Aszály, erdőtüzek, extrém mértékű csapadék – idén is bőven sújtották természeti csapások az európai gazdákat. Akik közül néhányan most drasztikus lépésre vállalkoztak.
A klímaváltozás negatív következményei alaposan megkeserítették idén is az európai gazdák életét. Magyarországon az őszi vetésű gabonák betakarítása után kellett (volna) megküzdeni az aszállyal, míg tőlünk északabbra a rengeteg csapadék hátráltatta a betakarítást. És ha mindez még nem lett volna elég, a terményfelvásárlási árak szintén nem abban a sávban mozognak, ami vonzóvá tenné a mezőgazdasági növénytermesztést.
Litvániában a búzapiac omlott össze az elmúlt hetekben, de olyan mértékben, hogy a gazdák különös hirdetésekkel kezdtek el megjelenni a közösségi médiafelületeken. A terményeiket árulják, de nem humán étkezési vagy takarmányozási célra – hanem fűtésre. Közeleg a tél, és a jó fűtőértékkel rendelkező gabonatermés akár erre is megfelelő lehet, de senki nem ezért fáradozott a termesztéssel egész évben.
A litván gazdák tetteit az elkeseredés vezérli, bár ha a számokat nézzük, természetesen igazuk van a jelenlegi helyzetben: miközben a pellet ára 260 euró tonnánként, addig a búzáért csupán 140 eurót (54 500 forintot) kínálnak a balti államban, ami nyilvánvalóan nagyon alacsony. Magyarországon sem sokkal jobb a helyzet, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyéből például a napokban 63 ezer forintos takarmánybúzáról érkeztek hírek, míg a malmi minőségért 66 ezret kínálnak tonnánként.
Litvániában komoly vita robbant ki arról, hogy a gazdák etikusan járnak-e el akkor, amikor fűtőanyagként próbálják értékesíteni a terményeiket. A búzatermesztést ugyanis az Európai Unió is támogatja, márpedig a gazdák nem ezért kapják a pénzt, a búza elherdálása tehát az adófizetőkkel szemben is erkölcstelen.
„Mindez nem tűnik helyesnek. Azt a benyomást keltik, mintha gabonafeleslegünk lenne, de ez inkább marketingnek látszik, a gazdák csak egy kis figyelmet akarnak, a megszólalásuk viszont eléggé drasztikus”
– kommentálta a litván természettudós Mindaugas Ryla. Mindezzel együtt Litvániában a felvásárlási árak már ahhoz a ponthoz értek, ami nem fedezi az előállítási költségeket. Az olcsó búzaár viszont nem jelenik meg a végtermék élelmiszerek árában, nem veri le azokat, mert a kiskereskedelmi árakat nem az alapanyagtermelő gazdák diktálják.
„Léteznek kevésbé szennyező és magasabb energiahatékonyságú termékek a fűtéshez, mint például a fűzfa, amelynek biomasszája kiváló a biogáz előállítására. Ha az EU-nak feleslege van gabonából, akkor nem kellene támogatni a termesztését, a piacnak természetes módon kellene helyreállnia”
– fogalmazott nyers őszinteséggel Mindaugas Ryla.
Érdekes információk a pellettel való fűtésről:
