A kertészeti növénytermesztést – függetlenül attól, hogy nagyüzemi kertészetekben, vagy hobbiszinten, kiskertekben folyik-e – meglehetősen sok kártevő veszélyezteti. Igaz ez az idei évre is. Sokan hihetnék, hogy a nyári rekkenő hőségben, amikor a növények egy része is kiszárad, de legalábbis valamilyen víztakarékos „üzemmódra” áll át, akkor a magas víztartalmú növények, növényi részek kártevői a háttérbe szorulnak.
Sajnos ez a kertészeti termelésben, ahol alapvetően öntözés mellett folyik a növények termesztése, nincs így. A nyári időszak jellegzetes kártevői, – a fiatal, nedvekben gazdag növényi szervek kártevői – a különféle címeres poloskák ekkor lépnek fel és károsítanak.
Hazai és invazív fajok
Sajnos Magyarországon a növényeinket károsító címeres poloskák tekintetében igencsak jól állunk. Az őshonos bogyómászó poloska (Dolycoris baccarum), valamint rokona, a zöld bogyómászó poloska (Palomena prasina), illetve a nagytestű bencepoloska (Raphigaster nebulosum) mellé sajnos a 2000-es években csatlakozott két invazív faj is. A közönséges vándorpoloska (Nezera viridula) és a délkelet ázsiai márványos poloska (Halyomorpha halys) annyira elszaporodtak az utóbbi évtized során hazánkban, hogy a címeres poloska népességen belül már ezek a fajok a dominánsak.
A lakásokban is megjelennek
Ezek a kártevők valamennyien imágó alakban telelnek. Ehhez lehetőleg fagymentes, védett helyre igyekeznek vonulni még az ősz folyamán. A poloskáknak ez a szokása eredményezi azt, hogy a lakásokban (amelyek védettek és fagymentesek is egyben) az ősz folyamán tömegesen jelennek meg. Ez ellen a kellemetlen jelenség ellen a lakótérben növényvédő szerekkel fellépni lehetetlen és tilos is. Ilyenkor a mászó rovarok (hangyák, csótányok) ellen alkalmazható biocidek, azaz közegészségügyi irtószerek alkalmazása vezet eredményre.
Jelenleg a poloskák fejlődése zajlik a kertekben. Ezek a szúró-szívó szájszervű rovarok alapvetően fiatal és nedvdús növényi szöveteken tudnak táplálkozni. Feltéve, hogy az adott növényi szerv nem rendkívül kemény. Éppen ezért pl. a közismerten vízdús görögdinnye termése nem jó táplálékforrás számukra, mivel a vastag, kemény héjjal nem tudnak mit kezdeni.
Mit kedvelnek a poloskák?
Azért a poloskákat sem kell félteni. Találnak ezek bőségesen elegendő olyan fiatal hajtásvéget, illetve bimbót, virágot, fiatal termést, amely kellően puha is ahhoz, hogy a szipókájukat bele tudják mélyeszteni. A címeres poloskák kártétele meglehetősen jelentős.
Már a közvetlen kártételük is durva lehet, hiszen sok növény a szívogatás hatására az érintett szervet elrúgja. Ha ez bimbó, vagy virág, akkor abból emberi fogyasztásra alkalmas termés biztosan nem lesz. Ha a termés meg is marad, a sokszor tömeges szívogatás nyomai meglátszanak.
A közvetett, minőség rontó kártétel is igen durva lehet. A növények epidermisze sok esetben a rengeteg apró seb miatt érdes, smirgliszerű lesz. A gyümölcsök, zöldségek belső szöveteiben pedig olyan elhalt, parásodott réteg alakul ki, amely a termés élvezeti értékét teljes mértékben lerontja.
A címeres poloskák közvetlenül már a jelenlétükkel is kárt okozhatnak. Senki sem vásárol meg szívesen egy olyan terményt, amelyen ezek a jószágok tartózkodnak. Ráadásul a poloskák bűzmirigyekkel is rendelkeznek, amelyeket erőszeretettel használnak is. Bűzös váladékukkal élvezhetetlenné tehetnek bármilyen kertészeti terményt.
Ezek a poloska fajok alapvetően szélsőséges polifágok, azaz szinte minden növényen hajlandóak táplálkozni, amely eléggé nedvdús és nem túl kemény. Ugyanakkor – mint szinte mindenkinek – ezeknek a jószágoknak is vannak kedvencei. Ilyen pl. a paradicsom, főképp a koktél paradicsom. Védelem nélkül ezen a kultúrán tömegesen élhetnek ezek a cseppet sem tetszetős, viszont annál büdösebb rovarok.
Hogyan védekezzünk?
Mivel szívogató rovarokról van szó, így kézen fekvő lenne a megoldás, hogy valamilyen felszívódó hatóanyagú készítménnyel a növény nedvkeringését tegyük mérgezővé a poloskák számára. Sajnos ez a megoldás működik ugyan, de a kártétel jelentős része már bekövetkezik addig, amíg a készítmény hatni kezd. Ezért jobb a kontakt hatásmódú szintetikus piretroid hatóanyagú készítmények alkalmazása. Ezeknek a hatóanyagoknak ráadásul elég erős repellens hatása is van, így azt a kártevőt, amelyet nem ölnek meg, elriasztják a kezelt területről.
Sok kertészeti kultúra esetében ugyanakkor a kezelés során több dologra is figyelnünk kell! A koktél paradicsom pl. folyamatosan növekszik, virágzik és terem. A virágok beporzását végző rovarokat ezért védeni kell. Csak úgy folytassunk kezelést ilyen, virágzó kultúrában, hogy a szerrel a beporzó szervezetek ne találkozhassanak! Mivel sok termény epidermisze igen sima, viaszos, így ezen a felületen a permetlé cseppek nehezen tapadnak meg. Ilyenkor a tapadásfokozó adalék alkalmazása erősen ajánlott.
A képek a szerző felvételei.
