A nyár beköszöntével elérkezik a kalászos gabonák betakarításának is az ideje. Ugyanakkor néhány kártevő és kórokozó még kihasználván az utolsó perceket is igyekszik hasznot húzni az elfogyasztható növényi biomassza jelenlétéből. Bár ezek tényleges növényvédelmi kihívások, de igen sok esetben védekezésre már nincs szükség ezek ellen a károsítók ellen.
Levéltetvek a kalászosokban
Június első napjaiban gomba módra elszaporodtak a kalászos gabonák állományaiban a különféle levéltetvek. Jelenlétük meglehetősen látványos, mivel jó szokásukhoz híven a legfiatalabb, leginkább lédús növényi részeket, jelen esetben általában a kalászokat szívogatják. Ilyenkor meglehetősen „viszket a gazdálkodók tenyere” és sokan szívesen lecsapnának ezekre a hatalmas levéltetű kolóniákra valamilyen inszekticides kezeléssel. Ugyanakkor ezt már nem igazán javasoljuk senkinek sem.
Miért ne védekezzünk most a levéltetvek ellen?
Az egyik ok, amiért ezeknek a levéltetveknek most „megkegyelmezhetünk” az tisztán gazdaságossági eredetű. A levéltetvek direkt, azaz a víz és tápanyagok elszívása által okozott kártétele igen kis mértékű, egy-két mázsányi termény hektáronként. A fő kártételük, a vírusok átvitele most gyakorlatilag jelentéktelen, hiszen aratásig szegény vírusoknak még szétterjedni sincs idejük a növényben.
Viszont a védekezés költsége több mázsányi termény árát teheti ki. Így, bár a levéltetvek jelenléte nagyon látványos, ráadásul egy inszekticides védekezés hatékonysága csodálatosan nagy lehetne, de gondoljunk inkább a pénztárcánkra és ne kezeljük le az állományt.
Természetes ellenségek már dolgoznak
A másik ok, amiért kizárólag a levéltetvek ellen nem javasoljuk az inszekticides állományvédelmet, az a természetes ellenségek rendkívül nagyszámú jelenléte. A természet már jóval korábban reagált a levéltetvek jelenlétére és hatalmas mennyiségű hasznos ragadozó és parazita esett neki ezeknek a levéltetű kolóniáknak.
Egy inszekticides kezeléssel ezeket nagy valószínűséggel elpusztítanánk. Használhatnánk persze levéltetvekre szelektív, más rovarokat kímélő készítményeket is, de azok árfekvése messze magasabb, mint az egyszerű, kontakt hatású, szintetikus piretroid hatóanyagú készítményeké.
Bogarak a kalászokon
Sajnos a levéltetvek mellett más kártevők is megjelentek a kalászosokban. Az országban helyenként eléggé gyakori a kalászokon rágcsáló különböző szipoly (Anisoplia spp.) fajok jelenléte. Ezek nagyobb egyedszámban már érzékeny, direkt kártételt okozhatnak a még tejes, vagy viaszérésben levő gabonákban a szemek kirágásával. Nagyobb mennyiségben való fellépésük esetén az inszekticides védelem indokolt lehet.
Mégis itt a sárgarozsda
Bár az idei évet úgy hittük sokan, hogy a sárgarozsda (Puccinia striiformis) megjelenése nélkül tudjuk megélni, de ez sajnos mégsem így lett. A kórokozó a telet gyakorlatilag minimális mennyiségű inokulummal tudta csak átvészelni, így egyáltalán észlelési szintű megjelenésére egészen júniusig várnunk kellett. A kórokozó a kenyérgabonákra azok előrehaladott érése miatt már nem is jelent érdemi veszélyt.
Léteznek ugyanakkor olyan nagyon hosszú tenyészidejű pelyvás ősgabonák, mint pl. a tönköly, alakor, tönke, amelyek néhol még csak most kalászolnak ki. Különösen a tönke búza esetében még fennállhat a kórokozó részéről a fertőzés tovább terjedése. A fertőzött tönkebúza (Triticum dicoccum) állományokban a rozsda az időjárás függvényében még akár két uredospórás nemzedéket is kinevelhet.
Előállhat esetleg olyan helyzet, hogy egyes tönke állományokat június hónap folyamán még fungiciddel kezelni kell! Ha látjuk a rozsda gyors térnyerését, és még nagyon zöld a növényünk, akkor ne nagyon habozzunk a kezeléssel. Ez nyilvánvalóan csak azokra a szélsőségesen hosszú tenyészidejű tönkebúza fajtákra érvényes, amelyeknél az aratás akár augusztusra is kitolódhat.
A képek a szerző felvételei.
