A mezőgazdasági üzemekben és a háztartásokban is gyakorta jelennek meg különféle kártevők a betárolt terményekben, élelmiszerekben. Jelenlétük nem csak kellemetlen, hanem lehetetlenné is teheti az addig megtermelt és a raktárakban eladásra váró árualapok értékesítését.
Tevékenységük és károsításuk gyakorlatilag egyidős az emberiséggel. Közöttük előkelő helyet foglalnak el a különféle raktári kártevő bogarak, amelyek ellen sokszor meglehetősen nehéz a védekezés.
Zsizsikek, amelyek nem is igazi zsizsikek
A hazai raktárakban, de néha a háztartásokban is gyakorta találkozni a különféle szemes terményekben, vagy azok őrleményeiben viszonylag kis testű, sötét színű, ormánnyal rendelkező bogarakkal. Ezek a kártevők valójában tényleg az ormányos bogarak (Curculionidae) családjába tartoznak és nem a zsizsikek (Bruchidae) családjába.
A repülni képtelen közönséges gabonazsizsik, vagy helyesebben elnevezve gabonazsuzsok (Sitophilus granarius), a jól repülő rizs zsuzsok (Sitophilus oryzae) és a legnagyobb testű kukoricazsuzsok (Sitophilus zeamays) mind meglehetősen gyakori károsítói a betárolt gabonaféléknek. Bár alapvetően a szemes terményeket fogyasztják, de azok őrleményeiben is megtalálják életfeltételeiket.
Miért nem csírázik a fertőzött mag?
A zsuzsok fajoknak évente a hőmérséklettől függően 2-4 nemzedéke fejlődhet ki. A lárvák a gabonaszemek belsejében élnek és ezt a helyet csak a már kifejlett bogarak hagyják el. A megfertőzött gabonatétel emiatt étkezésre nem használható és vetőmagnak sem alkalmas. A zsuzsok fajok lárvái ugyanis elsőként a csírát eszik meg, amelynek hiányában a vetőmagból semmiképp sem fejlődhet növény.
Nedves gócok, amelyek vonzzák a bogarakat
A különféle zsuzsokok más raktári károsítókhoz hasonlóan döntően a garmada felszínén károsítanak, de viszonylag alacsony oxigénigényük miatt a garmada belsejében és alján is előfordulhatnak. Szeretik a nedvesebb környezetet, a beázott, csírázásnak indult gabonát. Ez igen erősen vonzza is őket, akár kilométeres távolságról is képesek „kiszagolni” az ilyen „terített asztalt”. A gabonazsuzsok képtelen a repülésre, viszont kiválóan gyalogol. Nem jelent számára problémát a raktárak aktív megközelítése és megfertőzése.
A zsuzsok fajok meglehetősen meleg igényesek, a fagyot nem tűrik. A szabadban, szántóföldeken nem fordulnak elő, így csak más raktározott terményekből képesek fertőzéseiket megindítani. Ezért is hatékony ellenük a megfelelő raktározási higiénia kialakítása és következetes betartása.
Miért a gázosítás az egyetlen megoldás?
A zsuzsok fajok ellen a raktárak preventív inszekticides fertőtlenítése és a betárolt termény preventív kezelése egyaránt hatékony. A már fertőzött tételek esetében ugyanakkor csak a gázosítás lehet eredményes, mivel a kártevők lárvái a szemek belsejében élnek és nem kerülhetnek kapcsolatba a szemek felszínére kijuttatott készítményekkel.
Ugyanakkor a megelőzés fontossága is igen nagy. Ezek a bogarak kiváló szaglással rendelkeznek, ezért a befülledt, nedvesedő, csírázó gócok hatalmas vonzerőt jelentenek számukra. Ezek kialakulásának megakadályozása, a már károsodott gócok azonnali felszámolása fontos lépés a megjelenésük megakadályozásában.
Ormány nélkül is veszélyes bogarak
Találkozhatunk a termények, illetve az élelmiszerek között olyan bogarakkal is, amelyeknek nincsen ormányuk. Ezek között előkelő és sajnos eléggé rettegett hírnevet szerzett csoport a különféle lisztbogaraké. Ebben a társaságban is van azért egy „kakukktojás”.
A nagy lisztbogár (Tenebrio molitor) ugyanis nem áll közeli rokonságban a raktárak és konyhák, spájzok hírhedt károsítóival, a kisebb testű valódi lisztbogarakkal.
A nagy lisztbogár (ennek lárvája az állat eledelt forgalmazó kereskedésekben is kapható „lisztkukac”) meglehetősen ritka és jelenléte a raktározási higiénia mélypontját jelölő egyfajta indikátor. Szerencsére alig találkozni vele.
A kis és a barna lisztbogár mindenütt ott van
A gyakoribb kis lisztbogár (Tribolium confusum) és rokona a barna lisztbogár (Tribolium castaneum) nagyon elterjedtek és jól repülő kártevők révén a raktárak belsejében elbújva sokszor kikerülik a fertőtlenítésükre tett erőfeszítéseket. A zsuzsok fajokhoz hasonlóan a lisztbogár fajok sem fordulnak elő a szántóföldeken, viszont a raktárakban és az élelmiszerboltokban sokszor szinte közönségesek. Apró, könnyen elbújó jószágok, így egy bolti élelmiszerrel, fűszerrel is könnyedén hazavihetjük. Ezeknek is évente 2-4 nemzedéke van a hőmérséklet függvényében.
A gázt is túlélik: így kell irtani őket
A lisztbogár fajok elleni védekezést nehezíti az a tény is, hogy egyes populációi még a kiirtásukra alkalmazott mérges gáz (foszforhidrogén) ellen is rendelkeznek rezisztenciával. Még szerencse, hogy ezek a gázra rezisztens populációk a permetezéssel, ködképzéssel kijuttatható inszekticidekre az átlagosnál jóval érzékenyebbek. A rezisztenciák halmozása szerencsére ezeknél a kártevőknél még nem működik.
Az ellenük való védekezés során a raktár teljes belső felületének inszekticides kezelésére még akkor is szükség van, ha egyébként gázosítást végzünk és a kártevők fogékonyak a foszforhidrogén gázra. Igen jól repülő, apró bogarak lévén a populáció egy része biztosan a gáztéren kívül marad. Ellenük kell a teljes raktárat inszekticides fertőtlenítésben részesíteni.
A képek a szerző felvételei.
