Gyakran mondjuk, hogy „az vagy, amit megeszel” – de ma már azt is hozzátehetjük: „a Föld is az lesz, amit mi eszünk”. Az EAT–Lancet Bizottság legújabb kutatása szerint, ha világszerte áttérnénk egy egészségesebb, főként növényi alapú étrendre, évente 15 millió ember életét lehetne megmenteni, miközben 15 százalékkal csökkennének az agrárkibocsátások.
A szakértők figyelmeztetnek: ha nem változtatunk az élelmiszer-előállítás és a fogyasztás jelenlegi irányán, akkor a klímaváltozás legrosszabb hatásai elkerülhetetlenné válnak. Még akkor is, ha az energiatermelés zöldebbé válik. A Föld élhetősége szó szerint azon múlik, mi kerül a tányérunkra.
Mi is az a „planetary health diet”?
A tudósok már 2019-ben megalkották a „planetary health diet”, vagyis „bolygóbarát étrend” koncepcióját, amit most friss adatok alapján pontosítottak. Ez nem egy újabb divatos diéta, hanem egy olyan táplálkozási irány, amely egyszerre védi az egészségünket és a környezetet.
Az alapelvek egyszerűek: együnk sok zöldséget, gyümölcsöt, gabonát, hüvelyest és olajos magvat! Fogyasszunk állati eredetű élelmiszert (hús, tej, tojás) mértékkel, a vörös húst legfeljebb heti egyszer tegyük a tányérunkra!
A kutatók szerint ez a váltás nemcsak a szív- és érrendszeri betegségek, illetve a cukorbetegség kockázatát csökkenti, hanem a klímaváltozás lassításához is hozzájárul.
Nem kell mindent megváltoztatnunk – csak kicsit tudatosabban ennünk
Sokan megijednek, ha azt hallják, „kevesebb hús”. Pedig a tudósok nem azt kérik, hogy mindenki azonnal legyen vegán. Elég lenne, ha hetente csak egyszer ennénk marha- vagy bárányhúst – ezzel máris Oroszország éves kibocsátásával megegyező mennyiségű üvegházhatású gáz kibocsátását spórolhatnánk meg világszinten.

Ahogy Emily Cassidy, a Project Drawdown kutatója fogalmazott: „Az étkezés sokunk számára az identitás része, de apró lépések is óriási különbséget jelenthetnek.” Ha tudatosabban vásárolunk, kevesebb ételt pazarolunk, és változatosabban főzünk, máris sokat tettünk a közös jövőnkért.
Az élelmiszerrendszer: a láthatatlan óriás, ami mindent befolyásol
A kutatók most nemcsak a klímára, hanem a vízminőségre, a talaj állapotára, a biodiverzitásra és a társadalmi egyenlőtlenségekre is kiterjesztették vizsgálataikat. Az eredmény egyértelmű: az élelmiszerrendszerünk az egyik legnagyobb felelős bolygónk ökológiai túlterheléséért.
A fenntarthatatlan termelési gyakorlatok, az erdőirtás, a pazarlás és az egyenlőtlen hozzáférés együttesen olyan nyomást gyakorolnak a Földre, amit már nem bír el sokáig. Johan Rockström, a Potsdami Klímakutató Intézet vezetője szerint: „Ha nem térünk le a mostani, fenntarthatatlan élelmiszerpályáról, kudarcot vallunk – nemcsak a klíma, hanem az élelmiszerbiztonság és a társadalmi stabilitás terén is.”
Igazságos élelmiszer, biztonságos jövő
A jelentés egyik legmegrázóbb megállapítása, hogy a világ népességének ma is közel fele nem jut megfelelő táplálékhoz vagy biztonságos munkafeltételekhez az élelmiszerláncban. A nők, a gyermekek, az őslakos közösségek és a háborús övezetekben élők különösen sérülékenyek.
A kutatók abban bíznak, hogy a közelgő ENSZ klímacsúcson a világ vezetői végre felismerik: az élelmiszerrendszer átalakítása ugyanolyan fontos, mint az energiapolitika megújítása. Hiszen, ha az élelmiszerünk igazságosabbá és fenntarthatóbbá válik, mi magunk is erősebb, egészségesebb és ellenállóbb társadalmakat építhetünk.
(Forrás: Scientists say healthier food system could prevent 15 million deaths annually | AP News)
Képek: Pixabay.