Környezetvédelem

Sokkoló, mennyi idő fenyőt nevelni magról!

Agrofórum Online

A fenyő magról nevelése elsőre egyszerű vállalásnak tűnik, pedig a folyamat hosszúsága sokakat meglep. Már a vetés előtti döntések is évekre meghatározzák, milyen növényt kapunk majd a végén.

A fenyők lassan reagálnak minden termesztési hibára, ezért egy rossz döntés akár évekre visszavetheti a fejlődésüket. Mielőtt vetésbe kezdünk, elengedhetetlen, hogy átlássuk azokat a tényezőket, amelyek már a csírázás pillanatában eldöntik a sikerünket.

Mennyi idővel számoljunk a keléstől az ültethető korig?

A fenyőfajok csírázási ideje általában 10-30 nap között alakul, ha hideghatásban, azaz rétegezésben részesültek. A erdeifenyő (Pinus sylvestris) és a lucfenyő (Picea abies) magjai például 21-30 napos hideghatást igényelnek, míg a duglászfenyő (Pseudotsuga menziesii) csírázása ennél gyorsabb is lehet, megfelelő nedvességtartalom mellett.

Duglászfenyő

A magoncok az első évben jellemzően 3-10 cm-es növekedést produkálnak, és általában 2-3 év kell ahhoz, hogy átültetésre, kiültetésre alkalmas állapotba kerüljenek. A fenyő magról nevelésének teljes ciklusa így akár 6-8 évet is igényelhet, mire stabil szerkezetű, terepre alkalmas csemetét kapunk, ami a faj genetikai adottságaitól és a termesztési körülményektől is jelentősen függ.

Hova vessük a fenyőmagot, ha biztos eredményt akarunk?

A siker kulcsa a hűvös, félárnyékos hely, ahol a talaj levegős, jó vízgazdálkodású és enyhén savanyú kémhatású. A humuszban gazdag, lazított erdei talaj biztosítja a legjobb kiindulást, hiszen a fenyőmagok érzékenyek a pangó vízre és a tömörödött közegre.

A vetést követő hónapokban különösen fontos a csírázás egyenletes nedvességének biztosítása, mivel a kiszáradás már néhány nap alatt visszafordíthatatlan károkat okoz. A védelemről is gondoskodnunk kell, mivel a fenyőmagokat és friss csíranövényeket előszeretettel fogyasztják a madarak és a rágcsálók, ezért a palántanevelő helyet mindig takarással látjuk el.

Mikor a legjobb idő a fenyő vetésére?

A természetes folyamatokat követve a fenyőmagot jellemzően késő ősszel vagy kora tavasszal vetjük. Az őszi vetés azért előnyös, mert a magok a téli hideg során természetes úton kapják meg a szükséges hideghatást, és tavasszal időben indulnak fejlődésnek. Ha tavasszal vetünk, a magokat előzetesen hűtőben, 4-6 hétig rétegezzük, így biztosítjuk a csírázás biológiai feltételeit. A túl korai melegben végzett vetés kedvezőtlen a fenyő számára, hiszen a hirtelen hőmérséklet-ingadozás csökkenti a csírázási arányt.

Fajtaválasztás – nálunk mit érdemes előnyben részesíteni?

A magról történő fenyőnevelésnél a célhatározza meg a fajta választását. Erdőtelepítési célra a hazai klímához jól alkalmazkodó erdeifenyő és lucfenyő ad megbízható eredményt. Díszkerti célra szívesen választjuk a fekete fenyőt (Pinus nigra), a coloradói jegenyefenyőt (Abies concolor) vagy a duglászfenyőt, amelyek jó szárazságtűréssel és dekoratív habitussal rendelkeznek.

Mindig szem előtt tartjuk, hogy a helyi termőhelyi adottságokhoz leginkább illeszkedő genetikát használjuk, mivel a nem megfelelő eredetű mag hosszú távon gyengébb növekedést és alacsonyabb stressztűrést eredményezhet. A minősített szaporítóanyag-eredet feltüntetése ezért a beszerzés egyik legfontosabb szempontja.

Képek: Pixabay.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Könnyen kiderül melyik madár énekel: próbálja ki ezt a 3 appot!

2025. november 19. 08:10

Megbízható, tudományos alapú appok, amelyekkel bárki könnyen beazonosíthatja a környezetében éneklő madarakat.

Ezt tegyük, ha sünt találunk most a kertünkben!

2025. november 11. 14:10

A keleti sünök is bajban vannak: az autóforgalom, a rovarirtás és a „túl rendezett” kertek veszélyeztetik őket.

Halálos faj terjed a Balatonban, kíméletlenül pusztítja az élővilágot

2025. november 5. 09:10

Az emberre veszélytelen, az őshonos rákokra viszont annál inkább egy súlyos fertőzést hordozni képes állat, amely a Balatonban is megtalálható.

Furcsa állatot fogtak ki Paksnál a Dunából, mindenki tanácstalan vele kapcsolatban

2025. október 31. 09:10

Legnagyobb folyónk összes titkát talán sohasem ismerhetjük meg, most azonban izgalmas fogás akadt a kutatók horgára.

Vérsóska: dísznövény vagy ehető finomság?

2025. április 10. 05:40

A vérsóska egy különleges, díszes és ehető évelő növény, a nevét feltűnő, vörös erezetű leveleiről kapta, amelyek nemcsak esztétikai, hanem gasztronómiai szempontból is értékesek.

Egy különleges szépség: a léggömbvirág

2023. április 5. 15:41

A léggömbvirág (Platycodon grandiflorus) egy Kelet-Ázsiában őshonos lágyszárú évelő növény, amelynek jellegzetes bimbói úgy néznek ki, mint a szétpukkanni készülő lufik - vagy mini hőlégballonok –, innen ered a köznapi elnevezése is.

Második esély – ötletek a kert és udvar megújításához és szépítéséhez újrahasznosítással I. rész

2018. június 7. 07:48

Hogyan lehet az elhasznált, öreg tárgyainkból kertszépítő kellék? Hogyan tudjuk kicsinosítani az udvar megváltozott, megbomlott szépségű szögleteit?

Ház, táj blog Képgaléria

Miért ideális növény a kertbe a vasfű?

2023. május 23. 05:36

Nézzük most sorra azt, hogy mit érdemes tudni a vasfűről!