Környezetvédelem

Idegen halfajok szállják meg vizeinket – és mi segítünk nekik

HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat

Egyre több idegenhonos halfaj jelenik meg és terjed el Magyarország természetes vizeiben. A jelenség hátterében nemcsak az éghajlatváltozás, hanem az emberi tevékenység, például az akváriumi halak szabadon engedése is áll.

A meleg vizű fürdők kifolyói és a Hévízi-tó különösen kedvező élőhelyet biztosítanak ezeknek a fajoknak. A szakértők szerint ez komoly veszélyt jelenthet az őshonos vízi élővilágra.

Folyamatosan nő az idegenhonos fajok száma

A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet kutatói szerint az elmúlt 24 évben 89 új idegenhonos halfajt dokumentáltak hazánkban, így a természetes vizeinkben már 130 ilyen faj és hibrid fordul elő. A legfrissebb kutatás a Biological Invasions szaklapban jelent meg, és részletesen bemutatja az idegen fajok származási helyét, első megjelenésük időpontját és elterjedési mintájukat. Az adatok szerint a legtöbb jövevény melegkedvelő díszhal, amelyek gyakran akváriumi tartásból származnak.

Ezek közé tartoznak a Cichliformes rendbe sorolt szájköltő halak, a harcsafélék (Siluriformes), valamint a közelmúltban feltűnő, különösen agresszív viselkedésű kígyófejű halak (Anabantiformes) is.

A meleg vizek melegágya az elterjedésnek

A kutatók szerint a termálvizek, különösen a budapesti gyógyfürdők kifolyócsatornái és a Hévízi-tó olyan állandóan meleg mikroklímát biztosítanak, amely lehetővé teszi az idegen fajok egész éves túlélését. Ezek a vizek mesterséges menedékként működnek, ahol a fajok alkalmazkodhatnak a helyi viszonyokhoz. Sőt, hidegtűrőbb egyedek szelektálódhatnak ki, amelyek már a környező, természetes víztestekben is képesek megtelepedni.

A jövevényfajok jellemzően meleg vizes élőhelyekről, például budapesti gyógyfürdők kifolyóiban vagy a Hévízi-tóból kerülnek elő, ahol a számukra kedvező környezeti viszonyok egész évben biztosítják a túlélésüket
© HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet
A jövevényfajok jellemzően meleg vizes élőhelyekről, például budapesti gyógyfürdők kifolyóiban vagy a Hévízi-tóból kerülnek elő, ahol a számukra kedvező környezeti viszonyok egész évben biztosítják a túlélésüket

Példaként említhető a szúnyogirtó fogasponty (Gambusia holbrooki), amely a Hévízi-tóból kiindulva több közeli vízteret is sikeresen kolonizált.

Emberi tényezők és klímaváltozás is gyorsítják a folyamatot

A jelenség nem magától alakul ki: sok esetben az akváriumtulajdonosok szándékosan engedik szabadon a megunt halakat a természetes vizekbe. Gyakran anélkül, hogy tisztában lennének annak következményeivel. A meleg víz mellett az éghajlatváltozás is hozzájárul a fajok túlélési és szaporodási esélyeinek növekedéséhez. Így ezek a fajok nemcsak alkalmi vendégek, hanem potenciálisan tartósan megtelepedő populációk lehetnek.

Az új fajok nemcsak versenytársat jelentenek az őshonos halfajok számára, hanem a táplálékláncokat is megbolygatják, veszélyeztetve a hazai vízi ökoszisztémák egyensúlyát.

Kiemelt kép: Pixabay

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Gombagyűjtés az erdőben: ennyi a megengedett

2025. július 29. 14:10

A gombagyűjtésnek is megvannak a jogi korlátai – ha nem tartjuk be, súlyos pénzbírságra számíthatunk.

Hőkamerás drónok mentik meg az őzgidák életét

2025. július 28. 08:10

Hőkamerás drónokkal új szintre emelik az őzgidák védelmét: a kaszálógépek előtti mentés modern módszereivel csökkentik az éves veszteséget – mutatjuk a részleteket!

Veszélyben a Balaton élővilága? A gőték már jelzik

2025. július 26. 14:10

A Balaton-felvidék gőtéi nemcsak rejtett életmódú kétéltűek, hanem érzékeny indikátorai is a vizes élőhelyek ökológiai egyensúlyának.

A nanoműanyagok elárasztják az Atlanti-óceánt

2025. július 20. 16:10

Friss kutatás szerint akár 27 millió tonna nanoműanyag lehet az Atlanti-óceánban – több, mint a nagyobb műanyagok együtt.

Egyre fontosabb a halegészszégyügy is

2018. szeptember 7. 06:16

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) a haltermelők és horgászszervezetek számára halegészségügyi témájú kézikönyvet állított össze.

A hazai halfogyasztás megduplázása a cél

2018. július 23. 06:24

Az étkezési célra szánt hal mennyisége hazánkban az elmúlt években folyamatosan emelkedett, többek között köszönhetően az intenzív módon történő afrikaiharcsa-termelés növekedésének.

Átalakulóban a hazai halgazdálkodás

2018. március 21. 09:58

Eltolódtak a hangsúlyok a hazai halgazdálkodásban, ehhez kell az érintetteknek alkalmazkodni – derült ki a rövid és a hosszú távú feladatokról, célokról a MAHAL halak napi szakmai rendezvényén.

Méreten aluli harcsákért kell felelnie

2019. július 10. 08:33

Az ellenőrök gyors és hatékony intézkedésének köszönhetően, a halakat élő állapotban sikerült visszaengedni a vízbe.