A globális élelmiszerbiztonságot jelentősen befolyásolhatja a növényfajok sokféleségének csökkenése, ha a hőmérséklet 1,5 °C-nál nagyobb mértékben emelkedik.
A globális felmelegedés már most is átalakítja mindennapi életünket – viharokkal, áradásokkal, erdőtüzekkel és aszályokkal szerte a világon. Ahogy a hőmérséklet tovább emelkedik, a globális élelmiszertermelés egyharmada is veszélybe kerülhet.
A Nature Food című folyóiratban megjelent tanulmány most pontosabb képet nyújt arról, hogy hol és hogyan befolyásolja a felmelegedés az élelmiszernövények termesztésének lehetőségeit.
Az Aalto Egyetem kutatói azt vizsgálták, hogy a jövőbeli hőmérséklet-, csapadék- és szárazságváltozások miként érintik harminc jelentős élelmiszernövény-fajta termesztési feltételeit világszerte. Azt találták, hogy az alacsony földrajzi szélességű régiók jóval súlyosabb következményekkel szembesülnek, mint a közepes vagy magas szélességi körökön fekvő területek.
A felmelegedés mértékétől függően ezekben az alacsony szélességi régiókban a termelés akár felét is veszélyeztetheti az, hogy a klímaviszonyok alkalmatlanná válnak a növénytermesztéshez. Ezzel egy időben ezek a területek jelentős csökkenést szenvednének el a növényi sokféleség terén is.

„A fajok sokféleségének elvesztése azt jelenti, hogy egyes térségekben jelentősen lecsökkenhet az ott termeszthető növények köre. Ez csökkenti az élelmiszerbiztonságot, és megnehezíti a megfelelő kalória- és fehérjebevitel biztosítását is” – mondja Sara Heikonen, a kutatást vezető doktorandusz.
Kulcsfontosságú növények tömeges veszélyben
A felmelegedés súlyosan csökkentheti a globális termőterületet az olyan alapvető élelmiszernövények számára, mint a rizs, kukorica, búza, burgonya és szója. Ezek a növények a világ élelmiszer-energiafogyasztásának több mint kétharmadát teszik ki.
Emellett a trópusi gyökérzöldségek, például a jamgyökér – amelyek kulcsszerepet játszanak az alacsony jövedelmű térségek élelmiszerbiztonságában –, valamint a gabonafélék és hüvelyesek is különösen sérülékenyek.
Ezzel szemben a közepes és magas földrajzi szélességeken fekvő térségek várhatóan összességében megőrzik termőföldjeiket. Bár az egyes növénykultúrák termesztési zónái változni fognak. Ezekben a régiókban valószínűleg még a növényfajok sokfélesége is növekedni fog.
„Például a mérsékelt égövi gyümölcsök, mint a körte, termesztése gyakoribbá válhat az északi régiókban” – magyarázza Heikonen.
Több a kockázat, mint hinnénk
A tanulmány vezető szerzője, Matti Kummu professzor azonban arra is figyelmeztet, hogy ha a klimatikus feltételek kedvezőek is, más tényezők akadályozhatják a mezőgazdaságot ezekben a térségekben. „Megmutattuk, hogy megvan a klimatikus potenciál, de például a melegedés új kártevőket és szélsőséges időjárási eseményeket is hozhat, amelyeket a modellünk nem vett figyelembe.”
Mit tehetünk? Megoldási lehetőségek a globális kihívásokra
Számos, a felmelegedés által leginkább veszélyeztetett alacsony szélességi terület már most is több szempontból sérülékeny. Ezek a régiók gyakran küzdenek az élelmiszerellátás problémáival, és gazdasági, valamint rendszerszintű tényezők miatt kevésbé ellenállók, mint az északi országok.
„Sok alacsony szélességi területen – különösen Afrikában – a hozamok alacsonyak a világ hasonló adottságú térségeihez képest. A terméshozam növelhető lenne műtrágyához és öntözéshez való hozzáféréssel, valamint az élelmiszer-veszteségek csökkentésével a termelési és tárolási lánc mentén.
Azonban a folyamatos globális felmelegedés sok bizonytalanságot hoz ezekbe a becslésekbe, így valószínűleg még több intézkedésre lesz szükség – például megfelelő növényfajták kiválasztására és új nemesítési technikák bevezetésére” – mondja Kummu.
Alkalmazkodási stratégiák és javaslatok
Kummu szerint míg az alacsony szélességű országok döntéshozóinak a lemaradásokat kell csökkenteniük. A közepes és magas földrajzi szélességű térségekben a gazdáknak és politikai döntéshozóknak nagyobb rugalmasságra lesz szükségük.
A felmelegedés valószínűleg megváltoztatja, hogy milyen növényeket lehet termeszteni ezekben a régiókban. További változások is várhatóak a globális élelmiszerrendszert érő nyomások hatására. Ezekhez a változásokhoz való alkalmazkodás és azok kezelése rugalmasságot és alkalmazkodóképességet követel meg, ahogy a klímaváltozás hatásai kibontakoznak.
„Ha biztosítani akarjuk jövőbeni élelmiszerrendszerünket, akkor egyszerre kell mérsékelnünk a klímaváltozást, és alkalmazkodnunk kell annak hatásaihoz” – mondja Heikonen. „Még ha a legnagyobb változások az Egyenlítő környéki térségeket is érintik, a globalizált élelmiszerrendszeren keresztül mindannyian érezni fogjuk a hatásokat. Együtt kell cselekednünk ezeknek a problémáknak a megoldásához.”
(Forrás: https://www.sciencedaily.com/releases/2025/03/250304114055.htm)
Képek: Pixabay