Az időszerű növényvédelmi teendők között jelenleg a kalászos gabonák védelme élvez messzemenően elsőbbséget. A toxintermelésük miatt emberre és haszonállatokra is veszélyes Fusarium-fajok ebben az időszakban fertőzik meg a gabonafélék kalászait.
A búza és társai alapvetően a kikalászolás állapotától egészen a tejes érés végéig erősen fogékonyak a fertőzésre, bár a virágzás időszakában van egy nagyon fogékony periódus is.
A durum a legsebezhetőbb
A különféle búzafajok fogékonysága eltérő mértékű a fuzáriózis tekintetében. A leginkább fogékonynak a különféle durumbúzák tekinthetők, mivel esetükben a minőség szélsőséges mértékben privilegizált értékmérő tulajdonság. Gyakorlatilag a termesztés sikerességét, illetve gazdaságosságát az dönti el, hogy a (jó eséllyel olasz) vevő megvásárolja-e a termést vagy sem.
Ennek alapja viszont kizárólagosan a termés minősége. Éppen ezért a durumfajták fuzáriózis-ellenállósága igen gyatra, hiszen ahhoz, hogy ellenállóbbak legyenek, kenyérbúzával kellene keresztezni a fajta előállítása során használt durum vonalakat. Ez óhatatlanul a minőség rovására megy.
Az ősgabonák védettebbek a pelyvák miatt
A különféle pelyvás ősgabonák, mint a tönke, alakor és tönköly, általában kevésbé fogékonyak a fertőzésre. A pelyvalevelek sokasága olyan fizikai akadály, amelyen a kórokozónak muszáj átjutnia, de ez erősen időigényes folyamat. Ha közben jön egy hőhullám, akkor szegény kórokozó ott sül meg a pelyvaleveleken, és nem jut el a szem belsejébe.
A rozs érzékenysége mennyiségi kárt okoz
A rozs (hasonlóan néhány alakor fajtához) meglehetősen érzékeny a fuzáriózisra. A fertőzés itt gyorsan a szem és az embrió elhalásához vezet, amely léha szemek tömkelegét eredményezi. Ezek az aratás során már nem kerülnek be a learatott termésbe, így mikotoxinszennyezést sem jelentenek.
A minőségi kár ez esetben mennyiségi kárrá alakul. Takarmánynak termesztett rozs esetén általában nem éri meg védeni a rozs kalászait, de vetőmagtermesztés során ez már messzemenően rentábilis lehet.
A levélbetegségek idén sem maradnak el
A fuzáriózis mellett a gabonákat az ilyenkor „szokásos” levélbetegségek is sújtják. Az őszi búzákban szerencsére jelenleg sem a rettegett sárgarozsda (Puccinia striiformis), sem pedig a levélrozsda (Puccinia recondita) fellépésével nem kell számolni. Ez némi megnyugvást adhat a termelőknek, viszont a búza lisztharmata (Blumeria graminis f. sp. tritici) helyenként a fogékony fajták állományaiban már meglehetősen felszaporodott.
A kalászpermetezés a levelet is védi
Ilyen esetekben gazdaságossági megfontolásból célszerű kivárni a fuzáriózis elleni védekezést. A kalászvédelem ugyanis egyben a felső levélszinteknek is kellő hatékonyságú védelmet biztosít, mivel azok a permetlécseppek, amelyek nem találták el a kalászokat, a felső leveleken landolnak.
A lisztharmat ellen nem kell drága kombináció
A lisztharmat ugyanakkor nem olyan nehezen leküzdhető kórokozó, hogy ellene drágább, hosszabb hatástartamú azol + strobilurin hatóanyag-kombinációjú fungicidre kelljen váltanunk. A fuzáriózis ellen bevált, tisztán azol hatóanyagú készítmények is kiválóak a helyenként esetleg már elszabaduló lisztharmat-fertőzések ellen.
A képek a szerző felvételei.
