Környezetvédelem

Idegen halfajok szállják meg vizeinket – és mi segítünk nekik

HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat

Egyre több idegenhonos halfaj jelenik meg és terjed el Magyarország természetes vizeiben. A jelenség hátterében nemcsak az éghajlatváltozás, hanem az emberi tevékenység, például az akváriumi halak szabadon engedése is áll.

A meleg vizű fürdők kifolyói és a Hévízi-tó különösen kedvező élőhelyet biztosítanak ezeknek a fajoknak. A szakértők szerint ez komoly veszélyt jelenthet az őshonos vízi élővilágra.

Folyamatosan nő az idegenhonos fajok száma

A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatói szerint az elmúlt 24 évben 89 új idegenhonos halfajt dokumentáltak hazánkban, így a természetes vizeinkben már 130 ilyen faj és hibrid fordul elő. A legfrissebb kutatás a Biological Invasions szaklapban jelent meg, és részletesen bemutatja az idegen fajok származási helyét, első megjelenésük időpontját és elterjedési mintájukat. Az adatok szerint a legtöbb jövevény melegkedvelő díszhal, amelyek gyakran akváriumi tartásból származnak.

Ezek közé tartoznak a Cichliformes rendbe sorolt szájköltő halak, a harcsafélék (Siluriformes), valamint a közelmúltban feltűnő, különösen agresszív viselkedésű kígyófejű halak (Anabantiformes) is.

A meleg vizek melegágya az elterjedésnek

A kutatók szerint a termálvizek, különösen a budapesti gyógyfürdők kifolyócsatornái és a Hévízi-tó olyan állandóan meleg mikroklímát biztosítanak, amely lehetővé teszi az idegen fajok egész éves túlélését. Ezek a vizek mesterséges menedékként működnek, ahol a fajok alkalmazkodhatnak a helyi viszonyokhoz. Sőt, hidegtűrőbb egyedek szelektálódhatnak ki, amelyek már a környező, természetes víztestekben is képesek megtelepedni.

A jövevényfajok jellemzően meleg vizes élőhelyekről, például budapesti gyógyfürdők kifolyóiban vagy a Hévízi-tóból kerülnek elő, ahol a számukra kedvező környezeti viszonyok egész évben biztosítják a túlélésüket
© HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet
A jövevényfajok jellemzően meleg vizes élőhelyekről, például budapesti gyógyfürdők kifolyóiban vagy a Hévízi-tóból kerülnek elő, ahol a számukra kedvező környezeti viszonyok egész évben biztosítják a túlélésüket

Példaként említhető a szúnyogirtó fogasponty (Gambusia holbrooki), amely a Hévízi-tóból kiindulva több közeli vízteret is sikeresen kolonizált.

Emberi tényezők és klímaváltozás is gyorsítják a folyamatot

A jelenség nem magától alakul ki: sok esetben az akváriumtulajdonosok szándékosan engedik szabadon a megunt halakat a természetes vizekbe. Gyakran anélkül, hogy tisztában lennének annak következményeivel. A meleg víz mellett az éghajlatváltozás is hozzájárul a fajok túlélési és szaporodási esélyeinek növekedéséhez. Így ezek a fajok nemcsak alkalmi vendégek, hanem potenciálisan tartósan megtelepedő populációk lehetnek.

Az új fajok nemcsak versenytársat jelentenek az őshonos halfajok számára, hanem a táplálékláncokat is megbolygatják, veszélyeztetve a hazai vízi ökoszisztémák egyensúlyát.

Kiemelt kép: Pixabay

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Veszedelmes állatok jelentek meg a Balatonnál, elkezdődött a lemészárlásuk

2025. december 22. 09:10

A „magyar tengernél” áttelelő nagy kárókatonák gyérítése sokak szerint indokolt a halállomány védelme érdekében, mások viszont értelmetlen mészárlásnak tartják.

Veszélyes lehet a cinkegolyó? Amit kevesen tudnak

2025. december 22. 07:10

A cinkegolyó hasznos, de a műanyag háló rejtett veszélyeket hordoz. Mutatjuk a szakértők által ajánlott alternatívákat.

Jönnek a százezres bírságok, megkezdik a fúrt kutak ellenőrzését a magyar hatóságok

2025. december 18. 13:10

Letelt a türelmi idő, és aki eddig nem legalizálta a szabálytalanul, bejelentés nélkül fúrt kútját, az mostantól ellenőrzésre és akár büntetésre is számíthat.

Műfenyő vagy igazi? A döntésnek ára van

2025. december 18. 08:10

Az igazi és a műfenyő közötti választás jóval több, mint ízlés dolga. Környezet, pénztárca és hagyomány is beleszól a döntésbe.

Probléma a tengereken – lélegeztetőgépen a halászati ágazat?

2018. február 16. 11:59

A tengeri halászat mértéke a 20. század második felében rohamosan nőtt, ami ahhoz vezetett, hogy mára erős túlhalászás alakult ki a legtöbb halászati térségben.

A biodiverzitás fenntartásának kulcsa a génmegőrzés

2020. június 29. 19:15

A halak genetikai állományának részletes elemzése révén számos különleges sajátosságra derülhet fény egy adott populációval kapcsolatban. Keszte Szilvia, a Szent István Egyetem (SZIE) fiatal kutatójának vizsgálatai révén például kiderülhet, hogy származásuk és genetikai állományuk alapján mely halpopulációk lehetnek a legértékesebbek, és melyeket érdemes kiemelten védenünk a jövő nemzedéke számára.

Tiszai halászléért 200 kilométerről is eljönnek

2020. december 16. 09:31

A tiszacsegei halászcsárda elődjét az 1900-as évek elején építették, mondhatnánk közkívánatára, a komppal átkelő éhes utazók részére, a helyi halászok pedig folyamatos ellátást biztosítottak a konyhának. Azóta igencsak sok víz lefolyt a Tiszán, a friss hal sem a csárda előtti folyóból kerül már az asztalra, de az egykori népszerűség mit sem változott.

Halpéntek: Újabb program segíti a halfogyasztás népszerűsítését

2020. október 15. 11:58

Az Agrárminisztérium kiemelt figyelmet fordít a halhúsminőségi kérdésekre, a kitűnő haltermékek elismerésére, melynek része a földrajzi árujelzők létrehozása és a Minőségi Magyar Hal tanúsító védjegy kialakítása is.