Bár a magyar libamáj világszerte luxuscsemege, előállítása komoly kihívásokkal néz szembe. Meddig tartható meg e kincs piaci fölénye, ha a francia konkurencia szorongat, a lengyel versenytárs nyomul, és az állatvédelmi viták tépázzák hírnevét?
Magyarország évtizedek óta a világ élvonalába tartozik a hízott libamájtermelésében. A több százéves hagyományra épülő hazai libamájipar Franciaország mellett a globális termelés meghatározó szereplője. Míg a franciák főként kacsamájat hizlalnak, a magyar ágazat a libamájat helyezi előtérbe – a világ hízott libamájkínálatának túlnyomó része (mintegy 70-80%) hazánkból származik. A magyar libamáj luxustermékként világszerte keresett, bár az utóbbi években a termelés csökkent.
Export és nemzetközi versenyhelyzet
A hazai libamájtermelés mintegy 80%-a exportra megy, így Magyarország a világpiacon is meghatározó tényező. Franciaország a saját termelését többnyire otthon fogyasztja el, ezért a világkereskedelemben a magyar libamáj uralkodik. Exportunk zömét Franciaország vásárolja fel; Japánban is jelentős kereslet mutatkozik iránta.
A libamájexport hosszú ideig komoly bevételt hozott az ágazatnak, de a járványok miatt az utóbbi években mintegy harmadával visszaesett. Lengyelországban tiltott a libatömés, így ott nincs foie gras-termelés, viszont a lengyelek Európa legnagyobb libahús-exportőrei. Olcsó pecsenyelibájukkal elárasztják Nyugat-Európát, komoly versenyt teremtve a magyar ágazatnak.
Állatjóléti viták és szabályozások hatása
A libamáj-előállítás módszere heves állatvédelmi viták kereszttüzében áll. Sok helyen – több nyugat-európai országban és néhány amerikai államban – tiltják a kényszeretetést, így ott foie gras sem kerülhet piacra. 2008-ban egy állatvédő kampány nyomán külföldi nagyáruházak bojkottálták a magyar libamájat, ami jelentős veszteséget okozott.
Válaszul hungarikummá nyilvánították a hízott libamájat, és az iparág képviselői azóta is azt hangoztatják, hogy megfelelő technológiával a tömés kíméletes lehet. Ennek ellenére a szigorodó előírások és a fogyasztók egy részének elfordulása szűkítik a piacot: egyre több előkelő étterem (köztük Michelin-csillagosok) törli étlapjáról a libamájat.
A termelők alkalmazkodnak – javítják a tartási körülményeket, új piacokat keresnek –, az állam pedig külön állatjóléti támogatással segíti őket. A jövő záloga, hogy fennmaradhat-e a magyar libamáj világhírneve és piaci pozíciója az állatvédelmi elvárások közepette.
Kiemelt kép: Pixabay.
