Környezetvédelem

Veszélyben a Balaton élővilága? A gőték már jelzik

Agrofórum Online

A kétéltűek világszerte a biodiverzitás-csökkenés egyik legveszélyeztetettebb csoportját képviselik. A magyarországi gőtefajok, köztük a tarajos gőte (Triturus dobrogicus) és a pettyes gőte (Lissotriton vulgaris), szintén érzékenyen reagálnak az élőhelyeikben bekövetkező változásokra.

Ezek az állatok egyaránt kötődnek a szárazföldi és vízi élőhelyekhez, így hiányuk vagy visszaszorulásuk összetett ökológiai problémákra utalhat.

A Balaton-felvidék mint kutatási terület

Egy nemrég megjelent tanulmányban (Mészáros et al., 2025, Scientific Reports) magyar kutatók több mint 170 balatoni és környékbeli tó és vízállás gőteállományait vizsgálták. Az eredmények szerint az állományok eloszlása és egyedszáma szoros összefüggést mutatott az élőhelyek ökológiai állapotával – különösen a vízmélységgel, a vegetáció szerkezetével és a vízminőséggel.

Indikátor fajként segítenek felismerni a veszélyeket

A gőték hiánya vagy csökkenése sok esetben jelezte a túl sekély, gyorsan kiszáradó, vagy tápanyagban túlterhelt élőhelyeket. Mivel a gőtepeték és lárvák vízhez kötöttek, az élőhelyek kiszáradása, az eutrofizáció, valamint az invazív fajok jelenléte (pl. naphal, Lepomis gibbosus) egyaránt negatív hatást gyakorol a szaporodásukra és túlélésükre. Az ilyen indikátor fajok alkalmazása segíthet a természetvédelmi és vízgazdálkodási döntéshozatalban is.

A gőték egyedszáma szoros összefüggést mutat az élőhelyek ökológiai állapotával

Mit tehetünk a megóvásukért?

A kutatók szerint a kétéltűbarát víztestek védelme és fenntartása kulcsfontosságú a gőteállományok megőrzéséhez. Ez magában foglalja a természetes partvonalak és vízmélységek fenntartását, a túlzott tápanyagterhelés (műtrágyák, szennyvíz) csökkentését, illetve a természetes vízjárás biztosítását. Az élőhelyek rehabilitációja – például kisebb tavak újramélyítése vagy part menti növényzet helyreállítása – szintén hatékony eszköz lehet a populációk támogatására.

A gőték sorsa közös ügyünk

A Balaton és környéke nemcsak idegenforgalmi, hanem ökológiai szempontból is kiemelt jelentőségű térség. A gőték jelenléte vagy hiánya arra figyelmeztet, hogy a vizes élőhelyek megóvása nem halogatható.

Képek: Pixabay.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Sokkoló, mennyi idő fenyőt nevelni magról!

2025. november 28. 14:10

Senki sem gondolná, mennyi év kell egy magról nevelt fenyőhöz – pedig a számok tényleg megdöbbentők.

Könnyen kiderül melyik madár énekel: próbálja ki ezt a 3 appot!

2025. november 19. 08:10

Megbízható, tudományos alapú appok, amelyekkel bárki könnyen beazonosíthatja a környezetében éneklő madarakat.

Ezt tegyük, ha sünt találunk most a kertünkben!

2025. november 11. 14:10

A keleti sünök is bajban vannak: az autóforgalom, a rovarirtás és a „túl rendezett” kertek veszélyeztetik őket.

Halálos faj terjed a Balatonban, kíméletlenül pusztítja az élővilágot

2025. november 5. 09:10

Az emberre veszélytelen, az őshonos rákokra viszont annál inkább egy súlyos fertőzést hordozni képes állat, amely a Balatonban is megtalálható.

Elszaporodott egy emberre is veszélyes állat a Balaton környékén, ezrével pusztítják, mégis képtelenség kordában tartani

2025. október 29. 13:10

A Balaton környékének kényes ökológiai egyensúlyát nem könnyű fenntartani, különösen akkor, ha egy-egy veszélyes faj túlzottan elszaporodik.

Balatonnál szántóföld eladó

2020. május 15. 09:44

Balatonfőkajár és két szomszéd település (Csajág, és Lepsény) határában, szántóföldi művelés alatt álló terület ELADÓ.

4000 forintnál kezdődik a balatoni lángos ára?

2024. május 31. 16:10

A magyarok átlagban 3-4 napra foglalnak szobát, a külföldiek (akik között növekszik például a csehek száma) viszont gyakran két hétre.

Mikroműanyagok a Balatonban

2023. május 4. 14:04

Bizonyossá vált, hogy a Balatonban is vannak 50-100 µm-es mikroműanyagok, amelyek bejuthatnak a nagy vízibolha tápcsatornájába – közölték a MATE és az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatói.