Nagyvilág

Eltűnő kaszálók – velük hal egy élő örökség

Agrofórum Online

Románia vidéki tájait még ma is aranyszínű, könnycsepp alakú szénakazlak díszítik, melyek évszázadok óta a fenntartható, biodiverzitást őrző mezőgazdaság szimbólumai. A gépesítés térhódítása és a fiatalok elvándorlása azonban ezt az élő örökséget is a kihalás szélére sodorja.

A kelet-erdélyi hegyvidék falvaiban még él az a mezőgazdasági hagyomány, amelynek látványos eleme a három méter magas, gondosan formált szénakazal. Ezek nemcsak a helyi gazdálkodás részei, hanem egy olyan termelési rendszer sarokkövei, amely évszázadokon át a tájjal összhangban működött.

A családok közösen, a nyári hónapokban kaszálják le a derékig érő füvet, amelyet a napon szárítanak, majd gondosan kazlakba raknak. A kézi kaszálás, szénaforgatás és kazalépítés közösségi munka: gyermekektől nagyszülőkig mindenki kiveszi a részét belőle.

Ez a munkaigényes folyamat nemcsak a téli takarmány biztosítását szolgálja. Az így fenntartott kaszálórétek rendkívül gazdag élővilágnak is otthont adnak. Egyes kutatások szerint ezek az ökoszisztémák még a természetvédelmi területeknél is gazdagabb biodiverzitással bírnak.

Európa utolsó vadvirágos rétjei?

Románia azon kevés európai országok egyike, ahol a hagyományos mezőgazdaság még jelentős területeken fennmaradt.

Az ilyen kézzel kaszált, trágyával művelt rétek több mint száz növényfajnak adnak otthont, köztük például a réti boglárkának, katángnak vagy borzas büröknek. A májustól júliusig tartó virágzás idején ezek a rétek hemzsegnek beporzóktól, lepkéktől és más rovaroktól.

A brit természetvédelmi adatok szerint az Egyesült Királyság kaszálórétjeinek 97%-a eltűnt a 20. század során – Románia viszont egyelőre őrzi ezt az örökséget. Kérdés, hogy meddig.

Gépesítés és elvándorlás: gyorsuló hanyatlás

A gyimesbükki Sarig Attila családja már négy generáció óta gazdálkodik a helyi kaszálókon. Elmondása szerint a technológiai változás elképesztő ütemű: „Háromszáz évig alig változott bármi. Most harminc év alatt minden megváltozott – és az utóbbi években szinte villámcsapásszerűen.”

A kisgépek, majd traktorok megjelenésével és a fizikai munkaerő hiányával a gazdák kénytelenek voltak gépesíteni. A fiatalok elvándorolnak, sokszor nem marad, aki kézzel lekaszálja a rétet, vagy segítsen a kazalrakásban.

Az eredmény: egyre több rét marad lekaszálatlanul, a kaszálás elmaradása pedig a biodiverzitás gyors csökkenéséhez vezet.

Magyar párhuzam: régi technika, új kihívás

Hasonló folyamatok figyelhetők meg Magyarországon is. Az Őrség, a Zemplén vagy a Bükkalja térségeiben még fellelhetők kaszálórétek, de a hagyományos kézi kaszálás szinte teljesen eltűnt. A rétek fenntartása – korábban önérdekből végzett gazdálkodás – ma már inkább természetvédelmi célkitűzés.

A hazai nemzeti parkok több helyen is működtetnek gyepkezelési programokat, amelyek célja a természetes élőhelyek fenntartása kaszálással. Ezek azonban nem képesek pótolni a működő paraszti gazdaságok tájhasználatát.

Kinek fontos a rét?

A román Fundația ADEPT civil szervezet 30 ezer hektárnyi kaszálórét kezelésében segít az erdélyi Szászföldön, mintegy 5000 kisgazdával dolgozva. Céljuk, hogy a gazdák pénzügyi támogatáshoz jussanak, termékeik piacra találjanak, és legyen motivációjuk a tájhasználat folytatására.

Értékmentés vagy emlékőrzés?

A szénakazlak és kaszálórétek eltűnése nemcsak kulturális veszteség. Egy olyan gazdálkodási forma pusztul el, amely példát mutat a természettel való együttélésre. Sarig Attila így fogalmaz: „Látom, milyen érték van ebben. De az új generáció már nem látja.”

A kihívás világos: hogyan lehet a hagyományos mezőgazdaságot nem múzeumi tárgyként kezelni, hanem korszerű eszközökkel, de a tájjal összhangban továbbvinni – nemcsak Romániában.

(Forrás: Big, biodiverse and beautiful: can Romania’s centuries-old giant haystacks survive modern farming? | Biodiversity | The Guardian)

Kiemelt kép: Pixabay.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Hőstressz sújtja a tejtermelést: kis gazdaságok hátrányban

2025. április 6. 16:10

Az Egyesült Államokban a meleg hatása közvetlen bevételkiesést jelent a termelők számára egy kutatás eredményei alapján.

Aszály és őszi sereghernyó: zimbabwei farmerek harca

2025. március 30. 16:10

Sok zimbabwei gazda segélyekből élt tavaly. Idén az újra elvetett kukorica az aszály miatt kiszáradt. Januárban ismét vetettek, de ekkor a sereghernyó okozott súlyos károkat.

Veszélyben a katalán termőföldek: nyúlinvázió és megoldások

2025. március 23. 16:10

Az intenzív vadászat, a tudományos módszerek bevezetése és az innovatív védekezési technikák együttes alkalmazása kulcsfontosságú.

Fokozott veszélyt jelentenek a madárinfluenza mutációi

2025. március 9. 16:10

Texasban kilenc mutációt azonosítottak egy emberi H5N1 madárinfluenza-törzsben, amelyek fokozzák a vírus fertőzőképességét.

Melyik szalmának a legnagyobb a fehérjetartalma?

2023. július 19. 14:40

Amerre járunk az országban, mindenütt találkozhatunk már bálákkal, ami a nyári táj kihagyhatatlan eleme és számos fotóst is megihlet. De igazából tudjuk-e, hogy az a bála mire is fog kelleni a gazdának az év hátralevő részében?

Új nedvességmérő szénához, szilázshoz, szalmához és gabonához

2018. március 27. 14:53

A professzionális szalmakezelésnél és a szénatárolásnál a nedvességtartalom pontos ismerete döntő jelentőségű.

Férfias játékok: egy hektár egy nap alatt, egyetlen kaszával

2024. július 1. 16:40

Egy svéd férfi, aki szereti a kihívásokat, arra vállalkozott, hogy kézi erővel lekaszál egy nap alatt egyhektárnyi legelőt. Vajon sikerrel járt?

Pocsék volt a tavalyi gabonatermés Finnországban

2019. április 13. 06:19

A délnyugati régió Finnország kenyereskosara, amely rendszerint az országos gabonatermés jó 20 százalékát adja, tavaly azonban a szokásosnál nagyjából 30 százalékkal kevesebbet takaríthattak be.