Növénytermesztés

A precíziós növénynemesítés termelői megítélése Magyarországon

Agrofórum Online

A növényfajták és hibridek mindig is az emberiség egyik legfontosabb erőforrását képezték. Nemcsak az élelem és a takarmányok, hanem egy sor egyéb fontos anyag, úgymint az olajok, a növényi rostok, a belőlük származó energia, valamint a ház- és hajóépítésre használt faanyag is növényi eredetű.

A növénytermesztés, majd azzal egyetemben a növénynemesítés csaknem tízezer évvel ezelőtti kezdete a modern civilizáció születésével esik egybe. Az ősi mezőgazdasági termelők felismerték a legfontosabb tulajdonságokat a szántóföldjükön lévő növények között, a legjobb tulajdonságokat mutató növényeket kiválogatták és azok magvait használták fel vetéshez.

A korai növénynemesítési eljárások eredményei voltak a legszembetűnőbbek. A termesztett formák annyira feltűnően különböznek a meglévő, vadon élő rokonoktól, hogy még az őseiket is nehéz azonosítani.

Ezeket a figyelemre méltó átalakulásokat a korai növénynemesítők nagyon rövid idő alatt végrehajtották evolúciós szempontból, és a változás sebessége valószínűleg nagyobb volt, mint bármely más evolúciós esemény esetében.

Napjainkban az európai és globális szintű kihívások árnyékában a növénynemesítés, annak módszerei is mindinkább felértékelődnek. A világ gyarapodó népességének élelemre van szüksége. Az egyre növekvő élelmiszer- és takarmányigényt úgy kell jó minőségben, biztonságosan kielégíteni, hogy a fosszilis energiahordozókat megújuló energiaforrásokkal váltsuk ki. Tehát az ezeken alapuló, fenntartható mezőgazdaságba való átmenet éppoly elkerülhetetlen, mint amilyen kívánatos.

A tudományos és technikai haladásnak különösen a precíziós nemesítés révén szerepet kell játszania a fenti átmenet megvalósításában, olyan kényszerítő körülmények mellett, mint a megművelhető területek korlátozott nagysága, a klímaváltozás, az újabb és újabb idegenhonos és inváziós kórokozók, valamint kártevők megjelenése.

A precíziós nemesítéssel kizárólag a természetben előforduló, hasznos tulajdonságokat használnak fel a nemesítők.

Ezáltal a növénynemesítési eljárás évekkel lerövidíthető, pontosítható, miközben növelhető a mezőgazdaság termelékenysége. Emellett csökkenthető a műtrágya-, a növényvédőszer-, valamint a vízfelhasználás is.

Évi 800 milliárd euró

Európa tudományos és technikai fejlettsége is nagymértékben meghatározza majd legfontosabb iparágainak versenyképességét. Vonatkozik ez az agrár-élelmiszeriparra is, amely évi 800 milliárd eurós értékével az EU meghatározó iparága, de természetesen igaz ez a vegyipar és az energiaszektor esetében is.

Európai Uniós tagságával, de egyébiránt is, Magyarország számára a mezőgazdasági helyzetéből kifolyólag (5 millió hektáros mezőgazdasági művelt terület, 200 ezer gazdaság) kikerülhetetlen, hogy definiálja helyzetét és szerepét egy versenyképes, független és fenntartható növényi biotechnológia alapú európai gazdaságban.

Minden késlekedés a lehetőségek felmérésében, a célok megfogalmazásában, vagy akár a tevékenységi területek közötti prioritások kijelölésében súlyos gazdasági és társadalmi következményekkel járhat.

GMO-mentes stratégia

2006-ban az akkori öt parlamenti párt egymással egyetértve fogalmazta meg Magyarország GMO-mentes stratégiáját, és az annak megvalósításához és fenntartásához kapcsolódó feladatok sorát. Azóta ez a stratégia nem változott, és 2012. január 1-jétől a hatályos új Alaptörvény is célként tűzi ki Magyarország genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdaságának biztosítását.

Az EU precíziós növények és azokból származtatott termékek rendelettervezetét 2004. februárjában az Európai Parlament elfogadta, s a szavazást áprilisban megerősítette. Hosszútávon a magyar gazdák versenyképességét sokban meghatározza az, hogy Magyarország milyen állásfoglalást fog képviselni az egyes növénytermesztési rendszerek alkalmazásával, elsősorban a precíziós növénynemesítés tárgyiasult kutatási termékeinek használatával kapcsolatban az Európai Tanácsban.

A következőkben ismertetett felmérés a termelői igények feltárását tűzte ki célul, a precíziós növénynemesítéssel létrehozott fajták, hibridek megítélést illetően. Piackutatás alapján mértük fel a termelők informálódási, szabályozás-ismereti, a technológia előnyeinek és hátrányainak megítélését, valamint a precíziós növénynemesített fajták, hibridek használati hajlandóságát, s állapítottuk meg, hogy az igények milyen tulajdonságú biológiai alapokra irányulnak.

Ábrahám Zsófia okl. agrármérnök, vetőmaggazdálkodási szakmérnök

A cikk teljes terjedelmében az Agrofórum újság 2025. februári számában olvasható.

KATTINTSON!

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Döbbenetes módon reagál a talaj a szárazságra, új felfedezés okoz szenzációt

2025. november 8. 16:10

A talaj mikroorganizmusai „emlékeznek” a szárazságra – segítik a növényeket a klímaváltozás okozta stressz leküzdésében.

Megjelent a SAATEN-UNION tavaszi fajtakatalógusa

2025. november 7. 11:10

A tág vetésforgó és a termesztési lehetőségekhez illeszkedő fajták biztosítják a stabilitást a változó környezetben.

Klímaadaptív növénynevelés magyar fejlesztésben

Magyar technológia mutat irányt: a növényházak mikroklímájának aktív szabályozásával csökkentheti a hozamveszteségeket és növelheti a fenntarthatóságot.

Szélsőségekre hangolva – megérkeztek a DEKALB idei újdonságai

2025. november 5. 11:10

Az idei aszály ismét súlyosan érintette a hazai kukoricatermesztést – a DEKALB új hibridjei azonban reményt adnak a jövőre.

Sertéstenyésztés - magasabb szintre kell lépni

2021. március 3. 08:36

A Bonafarm Csoporthoz tartozó Bóly Zrt., a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kaposvári Campusának (jogelőd Kaposvári Egyetem) és a Debreceni Egyetem konzorciuma egy jelentős, 4 éven átívelő növénytermesztési és takarmánygyártási, valamint -felhasználási kutatás-fejlesztési projektet indított 2016 őszén, amit a Széchenyi 2020 Program keretében, az Európai Unió és Magyarország Kormánya társfinanszírozásával – 1,935 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással – valósított meg. A projekt legfontosabb eredményeiről Krzyzewsky Nórával, a Bonafarm Csoport minőségirányítási és kutatásfejlesztési igazgatójával, egyben a projekt vezetőjével, Tossenberger Jánossal, a projekt szakmai vezetőjével, Dobos Attilával, a Debreceni Egyetem AKIT DTTI Agrometeorológiai és Agroökológiai Monitoring Központ vezetőjével és Tenke Jánossal, a Bóly Zrt. sertéságazati takarmányozási vezetőjével beszélgettünk.

Agresszív stratégiával válaszol a gépgyártó arra, hogy a vásárlói hangulat a mélypontra került

2024. november 14. 10:40

A harmadik negyedévben az AGCO forgalma 25 százalékkal 2,6 milliárd dollárra esett tavalyhoz képest, a nettó bevétele 30 millió dollár volt.

Változásban a jövő

2018. szeptember 14. 06:02

A technológiai fejlődés teljesen állva hagyta az agronómiai fejlesztést. Most hiányoznak azok az input agronómiai információk. Beszélgetés Lajos Mihállyal, az Agrofil SZMI Kft. ügyvezetőjével.

Változó tőszám, precíziós kukoricavetés, fenntartható gazdálkodás – Syngenta Digitális Agronómiai Csapat

2021. február 26. 10:09

A világ vezető agrárvállalataként a Syngenta már évtizedek óta élen jár az innovatív technológiák és professzionális megoldások területén. Kiemelten fontos számunkra, hogy a termelői igényeket legmagasabb szinten szolgálhassuk ki a fokozódó piaci elvárásoknak megfelelve.