4℃ 2℃
december 14. Szilárda, Szilárd, János
Növényvédelem

Kalászosok betegségei: most dől el a szezon sorsa

Agrofórum Online

A kalászos gabonák – amelyek jelenleg országszerte a legnagyobb, már kizöldült, azaz a növényi kórokozók többsége által megfertőzhető felületet jelentik – a közelmúltban lezajlott, nyár eleji időszakokat idéző meleg időjárás, majd az azt követő lehűlés és jelentős csapadékhullás hatására többféle növénykórtani nyomás alá kerültek.

Ezek némelyike kellően veszélyes a kalászosokra ahhoz, hogy komoly figyelmet igényeljen.

Lisztes és fuzáriumos búzák

Az őszi búza, durum búza és tritikálé állományokban az elmúlt hét nyárelőre emlékeztető időjárása nagymértékben elősegítette a gabonalisztharmat (Blumeria graminis f. sp. tritici) felszaporodását. Bár a lehullott, nagy mennyiségű csapadék és a bekövetkezett lehűlés lelassította a kórokozó terjedését a lombozaton, ez csak egy rövid nyugalmi időszaknak tekinthető.

A kórokozó biológiai állapota kiváló: a lisztharmattelepek többsége fiatal, hófehér és intenzíven sporuláló micéliumból áll. Éppen ezért ez a kórokozó várhatóan a fagyosszentek utáni felmelegedés első számú nyertese lesz a búzaállományokban.

Kalászolás: sorsdöntő időszak

A május elején megérkezett erősen csapadékos időjárás növénykórtani szempontból sok helyen kedvezőtlenül érintette a búzaállományokat. A nagyon korán, teljes mértékben kikalászolt állományokat a gondos gazdák még meg tudták védeni egy időzített fungicides kezeléssel. Sok búza azonban csak most kezd kalászolni – ezek a csapadékos periódust követő, várhatóan nagyon harmatos időszakban fognak virágozni.

Ilyenkor gyakori probléma, hogy a táblák talaja és az odavezető utak állapota nem teszi lehetővé a permetezőgépek bevetését. A kalászolás előtti, túl korai kezelés hatástalan, amikor viszont kezelni kellene, technikai akadályokba ütközünk. A megkésett, kuratív jellegű kezelések – még a legjobb fungicidekkel és precíz kijuttatással is – kevésbé hatékonyak, mint a jól időzített megelőző beavatkozások.

Árpa: korai fertőzések és rozsda

Az őszi árpák esetében hasonló a helyzet, de itt az árpalisztharmat (Blumeria graminis f. sp. hordei) már korábban megkezdte terjedését. A húsvét körüli csapadékokat követően, az április végi nagy melegben, a fogékony fajták lombozatán a lisztharmat helyenként mértéktelenül elszaporodott – különösen azokban az állományokban, ahol eddig csak csávázószeres védekezés történt.

Erős, védekezést igénylő árpalisztharmat-fertőzés
Erős, védekezést igénylő árpalisztharmat-fertőzés

A meleg és a leveleken megmaradó magas páratartalom hatására az addig csak észlelési szinten jelen lévő törpe rozsda (Puccinia hordei) is terjedni kezdett. Jelenleg még nem jelent közvetlen veszélyt, de megkezdte felkapaszkodását az alsó levélszintekről a felső, fotoszintézis szempontjából kritikusabb levelekre. Várható, hogy a fagyosszentek után ez a kórokozó is erőre kap.

Helyenként megjelent és terjedésbe is kezdett az árpa törperozsdája
Helyenként megjelent és terjedésbe is kezdett az árpa törperozsdája

Tavaszi árpa: újra mozgásban a vetésfehérítő

A tavaszi árpa esetében a május eleji csapadékok ugyan megtörték a vetésfehérítő bogarak (Oulema spp.) párosodását, de nem tüntették el őket. A párosodás várhatóan május 12. hetében folytatódik.

A vetésfehérítő bogarak okozta veszély még nem múlt el
A vetésfehérítő bogarak okozta veszély még nem múlt el

Ebben az időszakban érdemes az imágók ellen védekezni, mivel a bogarak nyílt terepen tartózkodnak, testük jól kezelhető, és az állomány is szinkronban van – tehát még egységes, könnyen elpusztítható a populáció. A védekezés ilyenkor jóval hatékonyabb, mint később a lárvák ellen.

A képek a szerző felvételei.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Mitől ritkul meg télen az őszi vetés? Vizes élőhelyek téli kártevői

2025. december 10. 07:10

A fagyos hónapok különös kártevőket hoznak a földekre: védett madarakat és egy harcias betolakodót, amelyet nem tanácsos megközelíteni.

Rejtett védelmi rendszer: a növények nem hagyják magukat

2025. december 9. 07:10

Egyre több bizonyíték mutatja, hogy a növények saját „gyógyszereket” termelnek. De mire elég ez a természetes védekezés?

Téli károsítók: így pusztítják a termést

2025. december 6. 07:10

A szabadban maradt állományok most a legsebezhetőbbek. A pocok, a vad és a fuzárium együtt akár teljes terméskiesést is okozhat.

A gubacsokról, 13. rész - A gubacsok belső szerkezete - levélgubacsok: a zacskógubacsok

2025. december 3. 08:10

Karomszerű, bunkós, csőszerű vagy gömbölyű zacskók: a levélgubacsok alakja sokat elárul a gubacsokozó fajról.

Növénybetegségek korai felismerése a robotika segítségével

2021. szeptember 12. 04:38

A Cornell Egyetem kutatói kifejlesztettek egy BlackBird nevű kamerarendszert, amely az optikai mikroszkópokkal egyenértékű információt képes összegyűjteni a növény leveleinek felületéről.

Erősödött a szőlőlevelek lisztharmat-fertőzöttsége – Kertészeti növényvédelmi előrejelzés

2024. augusztus 28. 16:10

Almásokban és körtésekben pedig a megszokottnál kb. 1 hónappal korábban elkezdődött a termés betakarítása.

Valóban elegendő egy bioaktív készítmény használata gombaölőnek?

2019. június 30. 05:38

Sz. Tamás kérdése: Tisztelt Németh Zoltán Úr! Egyik kertész ismerősöm kizárólag egy bioaktív készítményt használ a gyümölcsfáira, de szinte valamennyi növényére a kertben (gyümölcsfák, palánták, eper, málna, tuja, buxus stb.). A kérdésem az volna, hogy ez igaz lehet? Valóban elegendő lenne a kertben e készítmény gombaölőnek, és az a technika, amit leírtam?

A jelenlegi időjárás a növényeknek és a károsítóknak egyaránt kedvez

2019. június 7. 09:31

A gyümölcsösökben károsító gyümölcsmolyok közül tömegesen rajzik a szilvamoly, de bőséges a fogás barackmolyból és keleti gyümölcsmolyból is. Almásokban az almamoly mellett fognak a csapdák almamagmolyt, dióban pedig dió aknázó fényesmolyt.