31℃ 15℃
június 21. Alajos, Leila
Környezetvédelem

Túl bürokratikus az EU új természet-helyreállítási rendelete

Agrofórum Online

Az uniós rendelet (NRL) célja, hogy 2030-ig az EU területeinek legalább 20%-án, 2050-ig pedig minden érintett ökoszisztémában visszaállítsák a természetes állapotot. Ez magában foglalja a vizes élőhelyek, gyepek, erdők, beporzóbarát zónák és városi zöldterületek helyreállítását.

Tagállami szinten 2026-ig nemzeti helyreállítási tervet kell benyújtani – benne éves célkitűzésekkel és monitorozási mechanizmusokkal.

Gazdálkodói ellenérzések – mi bosszantja őket?

Az uniós agrárszervezetek – mint a német DBV vagy a COPA-COGECA – és konzervatív képviselők az EPP képviseletében kifogásolták: túl bonyolult, túlzott adminisztrációt, beavatkozást jelent a nemzeti szintű gazdálkodásba, és növelheti az élelmiszerárakat. Az agrár szektor attól is tart, hogy a támogatási rendszerek nem biztosítanak megfelelő forrást a gazdák terheinek enyhítésére.

Tudományos és zöld szervezetek véleménye – partnerségre van szükség

Nem csak civilek, hanem tudósok is partnerségi megközelítést sürgetnek: az NRL csak a gazdákkal együtt működhet. Az Oxford, ETH Zurich és Wageningen szakértői szerint a gazdák bevonása nélkül nem működik a természet-helyreállítás hosszú távon. WWF és Greenpeace pedig szerint a környezet- és élelmiszerbiztonság összehangolható, csak megfelelő mechanizmusokra van szükség.

Tények a költségekről és megtérülésről

Az EU szakmai becslése szerint 1 euró elköltése 8–38 euró hasznot eredményezhet, például klímavédelemben, talaj- és vízminőségben, beporzásban . Ugyanakkor az agrárcsoportok és konzervatív MEP-ek szerint a jelenlegi finanszírozás nem kompenzálja azonnal a kieső termelési bevételeket.

Hol tart most a jogszabály életbe lépése?

Az NRL 2024. augusztus 18-án lépett hatályba. A tagállamoknak 2026 közepéig el kell készíteniük első nemzeti terveiket, majd 2030-ig tízéves céloknak kell megfelelniük. A viták most arról szólnak, hogyan lehet a gyakorlatban úgy végrehajtani a rendeletet, hogy közben a gazdálkodói érdeket ne sértsék.

(Forrás: EU-Naturwiederherstellungsrichtlinie: Union und Landnutzer schlagen Alarm | top agrar)

Kiemelt kép: Pixabay

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Furcsa teknős bukkant fel a holtágban – ne engedje vissza a vízbe!

2025. június 21. 13:10

Egyre több idegenhonos teknősfaj jelenik meg Magyarország természetes vizeiben. Most a mississippi tarajosteknős bukkant fel a Holt-Tiszában.

A szabóméh szerepe a természetben: nem támad, csak beporoz

2025. június 14. 14:10

A szabóméh (Megachile sp.) ártalmatlan rovar: csendes beporzó, aki szó szerint „levélből varrja” a fészkét.

Újabb források az agrárium fenntarthatóságának növelésére

2025. június 12. 14:10

Több mint egymilliárd forintos támogatást kap az ÖMKi a fenntartható mezőgazdaságért folytatott kutatásainak folytatására.

Túlélők a jégkorszakból – segíthetnek megérteni a jövőt

2025. június 5. 14:10

A természet legkitartóbb élőlényei, a zuzmók kulcsot adhatnak a kutatók kezébe: klímaváltozást és erdőkezelési hatásokat is képesek jelezni.

GMO kérdés szójában - avagy a gőz a hajókürtre van kötve?!

2018. július 9. 18:06

A fenti címmel küldött egy figyelemre méltó írást harangozó János bátyai szójatermesztő, aki – ahogy ez az írásából is kiderül – 42 éve foglalkozik (birkózik) e jeles hüvelyes növénnyel.

Dél-Írország az EU legnagyobb tehéntejtermelő régiója

2020. október 28. 06:46

Az EU 27 államában 18 olyan régió volt, ahol a tehéntej termelése elérte vagy meghaladta a 2 millió tonnát 2018-ban.

Új szabályokkal szeretné hatékonyabban csökkenteni az élelmiszer-pazarlást az EU

2023. július 23. 08:10

Az EU-ban évente csaknem 59 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik – fejenként körülbelül 130 kilogramm.

Közös Agrárpolitika: mennyi támogatás jut 2020 után?

2019. május 18. 05:39

Az európai parlamenti (EP) választásokat követő tárgyalások egyik legfontosabb kérdése továbbra is az, hogy az uniós költségvetés mekkora szeletét fordítják agrártámogatásokra a következő időszakban.