A száraz, meleg, nyári időjárás tovább folytatódott az ország területén. Enyhe lehűlés csupán 1-2 nap volt érezhető, amely esetenként kis mennyiségű (6-10 mm) esővel is párosult, de a talaj nedvességtartalmán ez mit sem változtatott. A kórokozók számára – ha nem is tartósan – kedvező volt a párás, meleg időjárás, így a szőlő-gyümölcs kultúrákban helyenként újabb betegség tünetek jelenhettek meg, vagy éppen újabb fertőzés következett be. A napi átlaghőmérsékletek 20,0-21,0 °C között alakultak, amely az egyes betegségek lappangási idejének rövidülését eredményezte.
Így aztán hiába a nappali erőteljes felmelegedés, a kórokozók, ha lassan is, de megmutatták magukat – és ez várható a következő napokban is.
Alma és körte: kártevőfigyelésre fókuszálva
Almában a lisztharmat a magasabb páratartalmú ültetvényekben, érzékeny fajtákban fertőzött újra, és jelentek meg kisebb mértékű tünetei, azonban a legtöbb ültetvényben stagnál a betegség terjedése. Az alma- és körtefa varasodás számára nem kedvezett a múlt hét időjárása. A korábbi tüneteken a konídiumtelepek még nem pusztultak el, de az újabb fertőzésre a rövid ideig tartó levélnedvesség miatt minimálisra csökkentek az esélyek.
Jelen körülmények között újra a kártevőket kell nagyító alá vennünk. A molykártevők rajzása országos viszonylatban nagy eltéréseket mutat, ezért az ültetvényszintű csapdázásuk nagyon fontos. Szinte folyamatosan rajzik az almamoly, az almalevél-aknázómoly (400-430 db imágó/csapda/3 nap fogás is előfordul), a védekezés szükséges lehet ellenük.
A levéltetvek jelentősége helyenként továbbra is nagy, emellett nyári tápnövényre történő migrálásuk is jellemző. Az öntözött, intenzív hajtásnövekedésű fákon folytatódhat a kártétel, ezért jelenlétükről a következő napokban is célszerű tájékozódni.
Atkák támadása: erősödő kártétel almában
Az atkakártevők számára kifejezetten kedvezett a száraz, meleg időjárás! Almában a piros gyümölcsfa takácsatka közepes-erős mértékű kártétele alakult ki (elsősorban házikertben). A teljes populációból a mozgó alakok aránya ~70% körül alakul, a tojásrakás folyamatos.

A közönséges kétfoltos takácsatka felszaporodása is lendületet vett, a kártétel és az egyedszámuk is jelentős. Amennyiben marad a száraz, meleg időjárás, a fejlődésük, kártételük zavartalan lesz, ellenük a védekezés szükségessé válik!
Csonthéjas gyümölcsök: folyamatos szedés, fokozódó védelem
A cseresznye érése, szedése folyamatos. A rovarkártételek (pl. poloska, cseresznyelégy) és a moníliás gyümölcsrothadás fertőzésveszélye miatt az érett gyümölcsök mielőbbi betakarítása javasolt, hogy csökkentsük a károkat. A cseresznyelégy rajzása folyamatos, még mindig vannak területek az országban, ahol mostanra kezdett az egyedszám jelentőssé válni.
A pettyesszárnyú muslica egyelőre észlelési szinten van jelen a cseresznyeültetvényekben. A száraz, meleg időjárás nem kedvez sem a felszaporodáshoz, sem a kártételhez. A moníliás gyümölcsrothadás tünetei a túlérett fajtákon közepes szintűre erősödtek. A később érő fajtákban a betegség ellen a megelőző védekezés még javasolt!
A fekete meggy- és cseresznye levéltetű kolóniái a legtöbb esetben már csak elszórtan jelentkeznek, a kártétel a telepek elnéptelenedése miatt már csökkenő.
A sztigminás levéllyukacsosodás fellépése érzékeny cseresznye- és meggyfajtákban fokozódott, de általában stagnál a fertőzési szint.
Barack és szilva: újra erősödik a molykártevők aktivitása
Kajszi- és őszibarackban a keleti gyümölcsmoly és a barackmoly rajzása újra növekvő, a folyamatos csapdázás javasolt. Szilvában a szilvamoly második nemzedékének imágói változó egyedszámban rajzanak. Emellett a fejlett hernyók is megfigyelhetők a még fákon lévő, színeződött, fertőzött termésekben. A csapdafogások függvényében javasolt a védekezés.
Szőlő: komplex fertőzési helyzet, változatos védekezési igények
A szőlő terméskötődése, tisztulási hullása jellemző az egyes fajtákban. A meleg miatt a hajtásnövekedés intenzív, ezért a permetezések előtt a zöldmunkák elvégzése célszerű.
A peronoszpóra és lisztharmat fertőzöttség szempontjából továbbra is megosztó az ültetvények helyzete. Míg az Alföld kifejezetten száraz, meleg vidékein a szőlőlisztharmat tünetei növekednek, terjednek, addig a nyugat-dunántúli ültetvényekben a peronoszpóra fokozatos megjelenése ad aggodalomra okot. A fertőzések nagy része a lombozatra terjed ki, de gyakori a fürttünet is, a meleg ellenére intenzív sporulálással. Erősödtek a feketerothadás levéltünetei, fürtön egyelőre nem látható a betegség. Az intenzív védelem mindhárom betegség ellen javasolt, mivel a lombozat mellett a fürtök még kifejezetten érzékenyek a fertőzésre!
Szőlőmoly és kabóca: fokozott figyelmet igényelnek
A tarka szőlőmoly rajzása csak egy-egy ültetvényben nagyobb számú, de továbbra is vannak területek, ahol észlelési szintűre csökkent a kártevő jelenléte. Az amerikai szőlőkabóca lárvakelése folytatódott, a különböző lárvafokozatok tömegesen láthatóak a levelek fonákán.

Többségében még mindig az L1 és L2-es lárvák jellemzőek, de megjelentek az L3-as fejlettségű egyedek is, amelyek már képesek terjeszteni a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazmás betegségét (Bak-Zala vármegye: L1: ~54%; L2: ~27%; L3: ~19%). Az intenzív védelem javasolt a lárvák ellen!
Tüh Annamária
Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara
Az előrejelzés a Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Komárom-Esztergom és Zala vármegyei Növényorvosi Kamarák szakembereinek megfigyelései alapján készült.
A képek a szerző felvételei.