16℃ 8℃
október 22. Előd, Szalóme, Kordélia
Növénytermesztés

Tengeri sünnel turbózzák a zöldséget – hihetetlen, de működik!

Agrofórum Online

Egy különleges, tengeri sünből előállított növényi tápanyag lehet a zöldségtermesztés egyik jövőbeni áttörése. A norvég kutatók által kifejlesztett szer teljesen természetes alapú, és a laborvizsgálatok szerint felülmúlta a kereskedelmi hínáralapú készítményeket is.

A kutatók célja, hogy a szintetikus növekedésserkentőket természetes alternatívákkal váltsák ki. A tengeri sünpor különösen jól illeszkedik a biotermesztési irányzatokhoz, amelyek egyre nagyobb teret nyernek Európa-szerte.

Invazív fajból haszonnövény-alapanyag

A tengeri sünpor alapanyaga nem más, mint a Norvégia partjainál túlszaporodott invazív faj, amely komoly kárt tesz a tengerfenék hínárállományában. A kutatók célja kettős: egyrészt kontrollálni a populációt, másrészt fenntartható tápanyagként hasznosítani ezt a problémás élőlényt.
A projekt így nemcsak a növénytermesztést segíti, hanem az ökológiai egyensúlyt is visszaállítja. A túlzott sünállomány ugyanis hosszú távon károsíthatja a tengeri ökoszisztémát.

Kísérleti eredmények: a saláta hálás volt érte

A kutatást 67 napon át végezték salátapalántákon három különböző kezelés mellett: tengeri sünporos oldattal, hínáralapú szerrel és sima vízzel. A sünporral kezelt növények már két héten belül gyorsabb fejlődést mutattak, és a teljes időszak alatt nagyobb biomasszát hoztak, dúsabb levélzettel.
Az eredmények szerint nemcsak a hajtásnövekedés, hanem a gyökérzet fejlettsége is kiemelkedő volt. A növények egészségesebbek és ellenállóbbak lettek a külső stresszhatásokkal szemben.

Miért működik ilyen jól? – Hatóanyagok a tenger mélyéről

A tengeri sünök tavaszi időszakban különösen gazdagok tápanyagokban: magas a nitrogén-, foszfor- és kalciumtartalmuk, valamint többféle nyomelemet és természetes növényi növekedésszabályozó hormont is tartalmazhatnak. Ez az összetétel lehet az oka a gyorsított növekedési reakciónak.

A sünporral kezelt növények már két héten belül gyorsabb fejlődést mutattak

A szerves anyagok kíméletesen hatnak a növényekre, nem okoznak sófelhalmozódást vagy pH-eltolódást. A hatóanyagok fokozatosan szabadulnak fel, így hosszabb ideig biztosítják a fejlődési lendületet.

Nem csak salátára jó – további alkalmazások jöhetnek

A kutatók szerint más levélzöldségeknél – például bébispenót, rukkola vagy káposzta – is érdemes lenne tesztelni a készítményt. A cél egy átfogó tesztprogram kidolgozása, amely az üvegházas és szabadföldi környezetben is vizsgálja a hatékonyságot és az adagolást.
A későbbiekben paradicsom, paprika vagy akár dísznövények esetében is sor kerülhet a kipróbálásra. Az eddigi eredmények alapján a biostimuláns sokkal szélesebb körű felhasználásra is alkalmas lehet.

Fenntarthatóság és ökológiai előnyök

Ez az új típusú biostimuláns nemcsak a növekedést gyorsítja, hanem hozzájárul a műtrágyák visszaszorításához is. Mivel helyi alapanyagból, invazív fajból készül, környezeti terhelése minimális, miközben támogatja a regeneratív mezőgazdasági gyakorlatokat.
A körforgásos gazdálkodás elveit is erősíti, hiszen a tengeri eredetű melléktermékből új érték jön létre. Ez új távlatokat nyithat a fenntartható tápanyag-utánpótlásban, különösen az üvegházi szektorban.

Mi jön ezután? – Kérdések és kilátások

Még több kérdés vár megválaszolásra: vajon más talajviszonyok között is működik? Mi a hatása különböző éghajlatokon? Hogyan lehetne beilleszteni a kertészeti technológiákba vagy az automatizált rendszerekbe? A fejlesztők most ezeket a válaszokat keresik.
További vizsgálatokra van szükség a hatásmechanizmus pontos feltérképezéséhez. A gyártás és engedélyeztetés folyamata szintén kulcskérdés lesz a piaci bevezetés előtt.

(Forrás: Sea urchin biostimulant as a highly effective growth enhancer)

Képek: Pixabay.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Újabb csapás az aszály után, ez a kártevő már tényleg nem hiányzott a magyar földekről

2025. október 20. 09:10

Viszonylag ritkán mutat akkora aktivitást egy kártevő, mint amilyet most tapasztalnak tőle Magyarország délkeleti csücskében. A példátlan aszály után már csak ez hiányzott Békésben.

Mesteri tervet eszeltek ki a kínaiak, hét év után álltak bosszút

2025. október 19. 16:10

Elképesztő céltudatossággal érte el Kína, hogy sikerült függetlenítenie magát egy fontos mezőgazdasági területen az USA-tól. A játszma végjátéka éppen a szemünk előtt zajlik.

Ijesztő állatok pusztítanak a silókukoricában, a vadkárok háromnegyedét ezek okozzák

2025. október 18. 13:10

Veszélyes vadak tanyáznak ilyenkor a mezőgazdasági táblákon Erdélyben, ahol a kombájnok nem akármilyen ragadozókat ugratnak ki a növények közül.

Kombájnok a Balatonban? Furcsa terv született a tó hasznosítására

2025. október 18. 09:10

Hihetetlen terv fogalmazódott meg néhány évtizede egy magas rangú politikus fejében, örülhetünk, hogy végül nem valósult meg.

Fémben gazdag bolygók keletkezését figyelték meg magyar kutatók

2024. január 20. 10:10

Az embereket régóta foglalkoztatja, hogyan alakult ki a Föld és a Naprendszer. Bolygónk jelenlegi állapotából kiindulva a tudósok vissza tudták követni a Föld történetét a kezdetekig.

Letört az agrárcégek innovációs kedve

2023. november 30. 14:40

Az elmúlt egy évben erőteljesen visszafogták innovációs fejlesztéseiket a mezőgazdasági cégek – derül ki a K&H innovációs kutatásából.

Növénybetegségek korai felismerése a robotika segítségével

2021. szeptember 12. 04:38

A Cornell Egyetem kutatói kifejlesztettek egy BlackBird nevű kamerarendszert, amely az optikai mikroszkópokkal egyenértékű információt képes összegyűjteni a növény leveleinek felületéről.

Együttműködés a magyar gépgyártás innovációs kutatásainak elősegítéséért

2023. április 20. 10:34

A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem és a Mezőgépgyártók Országos Szövetsége (MEGOSZ) stratégiai együttműködési megállapodást kötött, aminek dokumentumát Gödöllőn, A mezőgépipar fejlesztése az agrár-termékpályákon című konferencián írta alá Dr. Gyuricza Csaba rektor és Csanádi Tamás elnök.