A HORTICO Zöldség-Gyümölcs Kertészeti Konferenciának, amelynek megszokott módon idén is otthont adott a FarmerExpo, témája a klimatikus stresszhatások kezelésének lehetőségei a gyümölcstermesztésben volt. Az előadók között köszönthettük Szalay Lászlót, az MTA doktorát, aki a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Budai Campus Kertészeti Intézet Gyümölcstermő Növények Tanszékén 1994-től kezdődően végzi a kajszi és az őszibarack fajták részletes fajtaérték kutatását. Ezeknek nagyon fontos részei a fagytűréssel és virágzással kapcsolatos vizsgálatok.
„Konferenciánk kulcsszava a klímaváltozás. A gyümölcsültetvényekben a klímaváltozásnak leglátványosabb jele, hogy egyre korábban történik a gyümölcsfák virágzása. Erre csak egy példa a ‘Gönci magyar kajszi’ példája. Míg korábban az áprilisi virágzási idő volt a jellemző, addig jelenleg a márciusi, sőt a március elejei a megszokott.” Az előadó kiemelte, hogy igen hosszú a rügyfejlődési időszak, amelyet aztán a gyümölcsfejlődés, érés követ.
„Érdemes ezt a hosszú folyamatot kicsit részletesebben megvizsgálni, hogy jobban lássuk a problémák lényegét.”
– mondta előadása bevezetőjében. Mint az ismeretes, nyár közepén a hajtásokon elkezdődik a virágrügyek kialakulása, az őszi lomhullásig minden virágszerv kész van a virágrügyekben. A mélynyugalom szakaszában nem történik semmi látható változás a virágrügyekben, biokémiai változások zajlanak.”
A mélynyugalom – emlékeztett – akkor szűnik meg, ha a növény megkap egy számára szükséges hidegmennyiséget. Az ezután következő kényszernyugalomban tovább fejlődnek a virágszervek a virágzásig, és ebben az időszakban már a meleg egységeket regisztrálják a növények. Mindezt követi a virágzás, a gyors fejlődés és az érés.
„Ezeknek a fenológiai folyamatoknak az időbeli lefutása rendkívüli módon megváltozott az elmúlt 30 év során, mint azt a vizsgálatok igazolják.”
– foglalta össze a tapasztalatokat az MTA doktora. Az általa ismertetett példa ismét a ‘Gönci magyar kajszi’ volt. A bemutatott ábrán három fázist emelt ki az előadó. A mélynyugalom vége egyre később következett be, ezután viszont felgyorsultak a folyamatok, a virágzási időszak egyre korábbra tolódott, mivel a kivirágzáshoz szükséges melegmennyiség a kényszernyugalomban egyre hamarabb gyűlt össze, emellett az érési időszak is egyre korábbra tolódott.
Az őszibarack fajták közül a ‘Redhaven’-t emelte ki, de mint leszögezte, valamennyi fajtánál ezt a tendenciát tapasztalták. „Azért érdemes az érintett időszakban különválasztani a mély- és a kényszernyugalmi időszakot, mert a mélynyugalmi időszakban a leginkább fagytűrőképesek az áttelelő szervek, és a kényszernyugalmi időszakban fokozatosan elveszítik ezt a képességüket.”
Fagytűrő képesség
A fagytűrő képesség vizsgálatánál elsősorban a virágrügyek fagytűrő képességének vizsgálatát végezték különböző módszerekkel, úgymint szabadföldi fagykár-felvételezésekkel és mesterséges fagyasztásos kísérletekkel.
„A szabadföldi kárfelvételezéseknél nagyon nagy különbséget találtak az adott fajták között, mind a kajszi, mind az őszibarack esetében.
Voltak fajták, amelyek nagyon kismértékben károsodtak, például a ‘Rózsakajszi’, a ‘Budapest’ vagy néhány kanadai és román fajta.” Emellett azonban mások nagy mértékben, olyan divatos fajták, mint például ‘Pinkcot’, amelyekből igen sokat telepítettek az utóbbi időben hazánkban. Hazai fajták közül a ‘Ceglédi bíborkajszi’ és a ‘Ceglédi óriás’ volt érintett. Az őszibarackok esetében a ‘Piroska’, a ‘Redhaven’, kismértékben károsodott, míg több nektarin fajta nagymértékben.
Fagyasztásos kísérletek
A fagyasztásos kísérletek nyomon tudták követni a virágrügyek fagytűrő képességének változását. Az előadó több éves átlagértékeket mutatott be a (napi minimum, maximum értékek Budapest környéke) három kiemelt kajszi fajta (’Ceglédi bíborkajszi’, ’Gönci magyar kajszi’, ’Rózsakajszi’) virágrügyének LT50 értékeinek vizsgálatával. A tél első fele az „edződés” időszaka volt, idővel fokozatosan alacsonyabb LT50 értékeket mértek, a tél második felében pedig a virágrügyek fokozatosan elveszítették fagytűrő képességüket. Kajszi fajtáknál megállapítható, hogy sok éves átlagban a virágrügyek LT50 értékei a tél közepén mínusz 20 és mínusz 25 fok közötti tartományban helyezkednek el.
Azonban fontos megemlíteni, hogy igen nagy különbség volt megfigyelhető az évjáratok között.
Megismerhettük az elmúlt időszak egyik leghidegebb telének adatait: amikor október közepétől nulla fok alá csökkent a hőmérséklet, és tartósan nulla fok alatt maradt, kedvező körülmények voltak adottak az áttelelő szervek edződéséhez. „Ugyanis ahhoz, hogy az áttelelő szervek jól megtudjanak edződni, szükség van fokozatos lehűlésre és tartósan alacsony hőmérsékletekre. Enélkül nem tudják elérni a növények a genetikailag lehetséges legmagasabb fagyállóságot.”- hangsúlyozta Szalay László.
Sok a fagyérzékeny divatos fajta
„Őszibarack fajták esetében ‘Venus’, ‘Redhaven’, ‘Piroska’ adatait ismertette sok éves átlagban az előadó. Tapasztalataik szerint az őszibarack esetében is mínusz 20 és mínusz 25 fok közötti tartományban van az átlagos fagytűrő képesség, fajtától függően.
A kísérleti eredményeket számos statisztikai módszerrel elemezték, és a fajtákat csoportosították fagytűrő képességük szerint. Mind a kajszi, mind az őszibarack esetében öt csoportot különítettek el. „A kajszinál sajnos a nagyon fagytűrő, kiváló fagytűrő képességű fajták választéka igen szűkös.
A legfagyérzékenyebb fajták között sok az új, divatos fajta.
Ezeknek talán jó a gyümölcsminőségük és eladhatóak, de ha elfagy a virág, a virágrügy mennyisége nem lesz elegendő a terméshez.”
Az őszibarack esetében is nagyon szűkös, kiváló fagytűrő fajták választéka található. Ezenfelül a magyar fajták erősen hiányoznak, hiszen őszibarackból régóta nincs nemesítés Magyarországon. Ellenben bőséges a rossz vagy gyenge fagytűrő fajták választéka. Legfőképpen külföldön, a mediterrán térségben nemesített fajták kerültek be.
„Fagyállóság szempontjából az utóbbi években kritikus helyzet alakult ki a virágzás időszakában. Érdemes megvizsgálni ezeket a folyamatokat is.” Tovább folytatták, ezért – tudtuk meg – a kísérleteket a virágzás végéig, a kisgyümölcs állapotáig, és azt tapasztalták, hogy fokozatosan csökkentek a különbségek a fajták között. Ugyanakkor a három fajtának az adatait láthattuk, mint korábban. Csökkent a fajták közötti különbség, minél előre haladottabb volt a fenológiai fázis, annál fagyérzékenyebbek voltak a generatív szervek. Kisgyümölcs állapotban már mínusz 1-2 °C is jelentős fagykárt okoz. Azt is láthattuk, hogy
nem mindegy, mikor történik a virágzás.
A bemutatott ábrán egy korai és egy késői virágzási év adatait láthattuk. A késői virágzású évben a virágzási fázisban már fagyérzékenyebbek voltak a virágrügyek, mint a korai évben. Az őszibarack fajtákkal is több éven keresztül végeztek vizsgálatokat, hasonló tendenciákat tapasztaltak, mint a kajszi esetében. A késői virágzású évben a virágok fagyérzékenyebbek voltak az adott fenológiai fázisban, de a különbség kisebb volt, mint amit kajszinál láthattunk.
Alma
A kutatás során elsősorban a tanszéken nemesített rezisztens fajtákat vetették össze a külföldi nemesítésekkel. Egy átlagos évjárat adatait ismertette a kutató. Megállapította, hogy minden esetben a ‘Prima’ volt a legfagyérzékenyebb, a ‘Florina’ pedig a legfagytűrőbb, a tanszéki nemesítések pedig ez között helyezkedtek el. Itt a virágzási szakaszban négy fenológiai fázist ismertette az MTA doktora, a hólyagbimbós állapottól a virágzás végéig.
A virágzási időszakban az almának van egy természetes fagytűrő képessége, amely nagyjából mínusz 3 és mínusz 5 °C közötti tartományban helyezkedik el. „Nagyon sok mindentől függ persze, hogy ezt a genetikailag lehetséges fagyállóságot elérjék, az egészséges, jó kondícióban lévő növények.
Rá tudunk segíteni erre a képességre biológiailag aktív anyagokkal, növénykondicionálókkal,
így elérhető, hogy mínusz 7 °C is legyen ez a bűvös szám, amit sok cég zászlajára tűznek, akik ezeket a készítményeket forgalmazzák.” Természetesen – hangsúlyozta az előadó – ez nagyon összetett kérdés, például függ attól, hogy a kipermetezett szer milyen felületen tudja felvenni a növény. Minél korábbi technológiai fázisban van, annál kisebb az érintkezési felület.
Klímaváltozás- termésbiztonság
„A klímaváltozás nagyon rosszul hat a gyümölcsfák termésbiztonságára, kajszit és őszibarackot is egyre nehezebben fogunk tudni sajnos termeszteni. Más gyümölcsfajokkal is lesz probléma bőven. Ha termésbiztonságról beszélünk, ez egy nagyon összetett problémakör, sok tényezője van, például a virágrügy sűrűsége, az alanyok használata.”
Kajszi és őszibarack esetében megtudtuk, hogy azok az alanyok, amelyek korábban hozzák a virágzási időt, növelik a virágzáskori fagykárok kockázatát.
Termésbiztonságot megteremtése és javítása – hangsúlyozta előadásának végén Szalay László- nagyon összetett feladat. Elengedhetetlen a megfelelő termőhely, fajta és alany választás. Technológiai szempontból pedig mindent meg kell tenni, hogy a növény jó kondícióban, jó egészségi állapotban legyen. Bizonyos technikai elemekkel erre rá tudunk segíteni, például védelmi berendezésekkel, ha olyan területen vagyunk, ahol gyakoriak a fagyok.
Képek: Pixabay.
