, jól repülő lepke fajról van szó, amelynek több mint 300 gazdanövénye ismert. A lepkék a téli telelő területeikről (Földközi-tenger térségéből, Észak-Afrikából vagy a Szaharától délre eső részekről) április–májusban jutnak el hozzánk. A bevándorolt népességet hazánkban további kettő vagy három nemzedék követi. Az itt kifejlődő első nemzedék lepkéi július–augusztusban, a második nemzedéké pedig augusztus–szeptemberben rajzanak, majd ősz végén ismét Európa déli része, illetve Afrika felé vándorolnak. A nálunk megjelenő tavaszi populáció mérete elsősorban az afrikai csapadékviszonyoktól függ, ha a telelő területeken bőséges volt az eső, akkor sok a növény és sok imágó fejlődik ki. Az egymást követő kedvező csapadékviszonyú szaporodási ciklusoknak köszönhetően ilyenkor a lepke populáció egyedszáma ugrásszerűen megnő, ennek eredményeként a legutóbbi 2006-os év után, 2019 júniusában ismét tömeges rajzását figyelhettük meg országszerte hazánkban.
A bogáncslepke imágói szívesen táplálkoznak fészkesvirágzatú gyomnövények pl. aszat-, bojtorján-, bogáncsfajok, valamint több más növény, pl. mézontófű, nyári orgona virágzatán, illetve hullott, erjedő gyümölcsökön. A termesztett növények közül egyik fő tápnövénye a szója, ahol rendszerint a gyomnövényekre lerakott tojásokból fejlődnek ki a feketés- v. szürkésbarna színű, világos tüskékkel sűrűn borított testű lárvák (1. kép).
1. kép A bogáncslepke lárvája (Rábapordány, 2019. 06. 21. – Fotó: dr. Magyar L.)
A fiatal hernyók kezdetben az általuk összeszőtt levelek védelme alatt károsítanak, majd elhagyják a szövedéket és szabadon fogyasztják a meglévő lombfelületet. Később a lerágott gyomnövényt elhagyva kultúrnövényre vándorolnak és ott tovább folytatják érési táplálkozásukat (2. kép). Mivel a hernyók fejlődésük során nagy mennyiségű lombozatot fogyasztanak el, erős fertőzés esetén, rövid idő alatt akár tarrágást is okozhatnak.
2. kép Bogáncslepke lárvájának kártétele a szója levelén (Rábapordány, 2019. 06. 21. – Fotó: dr. Magyar L.)
A bogáncslepke kártételének megelőzése, csökkentése érdekében legfontosabb a kártevő korai felismerése. Mivel a nappali lepkék tömeges repülése feltűnő jelenség, ez megkönnyíti a táblaszintű fertőzöttség felmérését is, amelynek során meg kell vizsgálni a tápnövényeket és a rajtuk előforduló pókhálószerű szövedékből készített hernyófészkeket. A védekezés szempontjából legjobb hatékonysággal a fiatal (L1 és L2-es) lárvák elleni rovarölő szeres kezeléssel védekezhetünk. Tekintettel arra, hogy a szója „kiskultúrának” számít, ezért a felhasználásra engedélyezett készítmények köre sajnálatosan szűk, ami szerkiválasztás során a növényvédelemi gyakorlatban valós nehézséget és sok esetben komoly kihívást jelent.
Mivel Magyarországon jelenleg erre a célra továbbra sem áll rendelkezésre engedélyezett készítmény, ezért a fenti probléma megoldására a Sumi Agro Hungary Kft. saját vizsgálati eredményei alapján szükséghelyzeti felhasználási engedély kérelmet nyújtott be a hatósághoz, a számos kultúrában jól bevált, felszívódó környezetbarát rovarölő szerének az acetamiprid hatóanyagú MOSPILAN 20 SG szójában bogáncslepke elleni védekezésre való felhasználására. Az engedély kiadásra került, miszerint a készítmény 0,15-0,25 kg/ha-os dózisban felhasználható takarmány és vetőmag szója előállításban, földi és légi úton történő kijuttatással egyaránt. A hatékonyság további növelése érdekében javasolt a permetléhez 0,05-0,1%-os töménységű SPUR nedvesítőszer hozzáadása. Kísérleti eredményeink és az elmúlt év üzemi tapasztalatai egyértelműen azt mutatták, hogy hatásmechanizmusából adódó kedvező (kontakt és tartam-) hatásának köszönhetően a MOSPILAN 20 SG kiváló hatékonysággal alkalmazható a bogáncslepke elleni védekezésre. Ezért, ha a szükség ismét úgy hozza, bátran javasolhatjuk, használják ki a benne rejlő lehetőséget és tervezzék be a szója növényvédelmi technológiájába.
Dr. Magyar László mérnök-üzletkötő
Sumi Agro Hungary Kft.
