Az elmúlt hetekben országszerte a drasztikus lehűlések jelentős anyagi kárt okoztak a hazai gyümölcsösökben.
Az elmúlt 25 évben számos esetben éltek át a hazai vállalkozók jelentős terméskiesést a tavaszi szeszélyes időjárás miatt például: 2007, 2011-es évek során.
A fő kérdés az, hogy mikor és hogyan tudunk pontos adatokat a fáinkat ért kár mértékéről? Illetve mi a teendő egy súlyosan károsodott ültetvény esetében az év további részében? Ezekre a kérdésekre keressük a választ a következőkben.
A szállított fagy és hatásai
Sajnos az idei év típusát tekintve szállított fagyról beszélhetünk, amely ellen az ismert fagyvédelmi eljárások nem biztosítanak kellő védelmet. Lengyelországban szintén jelentős terméskiesésről számoltak be a szakértők. Hazánkban a termésátlag nagy különbséget mutatott az elmúlt években.
A termésbiztonság és a védekezés költségei
A termésbiztonság kulcskérdéssé vált az elmúlt időszakban, a fagy és jégvédelmi rendszerek viszont jelentős költségeket jelentenek a termelők számára.
A fagyok utáni traumát követően gyakran felvetődik a kérdés, hogyan tovább? A legtöbben legszívesebben egy lyukas garast sem költenének az elhalt virággal rendelkezők gyümölcsfákra. Azonban, mint minden befektetés, ez sem ilyen egyszerű.
Mint minden növény, a gyümölcstermő fák is élő szervezetek. Az élő szervezeteknek pedig fejlődési fázisaik vannak, hormonrendszerük, és kondíciójuk csak úgy, mint az embereknek. Ezért komoly összefüggések vannak a különböző évjáratok között.
Mind a növényvédelmet, mind a tápanyag-utánpótlást úgy érdemes optimalizálni, szárazságtól és fagykártól függetlenül, hogy a növénynek kondíciója egyensúlyban maradjon.
A generatív fázis elmaradása és következményei
A virágzás alkalmával a fák anyagcsere folyamatai fokozódnak. Ha ezt egy hirtelen betörő fagy megszakítja, nem történik meg a ciklusváltás, a növény nem lép át a generatív fázisba.

Ezáltal folytatódik a vegetatív állapot, és megváltoznak a növények szükségletei. Ilyenkor fontos szem előtt tartanunk azt a tényt, hogy kieső termés ellenére táplálnunk kell a fákat.
Amennyiben nem kapott még az adott évben az állomány semmilyen formában műtrágyát, fontos a tavasz és a nyár folyamán akár két-három alkalommal is permettrágyával táplálni az állományt.
Csökkentenünk szükséges a nitrogén, foszfor, és más makroelemek használatát. Előtérbe kell helyezni a komplex összetételű lombtrágyákat. Ezáltal növelhetjük a növénykondíciót és energiát szolgáltatunk a július végi rügyképződés idejére. Emellett egy gyorsan feltáródó és költséghatékony tápanyag-utánpótlási módszerről is beszélhetünk.
Fontos azonban kiemelni, hogy normál években a permettrágyák csak kiegészíthetik a gyümölcsfáink szükségleteit, nem képesek pótolni a szilárd műtrágyák használatát.
Növényvédelem termés nélkül is
A tápanyag-utánpótlás mellett nem szabad megfeledkeznünk a növényvédelemről sem. A fagyok után az elhalt bibe és egyéb virágrészekben elkezdődik egyfajta enyhe bomlási folyamat. A virágzás után le is hullanak az elszáradt képletek.
A termés hiányának ellenére érdemes egy alacsony dózisú szisztémikus fungicidet használni. A termőrészek higiéniáját fenntartva ezzel, továbbá a termékeny virágzatokat is megóvhatjuk a további fertőzésektől.
A fagykár pontos mérése és becslési időszaka
A valódi fagykárok mértékét a legpontosabban csak a teljes virágzás utáni időszakban mérhetjük fel. Vannak termésbecslési módszerek, amelyek a június első felében gyakori kisdió nagyságú termés korai hullása után mutatnak pontos termésmennyiséget.
Enyhébb fagyok esetén sokszor tönkremegy a virágzatban lévő királyvirág, hiszen ez a virágrész fejlődik leggyorsabban. Sokszor alakulhat ki értékelhető, úgynevezett veszteség csökkentő részleges termés.
Ne hagyjuk magára a fákat – a következő évért dolgozunk!
Összegezve az elmúlt hetek történéseit, több tíz milliárdos kár érte a hazai kertészeteket, de hiba lenne magára hagyni a gyümölcsfákat. A fák kondíciója viszont meghatározza a következő termőéveket is. Ezért is óvjuk, és gondoskodjunk az életet adó gyümölcsfáinkról.
Képek: Pixabay.